Boros Anita: A kormány a járványhelyzetben is támogatja az építőipart

Boros Anita

Interjút adott az Origónak Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára. Az interjú során beszélgettünk a járványhelyzet által előidézett építőipari folyamatokról és az erre adott kormányzati válaszokról.

A jelenlegi járványhelyzet az olyan stratégiailag fontos nemzetgazdasági szektorokban is érezteti a hatását, mint az építőipar. Mi a véleménye a kialakult hatásokról ezen a területen?

Számítottunk arra, hogy az építőipar területén is éreztetni fogja a hatását a járványhelyzet, azonban az építőipar az olyan gazdasági szektorok közé tartozik, ahol a koronavírus okozta járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai lassabban jelennek meg. Minden szükséges intézkedést időben megtettünk és meg fogunk tenni a későbbiekben annak érdekében, hogy mérsékelni tudjuk az esetleges negatív gazdasági hatásokat.

2019 egészét tekintve az ágazat súlya a bruttó hazai termék előállításában 5,5%-ot tett ki, melyre korábban még nem volt példa. A hazai GDP 2019-es 4,9%-os növekedéséhez az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá. Az elmúlt időszak rendkívül kedvező építésgazdasági eredményeihez számos kormányzati intézkedés, a fokozott megrendelésállomány, a családpolitikai szegmens ösztönzői és természetesen nem utolsósorban a hazai építőipari vállalkozások piaci diszfunkcióra reagáló megfelelő magatartása is hozzájárult.

A jelenlegi járvány egy olyan objektív körülmény, amelynek hatásai egyelőre beláthatatlanok. Ami feladatunk, hogy a káros következményeket a lehető legszélesebb körben mérsékeljük: segítsünk a munkaerő megőrzésében, az építőipari megrendelésállomány növekedésének támogatásában.

A többi, lényegesen hátrányosabban érintett ágazattal szemben, azt gondolom, hogy az építőipar még mindig kedvezőbb helyzetben van, itt nem beszélhetünk az állami és az önkormányzati megrendelések teljes leállásáról, továbbra is jelennek meg közbeszerzési kiírások, és egyelőre nem beszélhetünk a folyamatban lévő építkezések tömeges leállásáról sem. Természetesen a járványhelyzet ebben a szektorban is érezteti hatását, például a járvány által leginkább sújtotta területekről érkező építő-alapanyagoknak esetenként nem zavartalan a behozatala, vagy a fokozottabb határellenőrzési folyamatok némi csúszást eredményezhetnek, azonban ez sem generálisan érvényesül. Az építőipari munkavégzés döntő része személyes jelenlétet igényel, ezért nagyon fontos a járványügyi, közegészségügyi szabályok betartása annak érdekében is, hogy a folyamatban lévő kivitelezési munkálatok ne szenvedjenek késedelmet.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Forrás: ITM

Összességében azt mondhatom, hogy folyamatos konzultációt folytatunk az ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerveivel, és igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb mértékben mérsékeljük a járványhelyzet negatív hatásait. Ezek számszerűsíthető adatai a februári statisztikai adatokban még nem jelentkeztek, vélhetően a márciusi teljesítménymutatók már tükrözni fognak némi visszaesést. Ezekre már eddig is voltak válaszaink, és ezután is folyamatosan nyomon követjük az építésgazdaság valamennyi szegmensét, hogy kormányzati szinten azonnal tudjunk reagálni a felmerülő problémákra.

Milyen lépéseket kíván tenni a Kormány a vállalkozások megsegítése érdekében?

Egyfelől a megváltozott körülmények miatt szorult helyzetbe került hazai vállalkozások számára a Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv segítségével törekszik minden segítséget megadni ennek az időszaknak a zökkenőmentes átvészeléséhez. Másfelől azonban gondolunk már a járványhelyzet utáni tervekre is, ezért az iparág minden jelentős érdekképviseleti szervével egyeztetéseket folytattunk az építőalapanyag-gazdaság és az építőipar középtávú stratégiájának kidolgozása érdekében.

Mielőtt erre rátérek, szeretnék néhány kérdéskört kiemelni a Gazdaságvédelmi Akcióterv építőipari vonatkozásairól.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv a magyar gazdaságtörténet valaha volt legnagyobb gazdaságélénkítő csomagja: több mint 11.000 milliárd forint, a GDP megközelítőleg 22 százaléka.

