Az MTI beszámolója szerint az alkotmánybíró-jelölt a bizottsági ülésen azt mondta,
Képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy álláspontja szerint a digitális világ túlzottan felforgatta a magánszférát, amelyet ezért nagyobb védelemben kellene részesíteni, csakúgy, mint a közösségeket. A GVH is több döntésében foglalkozott ezzel a problémával, például a személyes adatok olyan jellegű felhasználásával, amelyről a fogyasztókat nem tájékoztatták.
A bizottság kormánypárti többsége
8 igen szavazattal támogatta Juhász Miklós alkotmánybíróvá választását.
A bizottság 3 ellenzéki tagja nemmel szavazott.
Juhász Miklós 1976-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1976-1985 között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott fogalmazóként, majd bíróként. 1983-tól 1984 végéig megbízott elnökhelyettese volt a XVIII-XIX. kerületi bíróságnak. 1985-től négy éven át egy magyar-nyugatnémet vegyes vállalat jogtanácsosaként tevékenykedett, később a vállalat vezérigazgató-helyettese lett. 1990-től a Budapesti 1. számú Ügyvédi Iroda ügyvédje, 1997-től társaival, majd 2001-től saját néven ügyvédi irodát működtetett.
Juhász Miklós a március elején Balsai István alkotmánybíró halálával megürült helyet töltheti be a tizenöt tagú Alkotmánybíróságban, ha az Országgyűlés megválasztja.