Századvég: A koronavírus-törvény kapcsán jelent meg a legtöbb álhír az elmúlt hetekben

A koronavírus-járvány idején fokozott kockázata van az álhírek, félelemkeltő vagy a lakosság félrevezetésére alkalmas vélemények terjedésének. A Századvég Alapítvány elkötelezett a hiteles tájékoztatás védelme mellett, ezért sorozatot indított Fake News Figyelő néven, amelyben a pánikkeltésre, félretájékoztatásra vagy a veszélyhelyzeti intézkedések hatékony végrehajtásának akadályozására alkalmas álhírekre, hamis látszatot keltő véleményekre hívja fel a figyelmet. Az elmúlt hetekben megjelent álhírek alapján elmondható, hogy a legtöbb félretájékoztatás a koronavírus-törvénnyel, az uniós támogatásokkal és a különböző hatósági intézkedésekkel, járványadatokkal kapcsolatban valósult meg - állapítja meg a Századvég.

A Századvég Alapítvány márciusi közvélemény-kutatása megmutatta, hogy

a magyarok közel háromnegyede (71 százaléka) úgy látja, bizonyos internetes híroldalak szükségtelenül keltenek pánikot a koronavírus-járvány kapcsán.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele szerint a kormánynak határozottabban kellene fellépnie a rémhíreket terjesztő médiumokkal szemben.

A Fake News Figyelő eddigi tapasztalatai alapján megállapítják, hogy

az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas vélemények terjesztői közel kétharmad arányban ellenzéki orientációjú – elsősorban online – médiumok, míg a maradék egyharmad arányban maguk az ellenzéki politikai szereplők.

Tendenciaként figyelhető meg, hogy egy-egy álhírt, illetve félrevezető állítást rövid időn belül átvesznek egymástól az ellenzéki sajtótermékek, így segítve annak a különféle felületeken való minél gyorsabb terjesztését.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A fellelt álhírek és megtévesztő állítások mintegy harmada a koronavírus-törvénnyel, illetve az ahhoz kapcsolódó jogállami kérdésekkel foglalkozott, és azokkal kapcsolatban tett hamis vagy félrevezető kijelentéseket. Ezen álhírek egyik leggyakrabban megfogalmazott állítása az volt, hogy a kormány addig kormányozhat rendeletekkel, amíg azt jónak látja, illetve, hogy korlátozás nélküli hatalmat kapott. Ezzel szemben az elfogadott törvény világosan fogalmaz: a veszélyhelyzet megszűnésével a törvény hatályvesztéséről az Országgyűlés dönt, amely így kizárja mind az időbeli, mind pedig a korlátozás nélküli hatalom lehetőségét.

Többször előforduló álhír volt az Európai Unió Magyarország számára a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából nyújtott „többlettámogatása". Ezt világosan és egyértelműen cáfolják a tények, azaz

az uniós mentőprogram 37 milliárd eurós keretében semmilyen új forrás nincs.

Ezek az összegek a tagállamoknak a 2014-2020-as időszakra már korábban, hét évre megítélt tagállami uniós pénzügyi támogatásokban benne vannak, így nem jelentenek pluszforrást Magyarország számára.

A koronavírussal kapcsolatos konkrét intézkedésekről, a járvánnyal kapcsolatos adatokról és a különböző döntésekről

az operatív törzs és a kormányzat külön, a járvánnyal kapcsolatos információkra készült honlapja ad folyamatos és pontos tájékoztatást.

Ennek ellenére álhírek, megtévesztő közlések nagy számban vonták kétségbe a közzétett járványügyi adatok hitelességét, holott a koronavirus.gov.hu–n naponta frissülő tényadatok érhetők el az aktuális, igazoltan koronavírussal fertőzöttek, a gyógyultak, az elhunytak, a hatósági házi karantén alatt álló állampolgárok és a mintavételek számáról.

Több portál is foglalkozott a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseivel. A kabinet számos döntést azonnal, vagy napokkal korábban bejelentett – mint a hitelmoratórium, a bértámogatások, az egészségügyi dolgozók támogatása, a 13. havi nyugdíj, a gyes, gyed, gyet támogatások meghosszabbítása, a kisvállalkozók mentesítése a KATA megfizetése alól június végéig, valamint a végrehajtások felfüggesztése a veszélyhelyzet idejére. Ennek ellenére sok hamis látszatot keltő hír látott napvilágot, melyek a „lassú kormányzati döntésekről", vagy „kevés azonnali támogatásról" szólnak, esetleg bizonyos intézkedésekről nem, vagy éppen megtévesztő kontextusban számolnak be, amelyek alkalmasak az olvasók félrevezetésére.

Az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állítások, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázata a Századvég weboldalán érhető el.