A koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett kijárási korlátozások hatására csökkent a közlekedésben résztvevők száma, és az ebből eredő kibocsátás mértéke is, emellett a meteorológiai hatások is szerepet játszottak a levegő minőségének javulásában
- részletezték.
Rámutattak, hogy ugyanakkor a kijárási korlátozások, valamint a hatósági karanténok miatt a lakosok több időt töltenek otthon, így a fűtési igény is megnőtt. A lakossági szilárd tüzelésből eredő kisméretű részecske (PM) -szennyezettség kompenzálta a közlekedésből származó PM-kibocsátás visszaesését. A kisméretű részecske-szennyezettségben a mérőműszerek ezért nem mutattak jelentős változást idén március-áprilisban az előző év azonos időszakához képest.
A járvány hatására bekövetkezett gyárleállások is hatással voltak az egyes városok levegőminőségére, helyi szinten az elmúlt egy-két hónapban javulás tapasztalható az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Az Agrárminisztérium megjegyezte, hogy az ipari kibocsátások hatása a levegőminőségre az elmúlt években bevezetett környezetvédelmi előírásoknak és korszerűbb technológiáknak köszönhetően általában kisebb, mint a közlekedésből vagy a lakossági szilárd tüzelésből származó kibocsátásoké.