Az EU bírósága kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek az uniós rendelkezésekkel
- elevenítette fel Tállai András a szombati cikk szerint. A döntés szerint az is helyénvaló, hogy a hatóság mulasztási bírsággal sújtsa azokat, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, sőt az is, hogy a tagállam olyan bírságot alkalmazzon, amely kellően magas ahhoz, hogy visszatartsa a jogsértéstől a reklámszolgáltatókat.
Egyedül a szankció megállapításának módját kifogásolta a luxembourgi testület - tette hozzá.
Tállai András emlékeztetett:
a Google annak idején tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és így reklámadóalanyként sem jelentkezett be a hazai adóhivatalhoz.
A hatóság a cég mulasztásáért egymilliárd forint bírságot szabott ki. Az uniós bíróság ítéletéből az következik, hogy a Google-nak be kellett volna jelentkeznie Magyarországon - mondta Tállai András. Szerinte ez egyúttal azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalatokat is be lehet vonni a terhek közös viselésébe.
Meg lehet alkotni a megfelelő jogi formulákat, a jogkövetés a legnagyobbaktól is elvárható, és ki is kényszeríthető - véli az államtitkár. Még akkor is, ha olyan vállalatokról van szó, amelyek képesek rá, hogy alakítsák egy-egy ország médiaviszonyait, de beleszóljanak akár a helyi politikai folyamatokba is.
A Google- és az ugyanaznap kihirdetett Tesco-, illetve Vodafone-ügy ítéletével kapcsolatban Tállai András leszögezte:
Nem kell megrettenni az ilyen vállalatoktól és meghunyászkodnia az államnak.
A feladat az, hogy minden kívánalomnak megfeleljenek azok a jogi passzusok, amelyek az óriásvállalatokat a közös szabályok betartására kötelezik.
Elmondta azt is, hogy az ítéletből kiindulva a nemzetközi digitális cégek tevékenységének szabályozási lehetőségeit a kormány külön munkacsoportban vizsgálja.