A hét bűnténye: újabb gyanúsított a dunai hajótragédia ügyében

Vágólapra másolva!

Magyarország megrázóbb hajóbalesete tavaly május 29-én történt a Dunán. Egy szállodahajó egyszerűen áthajtott a Hableány nevű sétahajón, amin 35 ember utazott. A balesetet csak heten élték túl, őket közvetlenül az ütközés után mentették ki a jéghideg, zavaros vizű folyóból. Az eset után a Viking Sigyn ukrán kapitányát letartóztatták, majd bűnügyi felügyelet alá került. Hozzá hasonlóan egy másik Viking-hajó, az Idun kapitányát is bűnügyi felügyelet alá vették, mivel nem állt meg segíteni a vízben fuldokló 35 embernek. Természetesen ez a hét legfontosabb bűnügyi híre.

Origo

Vágólapra másolva!

Hableány Dunai hajóbaleset A hét bűnténye Viking Sigyn Viking Idun

Május 29-én 33 dél-koreai turista és az idegenvezetőjük azért szállt fel a Hableány hajóra, hogy megcsodálhassák Budapestet. A Margit hídnál érte utol őket a sokkal nagyobb szállodahajó, a Viking Sigyn.

Hátulról meglökte, maga elé fordította a kis sétahajót, majd egyszerűen átment rajta. A Hableány pár másodperc alatt elsüllyedt.

A vízben fuldoklókat mindenki mentette, aki csak tudta, más sétahajók, civilek, kivéve a Sigyn után haladó másik Viking-hajó, az Idun, a gyanú szerint. A szállodahajó valósággal áthajtott az embereken.

Mindenki a holttesteket kereste

A hajóbaleset után hét embert élve sikerült kimenteni a vízből, másik hétnek a holttestét emelték ki a Dunából. Akkor még további 21 embert kerestek. A Dunán mindenhol keresték az áldozatokat a Margit hídtól egészen a déli országhatárig.

A tragédia utáni napokban találtak holttestet a Hableány hajó közelében, az Erzsébet hídnál, a Szabadság hídnál, a Rákóczi híd környékén, Csepelnél, Érdnél, Százhalombattánál, Ercsinél, Adonynál, Makádnál és Hartánál is.

A roncs kiemelése közben négy holttestet találtak meg a hajóban, köztük a magyar kapitányt, valamint egy hatéves dél-koreai kislányt, aki a hírek szerint az anyja karjaiban volt.

A hatóságok soha nem látott aktivitással keresték a holttesteket,

a rendőrség az összes hajója mellett szárazföldi egységek, helikopterek és drónok is dolgoztak, valamint olyan speciális keresőkutyákat is bevetettek, amik a víz alatti holttestet is kiszagolják.

A keresést kiterjesztették a Duna ár- és hullámterületére is. A keresőegységek folyamatosan kapcsolatban voltak egymással.

Mivel a testek több napig víz alatt voltak, képről már nem lehetett őket azonosítani, csak DNS és ujjlenyomat alapján.

Ez hosszú órákat, de akár napokat is igénybe vehetett.

Brutális körülmények

A baleset idején embertelen körülmények voltak, amelyek nagyban hátráltatták a mentési munkálatokat. A Duna éppen áradt, ami miatt nemcsak magasabb lett a vízszint, hanem rengeteg hordalékot is vitt magával.

A búvárok szinte semmit sem láttak a víz alatt, csak tapogatózni tudtak, valamint attól is tartaniuk kellett, hogy az erős sodrás és az áradás miatt uszadékfa, vagy más törmelék csapódik nekik.

A körülmények mellett az elsüllyedt roncs is nagyon rossz helyen volt, közel a Margit híd pilléréhez. A sodrás folyamatosan visszacsapódott a pillérekről, ezért változó sodrás mellett kellett kúszniuk a búvároknak a talajon. Az áldozatok felhozatala fontosabb volt, mint a hajó mentése, ezért ha holttestet tapogatott ki a búvár, akkor leállt a munka.

A búvárnak a hajó mögé kellett vinnie a holttestet, ahol kisebb a sodrás, ott le kellett kötöznie, majd a fenti kollégák segítségével kiemelni a Dunából.

Ez azért sem volt egyszerű, mert az élettelen test a nagy sodrásban olyan volt, mint egy vitorla.

Az egész mentőakciót a TEK szervezte, a roncs kiemelésében többek között mérnökök is segítettek nekik. A szakemberek négy kötési pontot határoztak meg a Hableányon, hogy az ne törjön darabokra a kiemelés közben. Ezen a négy ponton négy hevedert kellett átfűzniük a búvároknak a hajó alatt, amelyeken később áthúzták a vastag drótköteleket.

Mivel a szakemberek biztosak voltak benne, hogy a hajóban vannak holttestek, ezért a sodrási irányban lévő ablakokat lezárták, hogy a kiemelés közben azok ne essenek ki a hajóból.

Végül majdnem kéthetes megfeszített munka után, június 11-én sikerült kiemelni a Hableányt a folyóból. A kiemelést négy hajó végezte, köztük a Clark Ádám hajódaru.

A munkálatok közben a búvárok 80 centis iszapban kutatták át a hajót holttesteket keresve.

A roncsot ezután egy uszályra tették, ami a csepeli kikötőbe vitte. A hatóságok több mint egy napig vizsgálták a hajót, és nagyjából 9 gigabájtnyi nyomot rögzítettek. A szemlén bűnügyi technikus, bűnügyi rendőr, vízi és közlekedési rendőr is részt vett.

Az ügyben eddig 133 bűnjelet foglaltak le, 109 tanút hallgattak ki. A helyszínelés több mint 50 órán át tartott, ez idő alatt több mint 4 ezer képet készítettek.

A két Viking-hajó kapitánya hibázhatott

A baleset úgy történhetett, hogy a Viking Sigyn szabálytalanul akarta megelőzni a Hableányt, meglökte a tatján, ezzel maga elé fordította, majd egyszerűen átment rajta.

A tragédia után a Viking utasai azt mondták, hogy ők szóltak a hajó ukrán kapitányának, hogy átmentek egy másik hajón. Ezután visszatolattak, majd pár másodperc múlva újra elindultak a Dunán felfelé.

Egészen mostanáig az ügy egyetlen gyanúsítottja a Viking Sigyn szállodahajó kapitánya volt, aki a gyanú szerint a baleset után adatokat törölt a telefonjáról, amelyek azt bizonyíthatják, hogy az ütközés pillanatában az egyik utassal szelfizett.

A rendőrség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés veszélyeztetésével gyanúsítja a kapitányt.

A Viking Idun kapitánya csütörtökön került bűnügyi felügyelet alá, mert a gyanú szerint

nem segített a Hableány fuldokló utasain, egyszerűen továbbhajtott.

A férfinak minden hónapban jelentkeznie kell az V. kerületi rendőrkapitányságon.