A főtitkár elmondta, a katolikus egyház miséin a hívők kezébe adják az ostyát, így az áldozásokat továbbra is megtartják, viszont
a keresztelőket, amennyire csak tudják, korlátozzák, elhalasztják.
A szenteltvíztartókat sem lehet ebben az időszakban használni.
A református egyház, a kormány intézkedéseivel összhangban, csak száz főnél kisebb istentiszteleteket tart, és az úrvacsorát a járvány alatt nem a nagy közös kehelyből osztják, hanem kis kelyhekből, így a hívők nem érintkeznek egymással.
Az evangélikus egyház hozta a legszigorúbb döntést.
Hétfőtől virágvasárnapig nem lehet részt venni istentiszteleteken a templomaikban, csak online közvetítik azokat, így úrvacsora sem lesz.
Ezen kívül az esketéseket és a keresztelőket sem tartják meg április 5-ig, vagyis virágvasárnapig. A temetéseket viszont szűk családi körben megtartják.
A baptista egyház megtartja az istentiszteleteket, de szünetelteti az úrvacsorát, illetve csak a lelkész veszi magához azt.
Hasonló a helyzet a pünkösdi és a metodista egyházban. Megtartják az istentiszteleteket, de az úrvacsorát nem.
Az anglikán egyházban a következő vasárnaptól csak online közvetítik az istentiszteletet.
Az öt ortodox egyház esetében, amelyek mind a MEÖT tagjai, változás, hogy az ikonokat kivitték a templomokból, így azokkal nem érintkezhetnek a hívők.
Amelyik szent képet nem tudták eltávolítani, azt folyamatosan fertőtlenítik, illetve egyszer használatos kanalakat használnak a borba áztatott kenyér osztására
- mondta Fischl Vilmos, aki hozzátette,
azt kérik, hogy a kelyhek megcsókolásától is tartózkodjanak az emberek.