Tegnap egyeztetett a kormány képviseletében Horváth László, Gyöngyöspata országgyűlési képviselője, a miniszterelnök megbízottja a helyi romák képviselőivel a nekik ítélt többmilliós kártérítésről. A találkozón egyértelműen kiderült, hogy
az érintettek nem kérnek a kompenzációként felajánlott oktatásból, a pénzre tartanak igényt.
„A Kúria tartogathat meglepetést, mert még nem tárgyalta azt a felülvizsgálati kérelmet, amit az alperesek, tehát az önkormányzat és a tankerület benyújtott – mondta Horváth László hozzátéve, hogy azt kérte az ügyet kirobbantó és a romákat képviselő Esélyt a Hátrányos helyzetű Gyerekekért Alapítványtól, hogy
ne indítsanak el végrehajtást, hiszen ez Gyöngyöspata önkormányzatát és az egész várost a csőd szélére sodorná.
Ez pedig ugyanolyan káros lenne ezeknek a cigány családoknak, ugyanis ha nem működik a konyha, ahol a bölcsödére, óvodára és az idősekre főznek, annak ők is kárát látják. Megígérték nekik a pénzt, és most már nagyon türelmetlenül várják.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány most Gyöngyöspatán, korábban egy egri tankerületben is képviselte az állítólag szegregált roma diákokat. Az Egri Törvényszéken egy tárgyalás előtti felszólalásában azt mondta az alapítvány képviselője, hogy
ennek a pernek a fő célja az, hogy beárazzuk a szegregációt.
Az egri fejlemények tükrében Horváth úgy véli, a bíróság zöld utat adott ennek a beárazásnak, az a kérdés,
hogy ezek után mennyien kapnak kedvet hasonló perekhez, vagy hány embernek csinálnak kedvet hasonló perekhez.
Az egri iskola példája ugyanakkor azt mutatja, hogy itt csakis politikai érdekről van szó. Hiszen Egerben egy olyan iskolát pereltek be, ahova az alapítvány munkatársai nem látogattak el egyetlen alkalommal sem, és nem is beszéltek senkivel. Jogerősen azonban nyertek, és most deszegregációt kell készíteni, aminek a következménye, hogy az iskolát bezárják. Ebben az iskolában egyébként értelmi fogyatékosok, autisták és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulnak, és nekik ez a hely jó –hangsúlyozta. A jogerős ítélet azonban megvan, ezek után pedig az alapítványt nem érdekli, hogy ezek a gyerekek hol fognak tanulni.
Arra a felvetésre, hogy a pedagógusok bántalmazása ügyében mennyire aktívak ezek az alapítványok, Horváth elmondta, hogy ez ügyben még semmilyen megnyilvánulásuk nem volt.
Ha egy iskolában megjelenik egy agresszor, és a tanárt bántja, akkor az iskola lelkét támadja
– fűzte hozzá.
Sajnos ilyekor az agresszor felé igazodik a közösség, ahogyan ez a nemrég nyilvánosságra került nagykátai videón is látszik, ahol a tanulók egymást bíztatják a pedagógus bántalmazására. A felszámolásra megoldás lehet az olyan eszközök bevetése, ami a megelőzést szolgálja, példaként említve a kamerákat.
Horváth továbbá nem ért egyet azzal a szemlélettel, hogy olyan modern pedagógiát kell csinálni, hogy a tanár legyen felkészülve ezekre a helyzetekre,
az ő dolga, hogy tanítson és neveljen. Ahol pedig ez indokolt, ott legyen iskolarendészet
– tette hozzá.