Az intézkedések alapvetően négy csoportra bonthatók: a munkahelyvédelmi célrendszerben elsődlegesen olyan intézkedések kerültek megfogalmazásra, amelyek a foglalkoztatás költségeinek támogatására, a munkaszervezés rugalmassá tételére, az adókönnyítések és adminisztrációs egyszerűsítések bevezetésére, valamint a vállalkozások tájékoztatási rendszerének továbbfejlesztésére irányulnak. A második nagy cél a munkahelyteremtés, amelynek pillérei: a képzési és oktatási, a vállalkozás- és iparfejlesztési, a beruházástámogatási, az infrastrukturális fejlesztési, a kutatás-fejlesztési és innovációs beavatkozások támogatása, valamint a további állami munkahelyek létrehozása.

Az Akcióterv harmadik nagy célkitűzése a gazdaság újraindítása a leginkább érintett ágazatokban, így a turizmus, a filmipar, dizájnipar, kulturális szolgáltatások, a sport, az egészségipar, az élelmiszeripar, vagy a logisztika. Ezen a területen nevesítettük az építőipart is.

Végezetül az Akcióterv negyedik célkitűzése a vállalkozások finanszírozásának támogatása kamat- és garanciatámogatott hitelek, valamint a hazai tulajdon megvédését célzó tőkeprogramok formájában. Azt gondolom, hogy minden egyes eszközcél olyan, amely szektortól függetlenül segít a hazai vállalkozások válláról levenni a járvány eredményezte terheket. Hamarosan minden egyes intézkedés alrendszere, támogatási konstrukciói kidolgozásra kerülnek, némelyek már most is elérhetők, ezért arra tudom bíztatni az építőiparban érintetteket is, hogy minél nagyobb számban éljenek ezekkel a lehetőségekkel.

Ahogy említettem az azonnali támogatást nyújtó intézkedések mellett már azon is dolgozunk, hogy az építőipar és az építőalapanyag-ipar számára egy olyan kiszámítható és fenntartható középtávú stratégát dolgozzunk ki, amely a teljes szektor járványhelyzetet megelőző fejlődési ívének folytatását tudja támogatni. A célunk nem lehet más, mint a hazai építőipar és építőalapanyag-ipar hazai pilléreinek a legteljesebb megerősítése, a versenyképes vállalkozásaink és egyes szegmensekben egyedülálló technológiai megoldások és a hazai képzett munkaerő támogatása. A Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia kimunkálásában nagymértékben támaszkodtunk közel harminc érdekképviseleti és egyéb építőipari szakmai szervezet javaslatára. A javaslatcsomag a terveink szerint hamarosan a Kormány elé kerül.

Mit gondol, a fentiek alapján mekkora hatással lesz az év hátralévő részében az építőipar eddigi erőteljes növekedési ütemére a jelenlegi helyzet?

A vírushelyzet kapcsán összességében a vártnál enyhébb következményeket tapasztaltunk az ágazatban. Az építőipari szereplők megtették a kellő lépéseket a fertőzésveszély elkerüléséért, így továbbra is folyik a tervezett ütemben a munka. Az építőipari kereslet nem indult meredek csökkenésnek, az építőipari cégbejegyzések és az ingatlanpiaci kereslet volumene a március közepén történt enyhe csökkenést követően az elmúlt hetekben továbbra is magas.

Februárban az építőipar 6,1%-ot növekedett januárhoz képest, és az előző év hasonló időszakához képest 2,5%-os növekedést tudok produkálni, ami szép eredmény, tekintve az előző év magas bázisértékét. A jelenlegi adatokban elképzelhető bizonyos mértékű lassulás, ugyanakkor minden erőnkkel arra törekszünk, hogy mérsékeljük a járványhelyzet okozta sokkot az építőipar területén is.

Visszatérve a Gazdaságvédelmi Akciótervre, Ön milyen konkrét építőipari szakmaspecifikus intézkedéseket emelne ki?

A Gazdaságvédelmi Akciótervében számos olyan intézkedés megvalósításán dolgozunk, amelyek a különböző pénzbeli támogatások és kedvezmények mellett az építőipar motorjának újraindítását támogathatják. A részletek egyfelől a már említett Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiánkban, részben pedig külön intézkedések formájában kerülnek megfogalmazásra. Ebben a körben szeretnénk javaslatot tenni a vállalkozások piacra lépését, tevékenység folytatását támogató egyszerű intézményrendszeri, tájékoztatási, szabályozási racionalizációjára. Ennek keretében szeretnénk a társtárcákkal együtt felülvizsgálni bizonyos építési jogi szabályozásokat, szabványokat és egyéb műszaki előírásokat.

