Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a kutatás fő kérdése, hogy fel tudja-e venni a harcot egy nemzeti-keresztény kormányzás az élet és a politika területét egyre inkább uraló globális liberalizmussal szemben. A kutatás előfeltevése abból indul ki, hogy egy jobboldali-keresztény kormány két szempontból is hátránnyal indul a mai politikai térben. Szánthó Miklós részletezte, hogy
egyfelől az európai életmód és a társadalom számos szféráját a liberális közízlés áthatja. A másik nehézség pedig, hogy a liberális gondolkodás elvárja a kormányzatoktól, hogy állami szintre emeljék az ateizmust.
A Központ igazgatója kifejtette, hogy a projekt során az előző, szociálliberális kormányok által hátrahagyott válságos állapotokra talált megoldásokat is megvizsgálják. Ezt a folyamatot három „multifunkciós" szempont mentén fogják végigkísérni, ezek az őszinteség, a bátorság és a büszkeség.
Szánthó Miklós kifejtette az őszinteséget illetően, hogy 2010-ben és az azt követő pár évben mindenekelőtt az előző kormányzat által generált problémák őszinte kimondására és az ezzel kapcsolatos konfliktusok vállalására volt szükség. A kihívásokkal való őszinte szembenézést követően pedig politikai bátorság kellett, hogy a konzervatív kormányzás politikai innovációk és kreativitás révén ne csak ideiglenesen kezelje a feltárt problémákat, illetve, hogy helyreállítsa az állam működését. Az Alapjogokért Központ igazgatója végül hozzátette, hogy az elmúlt 10 év kormányzásának eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdaság stabilitásának megteremtésén felül vissza kell szereznünk a nemzeti büszkeséget és önbecsülést is.
Molnár Balázs, a kutatás projektvezetője elmondta, hogy
az Orbán-kormány olyan mintaadó és mintakövető intézkedéseit is feltárják a kutatás során,
amelyek segítettek a válságból kilábalásban. Ezek között említette a kormány családpolitikai intézkedéseit és a minimálbér emelését is, amelyek hatással vannak a gazdaság egészére, mint például az építőiparra, az ingatlanpiacra, belföldi turizmusra és a kereskedelmi forgalom növekedésére is.
A projekt vezetője hozzátette, hogy a korábban említett hármas tagolás a kutatási módszertan különlegessége. Ennek segítségével a kormányzás egészét átható filozófiát próbálják meg feltárni. Ezért a
tankönyvszerű felosztás helyett olyan rendezőelveket választottak, amelyeknek szellemi-stratégiai jelentősége volt az elmúlt 10 évben. Ezek pedig az őszinteség, a bátorság és a büszkeség.
Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatóhelyettese végül megjegyezte, hogy
a kutatás gerincét adó három pont nemcsak a kormányzati, de a nemzeti karakterünket is jellemzi.
Ezért úgy gondolják, hogy történelmi távlatban is relevanciája van a kutatásuknak.