Huszonhat nappal ezelőtt, szombaton kezdődött a férfi több hétig tartó, szenvedésekkel teli betegeskedése. Ezt az estét egy négy-ötfős baráti társaságban töltötte, amikor hirtelen megváltozott valami.
„Fáradtságot éreztem. Ez korán volt, este 8 órakor, elköszöntem és elmentem haza.
Ez a fáradtság szerdáig kitartott, azzal párosulva, hogy gyengeséget is éreztem.
És a szokásos napi egy deci bort sem kívántam, amit meg szoktam a vacsorához inni, sőt, az ételt sem. Elérkeztünk szerdához, az első észlelés után négy nappal, amikor szintén ezzel a baráti társasággal találkoztam, szintén páran voltunk együtt. Fél óra után elköszöntem tőlük. Ez fél hat körül volt.
Hazamentem, még saját lábon, és két órán belül 40,6-ra felment a lázam.
Négy takaró alatt valami borzasztó első roham kapott el egyik pillanatról a másikra" - idézte fel a betegség kezdetét Erdélyi Zoltán.
Azt mondta, ennek a fáradtságnak akkor nem tulajdonított túl nagy jelentőséget, mivel máskor is előfordult már vele, hogy felszökött a láza, amikor stresszes, nehéz időszakot élt át. Csakhogy ezúttal, ahogy mondani szokás, nem aludta ki a betegséget, nem múlt el reggelre.
A lázban nem volt átmenet, mint az őrült, úgy támadott"
– magyarázta a férfi, majd arról beszélt, hogy még ekkor sem jutott az eszébe, hogy a koronavírust kapta el.
Hidegfürdőt vett és két lázcsillapítót bekapott, így tudta hőemelkedésig levinni a lázát. Másnap, vagyis vasárnap nagyon gyenge volt, egész nap ágyban feküdt. Megint felment a láza, de 38,5 foknál nem volt magasabb.
Aztán eljött a délután 5, fél 6 körüli időpont, amikor újra berobbant. Akkor már hívtam a háziorvosomat, hogy probléma van, mit tegyek"
– mondta Erdélyi Zoltán, akinek az orvosa azt javasolta, hogy ha nagyon rosszul van éjjel, hívja fel, és reggel - ha olyan az állapota - menjen be a Szent László Kórházba, mert valószínűleg koronavírusos lett.
A férfi így is tett. Mivel fel tudott kelni az ágyból, elment a kórházba, ahol mintát vettek tőle, alaposan megvizsgálták, és elküldték mellkasröntgenre.
Akkor még, mivel nem volt lázas és jobban is volt, természetesen hazaengedték, de azt kérték, hogy menjen vissza másnap.
Mivel felmerült, hogy elkapta a koronavírust, még a teszt eredménye előtt ki kellett függesztenie egy táblát az ajtajára, vagyis hivatalosan hatósági karanténba került. Azt kérték tőle, ne menjen emberek közé. Úgy emlékszik, egy újabb, nagyon nehéz éjszaka következett.
Másnap újra bement a kórházba, ahol ismét mellkasröntgent készítettek. Ez már azt valószínűsítette, hogy vizesedik a tüdeje. (A beszélgetésből kiderül, hogy évekkel korábban volt egy súlyos tüdőgyulladása.) Az első teszt eredményét is kézhez kapta. Ez igazolta, hogy koronavírusos. Ezután bent tartották a kórházban.
Engem a köhögés viselt meg a legkevésbé"
– mondta, majd hozzátette, hogy csak száraz köhögése volt pár napig, és nem volt fájdalmas.
Azt is elárulta, hogy szinte azonnal elvesztette a szaglását, és már a betegség elején sem érzett ízeket, ahogy enni sem volt kedve.
Ebben a 14 napban 8-10 napig kellett oxigént kapnia, de lélegeztetőgépre viszont sosem tették, mert magától tudott levegőt venni.
Nagyon sokáig volt magas lázam, ami azt jelenti, hogy volt 7- 8 nagyon komoly rohamom, amikor 40 fok felé felment a lázam. Ez a kórházi időszakra is vonatkozik"
- mondta, majd hozzátette, hogy ennek ellenére sosem volt olyan rosszul, hogy intenzív osztályra került volna.
Ugyanakkor egyszer otthon és egyszer a kórházban is úgy érezte, hogy mindjárt megfullad.
Tehát kétszer voltam olyan súlyos állapotban, amiben akár még intenzív osztályra is szorultam volna. De szerencsére gyorsan, fél órán belül visszajöttem belőle, és nem kellett odakerülnöm"
- magyarázta.
Emellett volt még egy szokatlan tünete, amivel meg kellett küzdenie. Azt mondta, olyan
10-12 napig forró volt a bőre, a teste viszketett, és úgy érezte, mintha 100 millió kis apró bogár futkározna rajta.
Ami borzasztó rossz volt még, hogy körülbelül 1 héten keresztül (...) rugdalóztam a két lábammal bent a kórházban. Úgy éreztem, hogy deréktól lefelé mindenem leszakad, mintha egytonnás súly lenne a lábamon, és húzná-húzná az egészet, és csak úgy lehetne lerúgni, hogy kapálódzol, mert érzed, hogy ott van valami, szét akar szakítani"
- tette hozzá a férfi, aki nem járt külföldön, és úgy gondolta, beteg közelében sem. Ugyanakkor van tippje arra, hol és hogyan kaphatta el a koronavírust.
Azt mondta, viselt maszkot és kesztyűt is, de - sajnos - a régi szokásaival nem szakított.
A boltban levetette a kesztyűt és mindent megfogdosott, majd a bolt előtt kesztyű nélkül megevett egy narancsot és kibontott egy csokit, aztán bedobott a szájába egy rágógumit.
Arra a következtetésre jutott, hogy ebben hibázott.
Emellett arról is beszélt, hogy „minden zökkenőmentesen működött az egészségügyben". Rugalmasak, nagyon segítőkészek voltak az orvosok és az ápolók is. A már gyógyult beteggel készített interjút ma délután 17 órakor adja az OzoneTV: Egyenlítő című adása. Ha lemaradnának róla, 23 órakor is megnézhetik.