Miért lettek ilyen sikeresek a V4-ek?

Ismételten egy igazán hiánypótló kötet jelentett meg az Antall József Tudásközpont a visegrádi együttműködés elmúlt harminc évéről, és jövőbeli lehetőségeiről.

Pontosan mi is köz össze minket? Ami összeköt, az a történelmi hagyomány, az emlékek, a jók és a rosszak egyaránt. Természetesen a földrajzi közelség ugyancsak összekapcsol, lehetőséget nyújt a gazdasági együttműködésre. A harmadik dolog, az euroatlanti biztonsági rendszer, amely feltétlen szükségszerűség a számunkra. A negyedik kötelék gyakorlati szempontú. Együtt ülünk az Európai Közösség várószobájában –

minderről Antall József miniszterelnök beszélt még 1992-ben a visegrádi országok csúcstalálkozóján.

Befolyásos szereplő

Azóta a V4-ek együttműködése nagy utat járt be, és mostanra mind az európai, mind a nemzetközi politika egyik fontos tényezője lett. A Visegrádi Csoport fennállásának közel harminc éve alatt egyre nagyobb befolyásra tett szert Európán belül azáltal, hogy a tagországok demokratikus átalakulása óta a régiós kezdeményezések mozgatórugójaként működik. Az Antall József Tudásközpont által kiadott kötet célja éppen ezért az, hogy hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára azokat a tanulmányokat, amelyek a Visegrádi Csoport történetét, motivációit, belső dinamikáját járják körül.

A szerzők döntéshozók, tudósok és újságírók, akik különböző tudományos és politikai háttérrel rendelkeznek, és egymástól igencsak eltérő szemszögből vizsgálják az együttműködést. Így a kötet hitelesen, közép-európai szemszögből képes bemutatni a térség politikai és társadalmi-gazdasági folyamatait, a 2004-es EU-csatlakozásig vezető utat, a csoport külkapcsolatait, valamint szerepét a kortárs európai politikában.

Mára meghatározó szereplője lett az Európai Uniónak a visegrádi négyek szövetsége Forrás: --

Így a legsikeresebb az érdekérvényesítés

A kötetből többek között kiderül, hogy a visegrádi országok akkor tudták a leghatékonyabban befolyásolni az uniós politikákat, amikor ismertették a saját elképzeléseiket, és meg tudták győzni a legnagyobb tagországokat, hogy nem csupán szűk regionális érdekeket néznek, hanem a teljes közösség boldogulása mozgatja őket.

A visegrádi országoknak közös érdekekre van szüksége, hogy együtt tudjanak cselekedni, hiszen kizárólag konkrét politikai érdekek tarthatják egyben az érintett országokat.

2015-17 között a V4-együttműködést jelentős mértékben az a többoldalú válság formálta, mellyel az EU volt kénytelen szembesülni. A Brexit-népszavazással párhuzamosa egy korábban nem látott migrációs válság sújtotta az uniót, és minderre nem tudott a közösség hatékony választ adni. A V4-es csoport a magyar-lengyel kettős vezetésével elutasította a kötelező kvótát. A visegrádiak egysége azóta is fennáll ebben a kérdésben, sőt azóta a legújabb uniós költségvetési tervek is a csoport kohézióját erősítik.

A mostani kiadvány kiváló segítség azoknak, akik kíváncsiak a V4-ek közötti együttműködési területek mélyebb összefüggéseire. Nem hiányozhat a könyv azoknak a polcáról sem, akik napi szinten foglalkoznak a térség országaival, és a köztük lévő viszonyrendszerrel, valamint azoknak is érdemes átfutniuk, akik döntéshozatali pozícióban annak, vagy éppen arra készülnek.