Emellett elengedhetetlen a több ezer szakembernek munkát adó hazai kkv szektor közbeszerzési piacra jutásának támogatása is, ehhez meg kell erősödnünk mind technológia, mind teljesítőképesség tekintetében. Ennek érdekében szeretnénk támogatási programokat indítani az építőipari technológiaváltás és tudástranszferálás céljából.

Fontos szerep jut továbbá a külföldön már bizonyított tervezési módszertanok hazai integrációjának, a robotizáció, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az építésgazdasági adatbázisok támogatásának is az építési értéklánc minden fázisában.

A Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési és településképi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról döntött. Milyen azonnali lépéseket tett ezen a területen a Kormány?

A Kormány a kihirdetett veszélyhelyzetben számos közigazgatási, hatósági eljárást módosít annak érdekében, hogy ezzel is támogassa az építőipari beruházások hatékonyabb, gyorsabb és biztonságosabb megvalósítását. A meghozott intézkedések célja az ágazat adminisztrációs terheinek csökkentése, az egészségügyi védekezéshez szükséges ideiglenes épületek mentesítése egyes előírások alól, az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővítése.

A módosítások elősegítik a beruházások zökkenőmentes kivitelezését, hiszen jelentős adminisztratív terheket vesznek le az építőipar szereplőinek válláról, miközben a fertőzés terjedésének kockázatát is mérséklik a szektorban.

Így például a településképi követelményekről szakmai konzultációt a továbbiakban kizárólag elektronikus úton lehet tartani, a településképi véleményezési eljárásban a vonatkozó ágazati rendelet szerinti kérelmet is csak elektronikus úton kell benyújtani. A rendelet számos egyébként személyes jelenlétet igénylő egyeztetés, véleményezés, tájékoztatás, közmeghallgatás kapcsán is biztosítja az elektronikus utat.

Emellett egy nagyon fontos könnyítés, hogy a veszélyhelyzet okán a kiadott építésügyi hatósági engedély hatálya – a használatbavételi engedély kivételével – az erre irányuló külön kérelem hiányában is egy évvel meghosszabbodik, ha az engedély hatálya e rendelet hatálybalépése és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belüli időtartamban jár le.

Hasonlóképpen rendelkezik a rendelet a veszélyhelyzet időtartama alatt a kiadott régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedélyekről is.

A napokban nagy médiavisszhangot kapott a rozsdaövezetekre vonatkozó 5%-os általános forgalmi adó visszaállítása. Lehet-e már ezzel kapcsolatosan konkrétumokról tudni?

A Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik pilléreként említettük az Infrastrukturális beruházásokat is. Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk milyen állami és önkormányzati beruházások azok, amelyek előbbre hozhatók, esetleg már bizonyos szintű engedélyekkel, vagy előkészítettséggel (tervekkel, feltételes közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekkel) rendelkeznek, felállításra került a vezetésemmel egy Infrastruktúra-fejlesztési Munkacsoport. Ennek feladata, hogy tíz átfogó témakörben javaslatot fogalmazzon meg a Kormány számára. Ez a javaslatcsomag hamarosan szintén a kormány elé terjesztésre kerül. Azt azonban már most elárulhatom, hogy a javaslatcsomag foglalkozik a lakásépítések kérdésével is. Ezzel a javaslatcsomagból kiemelésre került a rozsdaövezeti fejlesztések köre, amely lényegében a rozsdaövezetek rehabilitációját jelenti. A program számos kérdés vizsgálatát igényli: egyfelől áttekintettük a program megoldásának lehetséges ütemeit, a szóba jöhető barnamezős területeket, azok műemléki jellegére is figyelemmel, és nem utolsósorban vizsgáljuk az ilyen területek építésre alkalmassá tételének jogi, fizikai, gazdasági kérdéseit. Az érintett szaktárcák összefogásával egy olyan javaslatot szeretnénk kidolgozni, amely mind az otthonra vágyók, mind az adott térség fejlődési irányait illetően kedvező megoldásokkal szolgál, és természetesen az építőipar számára is jelentős potenciált tartogat magában. Az áfakérdés vonatkozásában a kormányzati döntés megszületett, a konkrét szabályozók kimunkálása folyik.