Újabb részletek derültek ki az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek (CFCF) Alapítvány múltjáról és finanszírozásáról. Ez a szervezet volt, amely pert indított a gyöngyöspatai romák iskolai szegregációja kapcsán. A Debreceni Ítélőtábla ebben az ügyben döntött úgy, hogy
Az alapítvány tevékenységének célja egyértelműen politikai volt egészen az alapításától kezdve,
de nézzük is a részleteket.
A CFCF 2003. november 28-án alakult, induló vagyonuk egymillió forint volt. A szervezetet Eleőd Ádám argentin állampolgárságú magánszemély alapította. Az Alapítvány „célját" Ujlaky András, az egyik alapító fogalmazta meg a legjobban 2016-ban:
Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága elé.
A CFCF finanszírozásában központi szerepet tölt be a Nyílt Társadalom Intézete (OSI). Az OSI forrásait teljes mértékben Soros György biztosítja, és az intézet célja, hogy az amerikai tőzsdespekulánstól érkező pénzeket szétossza a különféle szervezetek között. Az OSI a CFCF 2007-ben végzett munkáját 80 ezer amerikai dollárral támogatta (ez nagyjából 24 millió forintnak felelt meg).
Az EHHGY jelentéseiből az is kiderült, hogy 2012-ben elköltött pénzeinek 96 százaléka, 2013-ban 96 százaléka, 2014-ben 82 százaléka, 2015-ben pedig 78 százaléka származott az OSI-tól.
Mindez évente körülbelül 30 millió forintnak felelt meg.
Ujlaky András a források kapcsán korábban arról beszélt,
soha nem kaptunk évente többet, mint 70-80 ezer dollárt az OSI-tól, és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány.
Azt is közölte,
a kezdéskor (Eleőd) Ádám is beletett tízezer dollárt, meg én is beletettem tízezer dollárt. Ez valójában rendkívül csekély összeg, és csak arra volt elég, hogy irodát béreljünk, vegyünk egy-két számítógépet, egy ideig finanszírozzunk egy szerény státust, és megtervezzük az első iskolai pert.
Érdemes azt is megnézni, hogy kik fordultak meg az elmúlt években az alapítvány körül. Szinte egytől egyig a balliberális oldalhoz köthetőek.
Karácsony árnyékkormányában is feltűnt, mint az oktatási tárca várományosa.
neki köszönhető, hogy a helyi romák akarata ellenére bezárták a kaposvári iskolát, de ő volt az, aki az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány nevében pert indított az EMMI-vel szemben a roma gyerekek családból való kiemelésének ügyében.
Korábban dolgozott az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, és 2014 óta a Háttér Társaság állandó megbízott ügyvédje is.
Aki veszekedni akar, és szájalni, azt magára hagyja az alapítvány az egyeztetésekben. „Esetleg előnyükre válna", ha „a roma soron kívül" vásárolnának házat. Szebb jövőt!
A Romaversitas 2016-ban közel 40 ezer dollárt kapott az OSI-tól. Léderer nagy befolyással bír Gyöngyöspatán a romák körében,
tekintettel arra, hogy nem az önkormányzatnak van élelmiszeradomány-osztási szerződése a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hanem Léderer civil tanodájának.
A Soros György által támogatott alapítvány az elmúlt években 11 pert indított szegregáció témakörében különböző intézmények ellen.
Első fokon elutasította a keresetet a megyei bíróság, nem volt megalapozott a kereseti kérelem.
A CFCF másodfokon megnyerte a pert, a szegregáló iskolát bezárták, de véleményük szerint a város oktatáspolitikájának köszönhetően a szegregáció ezután is folytatódott.
Érdekesség, hogy akkor a város polgármestere Káli Sándor MSZP-s politikus volt. Ujlaky András a CFCF elnöke 2016-ban Kálit meggyőződéses szegregátornak nevezte egy interjúban. További érdekesség, hogy ez volt a CFCF első pere, amely sikeres volt, és ezután kapott először pénzt a Soros-alapítványtól.
A vizsgálatot követően 1 millió forint összegű bírságot rótt az önkormányzatra, ami ellen fellebbezést nyújtottak be, de a bíróság helyben hagyta azt.
Az ügyben megegyezés született a felek között, iskolai szinten orvosolták a problémákat.
