Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Február 6-án helyszíni beszámolók szerint 4-500 (közel-keleti és észak-afrikai) migráns gyűlt össze a magyar-szerb határ szerbiai oldalán (Kelebiánál), hogy átjussanak Magyarországra, és onnan folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. A mostani események nem előzmény nélküliek:
2019-től érdemben nőtt az úgynevezett kelet-mediterrán (Törökország-Görögország) migrációs útvonalon érkezők száma.
Miközben a Földközi-tenger medencéjében összességében már csak annyian léptek illegálisan az EU területére, mint 2013-ban, a Frontex adatai szerint Görögországot 82 000 ember érte el, ami 46 százalékos éves alapú növekedésnek felel meg. A stabil utánpótlásának köszönhetően a Balkánon összességében 100 000 feletti létszámban torlódhattak fel úgy, hogy csak a főbb görög-szigeteken 41 000 személy tartózkodik jelenleg.
Az elmúlt években az érkezők már elsősorban nem Szerbián keresztül igyekeztek belépni az Unió területére, hanem Bosznia-Hercegovinából kívántak átjutni Horvátországba.
Mindeközben azonban Szerbián is állandósult egy közepes intenzitású migrációs nyomás: az országba belépők egy jelentős része Bosznia irányába indult, de
több ezren voltak azok is, akik nem mondtak le a magyarországi bejutásról.
A balkáni élénkülés érezhető volt a hazánkba történő illegális belépési kísérletek számának meredek emelkedésében is, különösen 2019 utolsó heteiben.
A migránskaraván kifejezést az Amerikai Egyesült Államokat célzó, csoportos, szervezett illegális migrációs mozgás leírására használták az elmúlt években.
A jellemzően Guatemalából, Hondurasból, El Salvadorból útnak indulók karavánjai az eddigi tapasztalatok alapján
Mexikó területén akár tízezer fősre is duzzadhatnak.
A legutóbbi ilyen akció keretében január 31-én 8 000 ember kelt útra Hondurasból az USA felé.
A mexikói hatóságok – amerikai nyomásgyakorlásra – igyekeznek hatékonyabban védeni határaikat, így többször került már sor a karavánok feloszlatására könnygázzal. Hasonló kezdeményezésekről számolt be tavalyi gyorselemzésében a Migrációkutató Intézet is.
2019 márciusában egy törökországi és egy görögországi szervezés keretében toborozták a Nyugat-Európába vágyó személyeket a Facebookon. A szervezők erőfeszítései ellenére – és a görögországi hatóságok fellépésének köszönhetően –
végül mindössze alig ezren gyűltek össze az észak-macedón-görög határ közelében,
amiben szerepet játszhatott a szervezők által előidézett egyfajta „információs káosz" is.
A migránskaravánok előnye a résztvevők számára, hogy a csoportos bevándorlás – az egyéni utazással összevetve –
nagyobb biztonságot ígér
az embercsempészekkel és egyéb szervezett bűnözői csoportokkal szemben.
A karavánok fontos jellemzője az eddigi tapasztalatok alapján, hogy különböző közösségimédia-felületeken és telefonos üzenetküldő alkalmazások segítségével szervezik őket. Miközben ez rendkívül hatékonynak bizonyulhat nagyobb tömegek mozgatására is, egyúttal kiváló terepet jelent a dezinformációk terjesztésére is - ilyen volt az előbbi görög példa is, ahol a határok megnyitásával hitegették a csatlakozókat).
A szervezettség másik kézzelfogható jele, hogy a karavánokat rendszerint külön orvosi csapat, tolmácsok és egyéb kisegítő személyek kísérik.
A migrációs szakirodalom is foglalkozik az illegális migrációt segítő úgynevezett közvetítők szerepével.
Egy olasz szociológus a közvetítők különböző kategóriáit különböztette meg, amelyek között megtaláljuk például
Az úgynevezett karavánok tekintetében a szervezők kilétéről tudjuk a legkevesebbet. Miközben például Amerikában Trump elnök és más republikánus politikusok korábban baloldali szervezeteket vádoltak meg a karavánok szervezésével, ezt eddig nem sikerült bizonyítani.
Egy korábbi közép-amerikai karaván szervezésénél a külső befolyás lehetősége is felmerült, amikor egy ismert hondurasi közéleti személyiség hamis Facebook-profilját használva népszerűsítették a karavánt, éppen az amerikai időközi választások elé időzítve azt.
A tavalyi görögországi és törökországi kezdeményezések mögött konkrét (ál?)nevet és (ál?)szervezetet is találtunk az e célra létrehozott oldalakon.
Ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy a közösségimédia-felületek és az egyéb kommunikációs csatornák kellő anonimitást és rejtettséget nyújthatnak, így
a szélesebb nyilvánosság vélhetően nem kap teljes képet a szervezői háttérről
- legfeljebb az illetékes hatóságok.
A 2020. február 6-i események több fontos tanulsággal szolgáltak. Azon túl, hogy a Balkánon tartózkodó több mint 100 000 ember bőséges utánpótlást jelent nagyobb tömegek megjelenéséhez is
a látottak alapján egyértelműen egy jól szervezett akcióról van szó.
Teljesen életszerűtlen, hogy 500 ember egyidejűleg, bármilyen koordináció nélkül, spontán módon elindul a határ felé.
Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a mostani kezdeményezés is a közösségi médiában szerveződött.
A magas szintű szervezettségre utal a nők és a gyerekek célzott felhasználása
és első sorokba történő elrendezése is, amivel az – egyelőre nem ismert – szervezők sikeresen ki tudták hangsúlyozni a kialakult helyzet (egyébként létező) humanitárius aspektusát (a biztonsági vonatkozásokat természetesen teljesen figyelmen kívül hagyva).
A magyar közmédia helyszíni beszámolóin jól látszódott az is, hogy vélhetően
előre kijelölt személyek tárgyaltak a magyar határőrökkel a kerítés mellett.
A külső szervezőerők meglétére utal a szerb védelmi miniszter nyilatkozata is, aki szerint a határhoz érkezett embereket manipulálták, és a megnyíló határzár ígéretével hitegették őket (állítása szerint különböző NGO-k).
A mostani akciót nem lehet másképp értelmezni, mint egy Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlási kísérletet, amelyben
a cél a nemzetközi közvélemény szimpátiájának elnyerése volt.
A kezdeményezés a szerb hatóságok beavatkozásának köszönhetően eredménytelenül zárult, de az illegális migrációval szembeni küzdelem a fentiek tükrében a jövőben is kiemelt fontosságú marad - írja elemzésében a Migrációkutató Intézet.
