A vírus elleni gyógyszeren dolgoznak a magyar kutatók

Vágólapra másolva!

Elsősorban a vírusellenes szeren, vagyis a koronavírus gyógyszerén dolgoznak a Nemzeti Népegészségügyi Központ Biztonsági Laboratóriumában - mondta az Origónak Kis Zoltán, a laboratórium virológusa, aki munkacsoportjával a kórokozót Magyarországon elsőként izolálta. A kormány mindent megtesz, hogy a kutatáshoz szükséges termékek rendelkezésre álljanak. A vírust napokkal ezelőtt egy beteg mintájából izolálták, szaporították, és már folynak a kísérletek is. A vakcina kifejlesztésének munkájában is segítenek - elsősorban állatkísérletekkel. Interjú Kis Zoltán virológussal (interjúnk még azelőtt készült, hogy kiderült, a hidroxiklorokvin-szulfát hatóanyag hatásos lehet a kezelésben, ezért a magyar kormány megtiltotta a kivitelét. Akár 2,2 millió koronavírusos beteg kezeléséhez szükséges gyógyszert tudnak előállítani Magyarországon az Alkaloida Zrt. birtokában lévő alapanyagból. Az interjú nem erről a gyógyszerről szól, hanem az összes gyógyszerkísérletről - a szerk.)

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

kutató Virológus koronavírus Kis Zoltán laboratórium

Magyarországon elsőként izolálták a koronavírust. Mit jelent ez pontosan?

Ez azt jelenti, hogy a betegmintából a Nemzeti Népegészségügyi Központ Biztonsági Laboratóriumának BSL-3-as részében egy sejtkultúrán fel tudtuk szaporítani a vírust. Ezzel lehetővé vált, hogy különböző kísérleteket végezzünk - ilyen a vakcinakutatás és a gyógyszerkutatások.

Most hol tart a kísérlet? Még szaporítják a vírust, vagy már elkezdődtek a gyógyszerkísérletek is?

Már van egy adag vírusunk. Szerveződik a csapat, amely majd különböző vírusellenes szereket tesztel rajta. Egy hatékony szernek már el is kezdtük a tesztelését, amely a szakirodalom szerint nagyon jól gátolja a vírus szaporodását. A kísérletek persze nagyon hosszú időt vesznek igénybe, de nekiálltunk - és ezzel párhuzamosan újabb vírusokat izolálunk, hiszen a folyamatos kísérletekhez mindig szükség van újabb vírusokra a járványt okozó kórokozóból.

Nemzetközi szinten ez mekkora bravúr, hogy önök izolálták a vírust?

Ezt már a németek, a franciák és az olaszok is elvégezték, sőt, mi az olaszoktól rengeteg segítséget kaptunk. Velük nagyon jó a kapcsolatunk - sok közös munkánk volt már, ők is voltak itt két hétig korábban, és mi is dolgoztunk már velük az ő laboratóriumukban. Ők adták azokat a tippeket, amelyek segítségével nekünk is sikerült a vírust izolálni, amely nem egyszerű feladat. Az orr- és torokváladék ugyanis nem steril. Persze, vannak benne vírusok, de számtalan más baktérium és egyéb szennyeződés is. Nehéz megtalálni a vírust egy-egy ilyen mintában.

Talán túl leegyszerűsítem, de ezt úgy képzeljük el, mintha egy nagy tóban - amelyben halak, moszatok és egyéb szennyeződések is vannak - kellene megtalálni egy mákszemet?

Igen, talán ez egy jó hasonlat. Persze, amikor kiválasztjuk, hogy mely minták azok, amelyekből izoláljuk a vírust, próbálunk olyat választani, amelyen sok „mákszem" van, mert így a sok egyéb szennyeződés és kórokozó közül könnyebben meg lehet találni.

Most, hogy szaporítják a vírust, több mindent megtudnak róla? Például azt már lehet tudni, hogy milyen gyorsan szaporodik?

Minden vírus más és más. Van tapasztalatunk ennek az elődjével, a SARS-vírussal, mert azzal dolgoztunk már. Úgy tűnik, a SARS gyorsabban szaporodik, mint az a koronavírus, amely most okoz világjárványt. De még az influenzánál is lassabb a szaporodása.

Ez jó hír? Jelent bármit a megbetegedésekre vonatkozóan?

Ez valójában nem számít, hogy laboratóriumi körülmények között milyen gyorsan szaporodik egy vírus. Amikor például az ebolavírust izoláltuk, volt olyan törzs, amelyet háromszor tizennégy napig kellett tartanunk, mire sikerült szaporítani - pedig az Ebola egy nagyon súlyos betegséget okozó vírus.

Arra nagy az esély, hogy önök találják meg akár a vakcinát, akár a vírusellenes szert? Előfordulhat, hogy a magyar kutatók - önök - mutatják fel, hogy íme, itt az ellenszer?

