Sok időt nyert a magyar kormány azzal, hogy nem hallgatott a brüsszeli egészségügyi hivatalra

A magyar kormány már az Egészségügyi Világszervezet, a WHO első, január végi jelzései után azonnal megkezdte a felkészülést a küszöbön álló koronavírus-járványra, miközben a brüsszeli szakhivatal - ahogy a V4NA nemzetközi hírügynökség kutatásából kiderült - még február közepén sem tartotta a kontinensre veszélyesnek a COVID-19-et. A V4NA erről kérdezte az Operatív Törzset.

Vasárnapi cikkünkben számoltunk be arról, hogy az uniós járványügyi központ másfél hónapig nem kezelte kellő komolysággal az új típusú koronavírus jelentette veszélyt, és csak jelentős késéssel írtak arról, hogy mekkora lehet a baj. A mulasztást feltáró V4NA nemzetközi hírügynökség az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján kérdezte ezzel kapcsolatban Müller Cecília országos tisztifőorvost, hogy mi az álláspontja?

Müller Cecília kifejtette, hogy „mi az Egészségügyi Világszervezettől kaptunk olyan információkat, hogy nagy a baj. Tehát a vuhani járvány kitörésének ideje 2019 decembere, ezért is erről lett elnevezve a vírus. Így kezdődött a járvány, ami mindenki előtt ismert volt Kínában."

Illetve felhívta a figyelmet, hogy

Ebben az időszakban az Európai Járványügyi Központ még nem ítélte olyannak a helyzetet, hogy Európára nézve különösebben nagy veszéllyel fog járni ez a járvány. Később már revideálta ezt az álláspontját. A WHO viszont az egész világra nézve ad ki értékeléseket, és az ő figyelmeztetésük, jelzésük alapján Magyarország már január 24-én, a WHO kihirdetése alapján úgy döntött, hogy ezt a jelzést komolyan veszi. És 25-én már az első eljárásrendet, illetve első intézkedéseket Magyarország foganatosította.

Hazánk jelenleg is a WHO előírásai szerint végzi a szükséges vizsgálatokat, és eddig is ezt tette.

Január 25-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma összes érintett háttérintézményének képviselői összeültek és kidolgozták az eljárásrendet az egészségügyi intézmények számára. Az Emmi és a háttérintézményei folyamatos egyeztetései során elkészültek azok a tervek is, amelyek 2-3 hétre előre előkészítették a kormány döntéseit, és a munka ebben a szellemben folyik jelenleg is.

A WHO első bejelentése óta az Emmi mindig időben cselekedett, ennek köszönhető, hogy az európai országokkal is összehasonlítva nálunk jóval laposabb a fertőzés görbéje. Továbbra is 2-3 héttel az események előtt járunk, és a magyar egészségügyi rendszer felkészítését végezzük a tömeges megbetegedések időszakára.

A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs a WHO jelzései után január 31-én, Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere vezetésével meg is alakult a vonatkozó kormányhatározattal.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Mindez azért is különösen fontos, mert most már tudjuk, hogy a rendkívül gyors reagálással nagyon sok értékes időt nyertünk a felkészülésben.

Az ECDC-t, az uniós egészségügyi hivatalt egyébként a 2003-as SARS-járvány kitörése után hozták létre, 2020. január eleje óta pedig rendszeres kockázatelemzéseket készít a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, ezeket a honlapjukon teszik közzé. Éppen ezek a kockázatelemzések voltak problematikusak: a brüsszeli szervezet nem fogta fel, hogy mekkora veszélyt jelent ez a vírus.

Az ECDC január 9-ei első kiadványában a következő megállapítások szerepeltek a járvány esetleges európai elterjedéséről:

Az előttünk álló kínai újévi ünnepségek január végén nagyobb volumenű utazással járhatnak Kína vonatkozásában, amely felerősíti a járvány esetleges (Európába) érkezését. Mindemellett ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed, így az utazókkal kapcsolatos kockázatok alacsonyak.

Úgy folytatták: „a vírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony. Ebből következően a vírus EU-n belüli továbbterjedésével kapcsolatos esetek azonosításának kockázati szintje az alacsony és a nagyon alacsony fokozat között mozog."

Január 17-én se sok minden változott a svédországi székhelyű uniós szakhivatal álláspontjában. Azt írták, hogy az EU és az Európai Gazdasági Térség területére utazók megfertőződésének valószínűsége továbbra is alacsony,

mivel eddig nincs jele a vírus terjedésének az európai közösségben.

Január 31-én kiadott jelentésükben még mindig nem tekintették veszélyesnek a COVID-19 európai pusztításának lehetőségét. Mint írták, „a többi [Hupejen kívüli] kínai tartományban az EU állampolgárai számára a fertőzés valószínűsége mérsékelt", míg az Európai Unió és az EGT területén "az emberről emberre történő további átvitel valószínűsége nagyon alacsony vagy alacsony", ha az eseteket a fertőzés korai szakaszában észlelik.

Európában az első áldozat egy idős kínai turista volt február 14-én, ezen a napon az ECDC továbbra is veszélytelennek érezte a helyzetet, úgy fogalmaztak, hogy "a SARS-CoV-2 fertőzés kockázata az EU/EGT és az Egyesült Királyság lakossága számára alacsony". Miközben ekkorra már a hivatalos adatok szerint több mint 66 ezren fertőződtek meg, és több mint 1500-an haltak meg Kínában, valamint február 12-én érte el csúcspontját a napi megbetegedések száma 14 108-cal.

Európa pedig azóta a járvány elsőszámú gócpontja lett, itt van a legtöbb megfertőződés és a legtöbb halálos áldozat is.

A veszélyhelyzet kihirdetésével több mint egy hónapot késlekedő Olaszországban már több mint 10 ezren haltak meg, a járvány idején százezres felvonulásokat engedélyező Spanyolországban 6500-an, az első időszakban téves járványügyi védekezést alkalmazó Egyesült Királyságban pedig már átlépte az ezres határt a halottak száma. A magyar kormány azonnal reagált a WHO jelzéseire, nem pedig elhitte az ECDC értékeléseit. Szintén a V4NA alapján számolt be az Origo arról, hogy Magyarországon hirdették ki a leghamarabb a veszélyhelyzetet az első magyarországi koronavírusos beteg megjelenése után. 7 nap után.

Ennek megfelelően sikerült megfelelően felkészülni a járvány hazai terjedésére, sikerült feltölteni a készleteket és meghozni a szükséges óvintézkedéseket.