Történelmi mélypont: kiesne a parlamentből az MSZP, ha most lenne választás

Az MSZP továbbra is a globalizáció mellett áll, azonban már a folyamat magyarországi nyertesei sem szavaznak a pártra – így kommentálta Kiszelly Zoltán azt, hogy a párt támogatottsága történelmi mélységbe, négy százalékra zuhant. Az elemző szerint nehezen képzelhető el, hogy a szocialisták képesek lesznek kitörni a mostani negatív spirálból, ráadásul a párt manőverezési lehetőségei is egyre kisebbek az ellenzéki térfélen a 2022-es választás előtt.

Több mint 30 éves történetének legrosszabb közvélemény-kutatási eredményét érte el az MSZP azzal, hogy a

Nézőpont Intézet a biztos szavazó pártválasztók körében négy százalékos támogatottságot mért nekik.

Az MSZP akkor sem áll jobban, ha a Párbeszéd nevezetű törpepárt eredményét is hozzájuk adjuk, mert akkor is csak 5 százalékon állnának. Az utóbbi eredmény is kevés lenne a parlamentbe jutáshoz, mivel egy pártszövetségnek 10 százalékot kell teljesítenie.

Szép lassan elfogyott az MSZP támogatottsága, ma már csak 4 százalék voksolna rájuk Fotó: Bielik István - Origo

A szocialisták azonban jól láthatóan nem fogják vállalni azt a kockázatot, amit egy önálló indulás jelentene. Ráadásul a legfrissebb hírek szerint könnyen elképzelhető, hogy

a Párbeszéd is otthagyja az MSZP-vel kötött szövetséget, és inkább egy erősebb pártot keresne,

hogy biztos legyen a 2022-es mandátumszerzésük. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a mostani szituációban inkább előre menekül, és bejelentette, hogy március 14-én kongresszust tartanak, ahol döntenek arról is, hogy bevezetik-e a társelnöki rendszert a szocialista pártban. Ezt követően májusban tartanak majd tisztújítást a szocialisták.

Megfertőződtek a neoliberalizmussal

Európa-szerte nagyon mély válságban vannak az egykor erős szocialista pártok – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. A politológus rámutatott arra, hogy a francia szocialisták mára teljesen jelentéktelen erővé váltak, Hollandiában csak Frans Timmermans időleges listavezetésének köszönhette az ottani szocdem párt az erősödését, Németországban pedig bár kormányon van az SPD, azonban a támogatottsága alacsonyabb, mint a bevándorlásellenes AfD-nek.

Ausztriában is történelmi mélyponton van az SPÖ támogatottsága

- tette hozzá.

Kiszelly szerint a hagyományos baloldali pártok mélyrepülésének a legfőbb oka, hogy túlságosan megfertőződtek a neoliberális blairizmussal (a Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök nevéhez köthető irányzattal).

Ennek eredménye az lett, hogy a globalizáció nyertesei már nem szavaznak a munkáspártokra, míg a vesztesek otthagyták az egykor erős szocdem pártokat, és egy részük a bevándorlásellenesek pártjára állt.

Jó példa erre, hogy az osztrák munkásosztály relatív többsége az FPÖ meggyengülése után sem tért vissza – mondta Kiszelly.

Tony Blair neoliberalizmusa szétverte a baloldali pártok támogatottságát Forrás: AFP/Stefan Rousseau

Kiszelly: Nem az emberek pártján áll az MSZP

A Horn Gyulai csúcspont óta folyamatosan zuhan az MSZP támogatottsága, ennek egyik jele volt, hogy a tavalyi EP-választáson történetének legrosszabb eredményét érte. Ebből a helyzetből egy hiteles és a társadalom valós problémáira reagáló politikával lehetne visszaút, azonban az MSZP politikusi gárdáját B-kategóriásnak lehetne nevezni, és semmilyen innovatív megoldást nem láttunk tőlük az elmúlt években – mondta Kiszelly Zoltán.

A politológus arról is beszélt, hogy az MSZP válságának egyik legfőbb oka, hogy nyugat-európai mintákat vesznek át, és nem a magyar emberek problémáira reflektálnak.

Jó példa erre, hogy a pártelnök német példára legutóbb arról beszélt, hogy maximalizálnák az albérleti árakat, azonban míg Berlinben a lakosok 80, addig Budapesten csak 20 százaléka él albérletben.

Ebben az esetben is csak egy kisebbség érdekeit próbálja képviselni az MSZP - mondta az elemző. A szocialisták válságának további okai pedig a folyamatos pártszakadások, a távozások és Gyurcsány Ferenc jelenléte a baloldalon – hangsúlyozta Kiszelly. A nyugati minták átvételét jelenti az SPD-ben alkalmazott, de ott is sikertelen társelnöki rendszer tervezett bevezetése is.

MSZP kritikátlan módon másolja a nyugati mintákat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Elfogyott a mozgástér

Az elemző szerint az MSZP több okból is nagyon nehéz helyzetben van.

A négy százalékos támogatottsága minden bizonnyal nem lesz elég arra, hogy egy ellenzéki összefogásban nagyon komoly súlyt képviseljen, ráadásul az erősebb pártokban az is felmerülhet, hogy nem is érdemes megállapodni velük.

Abban az esetben, ha az MSZP kimarad egy ellenzéki összefogásból, a szavazói nem fognak mellette maradni, mivel nem látnak arra esélyt, hogy önállóan bejussanak a parlamentbe, és a sokkal esélyesebb összefogásra voksolnak majd.

Nagyon kicsi a párt manőverezési lehetősége, és a támogatottságának esetleges további csökkenésével ez még rosszabb lehet.

Kiszelly Zoltán mindezek ellenére úgy látja, hogy 2022-ben a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy lesz egy régi és egy új ellenzéki pártokból álló lista.

Persze elképzelhető, hogy a szocialisták valahogyan az új pártok listájára kéredzkednek fel, de az ott lévő erők sem érdekeltek abban, hogy az MSZP társuljon velük.

Összességében az MSZP két szék között a pad alá esett. A párt a globalizáció oldalán áll, de sem a nyertesek, sem a vesztesek nem voksolnak már rájuk – zárta szavait az elemző.