Arra kicsi esélyt látok, hogy egyetlen vakcina jelenjen meg a világon. A kutatások sok irányban indultak el világszerte. Biztos vagyok abban, hogy sok engedélykérelem érkezik, és viszonylag rövid időn belül többféle vakcinatípus jelenik majd meg. A vírusellenes szereknél is ez lesz a helyzet. Amerikában, Németországban sokkal többen dolgoznak rajta, mint Magyarországon, és természetesen a nagy számok törvénye alapján ők nagyobb eséllyel találhatnak új gyógyszereket. De mivel itthon is foglalkozunk ezzel, egyáltalán nem kizárt, hogy találunk ellenszert.

A magyar nagyon találékony nép, és felfedezhet egy teljesen új gyógyszert a koronavírus ellen, ami még világsiker is lehet.

De ez nagyon nehéz feladat. Sok ideig tartanak a kísérletek, és kicsi a találati arány. De ha egyszer bejön, akkor az nagyon jó lesz mindenkinek.

A laboratóriumban vakcinakutatással foglalkoznak, vagy a vírusellenes szer megtalálásán dolgoznak?

Elsősorban vírusellenes szereket tesztelünk, de a vakcinakísérletekben is próbálunk segíteni - elsősorban az állatkísérletekkel. A kettő között óriási a különbség. A vakcina arra jó, hogy ha beoltjuk vele az embert, akkor az illető immunrendszere kifejleszti a védettséget, és ha jön a vírus, akkor az immunrendszer már felkészült és a kórokozó nem tudja megbetegíteni a szervezetet. Vagy ha mégis, az sokkal enyhébb lefolyású lesz. Ez pontosan olyan, mint az influenza vagy a kanyaró esetében. A vírusellenes szer egy kémiai anyag, mint például a herpeszvírusnál, amely ellen a patikákban lehet vásárolni gyógyszert, kenőcsöt. Az meggátolja a herpeszvírus szaporodását, így van ideje az immunrendszernek eltávolítani a szervezetből a kórokozót. Ebben az esetben is az immunrendszer oldja meg a gondot, de a vírusellenes szer besegít.

Úgy képzeljük el, hogy ha bekerül a szervezetbe a vírus, akkor óriási súlyokat pakolunk rá, és összeengedjük a profi bokszolóval - az immunrendszerrel -, amely hamar legyőzi a súlyokkal ellátott kórokozót.

Ha nincs vírusellenes szerünk - mint most, a koronavírus esetében -, akkor előfordul, hogy összeengedjük a kórokozót az immunrendszerrel, de a vírus kezében pisztoly van és az immunrendszer sokkal nehezebben küzd meg vele.

Sok filmben azt lehet látni, hogy egy ismeretlen, halálos járvány idején a fertőzöttek véréből kivonják az antitesteket - amelyeket az immunrendszer termelt a kórokozó ellen - és abból készítenek ellenszert. Ennél a vírusnál ez mennyire hatékony eljárás?

Van ilyen elképzelés, hogy antitesteket vonnak ki a fertőzöttek véréből. Az ebolavírusnál például egészen jók az ilyen irányú tapasztalatok. A Covid-19-nél - a most fertőző koronavírusnál - még nem lehet tudni, hogy ez mennyire működhet. Nem tudjuk, hogy az ellenanyagok tényleg hatásosak-e. A gyógyszerfejlesztés több irányban indult el - ez az egyik irány.

Az izolált vírusok tulajdonságát is vizsgálják? Vagyis, hogy terjedhet-e hőségben, például?

Igen, elkezdtük a vírus ezen tulajdonságait is vizsgálni - sok a kérdés, amit meg kell válaszolni. Persze, figyelni kell a szakirodalmat, mert ha már más ország laboratóriuma megvizsgált bizonyos tulajdonságokat, és azok relevánsak is, akkor ugyanazt már mi nem végezzük el. Azokon dolgozunk, amelyet még nem vizsgált senki, vagy csupán kevés információ áll rendelkezésre.

Ön hogy látja, nyáron megállhat a vírus terjedése?

Biztos válasz egyelőre erre nincs. Az biztos, hogy a kormány erőteljes intézkedései lassítják a vírus terjedését, és reméljük, hogy nyárra legyőzzük. Kínában is decemberben kezdődött, és mára lecsengőben van. Három-négy hónap alatt jelentősen csökkent a fertőzöttek száma. Reméljük, hogy nálunk is ennyi idő elég lesz.

Az biztos, hogy a vírus nem szereti a meleg időt.

De ezzel szemben Afrikában és Iránban is felütötte a fejét, ahol melegebb van, mint itt.Az előfordulhat, hogy a nyári hőségben lassabban terjed majd a vírus, de zárt térben továbbra is intenzíven fertőzhet még nyáron is, ha addig nem tudjuk teljesen legyőzni.