Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségek megőrzéséhez a magyar intézményrendszer megtartásán túl abban is segítséget kell nyújtani, hogy a magyarlakta térségek a fiatal generációk számára is élhető hellyé váljanak, azaz legyen munkahely, óvoda, magyar támogató szakmai környezet, közösségi lehetőségek.
Ezzel nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk
– jelentette ki Kövér László, hozzátéve, hogy jelenleg Kárpátalja esetében azért kell harcolni, hogy az ott élő magyarság egyáltalán megtarthassa korábban megszerzett jogait.
Ezzel kapcsolatban megerősítette: amíg a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása nem történik meg Ukrajnában, Magyarország a nemzetközi fórumok előtt minden ukrán kezdeményezést blokkolni fog, így például Ukrajna NATO-tagságát.
A házelnök úgy értékelt: Magyarország az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtésében kifejezetten jó eredményeket ért el az elmúlt években. Elmondta: a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően
már több mint 50 ezer vállalkozásfejlesztési projekt valósult meg a határon túl,
amelyek összesen több mint 200 milliárd forintnyi fejlesztést generáltak. Emellett - folytatta - a Nemzetpolitikai Államtitkárság gazdaságfejlesztési programjai révén a vállalkozók szakmai támogatása terén is kiemelkedő sikereket értek el.
Kövér László hangsúlyozta: a külhoni vállalkozók támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek, hiszen nem csupán az a cél, hogy megerősítsék a külhoni magyar vállalkozói réteget, hanem hogy összekapcsolják a magyarországi és a szomszédos országok vállalkozói körét.
A támogatások hasznosulásáról szólva hozzátette: 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.
A házelnök a diaszpóra támogatásával kapcsolatban megerősítette: Magyarország a nagyvilágban élő magyarságra egyértelműen erőforrásként tekint. Kitért arra is: számos támogatási program működik annak érdekében, hogy a világ különböző pontjain működő magyar élettereket, a diaszpórában fellelhető magyar értékeket megtartsák, és még erőteljesebben bekapcsolják a "magyar nemzet érhálózatába".
– Minden magyar siker - legyen akár sport, a kultúra vagy éppen a gazdaság terén elért siker - minket erősít. A külhoni magyarság teljesítménye a magyar nemzet összteljesítményének őrzött öröksége az egységes magyar kultúra része.
Bárhol éljen egy magyar a világban, az ő tevékenysége nemzetünk hírnevét öregbíti
– fogalmazott.
Kövér László a magyarországi és a külhoni magyar szakemberek kivándorlásáról szólva elmondta: az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően egyre többen térnek vissza szülőföldjükre, és nemzetközi tapasztalattal a hátuk mögött vágnak bele saját vállalkozásuk építésébe.
A magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva a házelnök kiemelte:
az elmúlt évtizedben 54,9 százalékról 70,3 százalékra növelte Magyarország a foglalkoztatási rátát,
és a több mint 4 és fél millió munkában állóval a rendszerváltoztatás óta eltelt időt tekintve rekordot ért el.
Ugyanakkor rámutatott: Csehországban például ez az adat 2018-ban csaknem 75 százalék volt, így nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak vannak még tartalékai.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: Magyarország olyan adópolitikát folytat, amely nem bünteti, hanem ösztönzi a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, emellett az utóbbi évek példátlanul tartós és jelentős dinamikájú jövedelem-emelkedésének eredményeképpen
tavaly már többen települtek haza a külföldön szerencsét próbálók közül, mint ahányan kiköltöztek.
Hozzátette: komoly eredményt értek el a közmunkások munkaerő-piacra történő bevezetésében, a szakképzés reformja pedig abban segíthet, hogy az európai összevetésben jónak mondható fiatalkori munkanélküliségi ráta tovább javuljon.
Kövér László szerint korlátozott mértékben és kontrolált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem "ördögtől való", ugyanakkor kijelentette: "változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy mindez nem vezethet tömeges bevándorláshoz".
Úgy vélte: a vállalkozások technológiai felzárkózása, versenyképességének javulása, a digitalizációban rejlő lehetőségek a munkaerő-szükséglet oldaláról csökkenthetik a feszültséget, de mindent egybevetve
végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást.
– Csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra – mondta.