Jelenleg másodfokon jár az ügy, a legutolsó tárgyalás 2019. december 12-én volt, a bíróság úgy döntött, hogy hat hónapra szünetelteti az eljárást, azzal, hogy az EMMI által jelzett intézkedések tényleg hatékonyak-e.
a Kúria gyakorlatilag módszertani kézikönyvet adott azoknak az egyházaknak, illetve állami intézményeknek, amelyek ezek után szegregálni szeretnének. Nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a Kúriára politikai nyomás nehezedik.
az spontán módon alakult ki.
Ezért az önkormányzat a Zrínyi és a Kodály iskolákat is bevonta a körzetbe, hogy a szülők azokba is beírathassák gyermekeiket. Néhányan éltek is a lehetőséggel, de a roma szülők többsége ragaszkodott a legközelebb lévő iskolához. Ezért az alapítvány 2013-ban újabb pert kezdeményezett a KLIK-kel, az EMMI-vel, a Somogy Megyei Kormányhivatallal, illetve Kaposvár önkormányzatával szemben.
Annak ellenére, hogy a roma családok, tehát az érintettek sem támogatták, sőt egyenesen tiltakoztak az iskola bezárása ellen, az alapítvány elérte a célját,
és a Pécsi Ítélőtábla kimondta, hogy 2017-től nem indíthat az iskola első osztályt.
Az iskoláknak deszegregációs tervet kellett készíteni, melyek elkészültek, azok a Klebelsberg Központ honlapján és az iskolák oldalán találhatóak.
Az iskolák bezárást Daróczi Gábor kezdeményezte.
Mindezek az ügyek egyértelműen mutatják, hogy a Soros György által támogatott szervezet az elmúlt évtizedekben szinte sportot űzött abból, hogy beperelte az államot a vélt vagy valós szegregáció miatt. A meghozott ítéletek is mutatják, hogy sokszor tényleg csak mondvacsinált okai voltak a CFCF-nek.
A gyöngyöspatai perben az alapítvány a kártérítési igényt azzal indokolta, hogy
a gyerekeknek az elkülönítéssel lelki sérülést okoztak, és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítették őket, ezáltal az életesélyt vették el tőlük.
Ezen állításoknak azonban több dolog ellentmond:
Az alapítvány által előadott szerint a gyerekeket kár érte:
Mint arról korábban beszámoltunk, levelet küldött a gyöngyöspatai önkormányzat és a tankerület az érintetteknek, amiben a tankerület felajánlja az egyeztetést arról, hogy milyen nem vagyoni kártérítést kapjanak a korábbi kúriai ítélet alapján - értesült az Origo. Mint ismert,
a Debreceni Ítélőtábla döntése értelmében a helyi önkormányzatnak - mint az oktatási intézmény akkori fenntartójának - több mint 80 millió, míg a tankerületnek majdnem 20 millió forint kártérítést kell fizetnie az ügyben érintett 62 roma tanuló családjának,
mert a bíróság szerint a gyöngyöspatai roma gyerekeket 2004-től kezdődően szegregálták. Az önkormányzat csődbe menne, ha ki kellene fizetnie ezt az összeget. Ezért is ajánlottak nem vagyoni kártérítést, és azért is, mert nyilvánvaló, hogy az érintetteknek ez hasznosabb lenne, és jobban szolgálná a hátrányok eltüntetését.
Írtunk arról is, hogy türelmetlenül várják a gyöngyöspatai romák a nekik beígért pénzt, más megoldás nem érdekli őket – mondta korábban Horváth László a Hír TV-ben. Gyöngyöspata országgyűlési képviselője közölte, hogy
a most hozott ítélettel a bíróságok beárazták a szegregációt, és már csak az a kérdés, hogy az alapítvány még hány embernek hozza meg a kedvét a hasonló perek indításához.
Horváth László arról is beszélt, hogy zéró toleranciát kell hirdetni az iskolai erőszak ellen, és ehhez minden segítséget meg kell adni.
A Magyar Nemzet friss információi szerint az egyik érintett felperes, akinek kártérítést ítélt meg a bíróság a gyöngyöspatai szegregációs ügyben, jelezte a település polgármesterének, hogy kész a gyöngyöspatai önkormányzattal és a tankerülettel egyeztetni arról, hogy a javára megítélt kártérítést valamilyen oktatási lehetőség révén érvényesítsék. Úgy tudja a lap, már korábban is többen jelezték a felperesek közül, hogy a nekik megítélt kártérítési pénzt valamilyen képzésre, tanulásra fordítanák.