A MAVIR adatszolgáltatásából kiderült, hogy az idei év első hónapjaiban, januártól márciusig, a hazai fogyasztók összességében 12,16 TWh villamos energiát fogyasztottak, amely érték a 2019. év első három hónapjához viszonyítva közel 2,3 százalékos növekedésnek felel meg.
Ha csak a koronavírus-járványhoz köthető márciusi hónapot vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ebben a hónapban 3,94 TWh villamos energiát fogyasztottunk, ami mintegy 2,1 százalékos növekedést jelent az előző év márciusi értékéhez képest.
Ami különösen érdekes, hogy a valós fogyasztásnövekedés még ennél is nagyobb lehetett az idei év első három hónapjában, és ezen belül márciusban, hiszen a beépített napelemes háztartási termelőegységek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között. Ráadásul nem is kis tételről van szó, ugyanis 2019 végére e háztartási naperőművek beépített kapacitása már elérte a közel 461 MW értéket.
Mindez azt jelzi, hogy a koronavírus-járvány közepette a gyárak részleges leállása, illetve termeléscsökkenése ellenére Magyarországon a március továbbra is növekvő villamosenergia-fogyasztással járt. A napelemekre visszatérve azonban elmondható, hogy ezek (például a Paksi Atomerőművel ellentétben) az esti, éjszakai és hajnali időszakban nem termelnek áramot, mivel a Nap ezen időszakokban nem süt. A számok azt mutatják, hogy a hazai villamosenergia-termelés 50 százaléka idén márciusban is Paksról származott, és a Paks II. projekt keretei közt épülő új atomerőmű épp ezt a folyamatosan rendelkezésre álló forrást hivatott az évszázad végéig fenntartani. A Paks II. projekt ellenzőinek egyik érve, amely szerint csökken az áramfogyasztás, ezzel újabb, látványos cáfolatot nyert, hiszen hosszabb távon nemcsak a fogyasztás nem csökken, de napjainkban az ellátás folyamatosságának fontossága is új szintre emelkedik!
A Paksi Atomerőmű a koronavírus-járvány idején is folyamatosan klímabarát módon termeli a villamos energiát, garantálva a hazai ellátás biztonságát és az olcsó villamos energiát.
Ennek tükrében egyértelműen kijelenthetjük, hogy a hazai ellátásbiztonságot csak akkor tudjuk garantálni, ha rendelkezünk olyan alaperőművekkel, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben klímabarát villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más (alap)erőművet is kell építeni a hazai fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátása, valamint a klímavédelmi és a versenyképességi célok elérése érdekében. Feltétlenül szükség van a naperőművek jelentős fejlesztésére is, de ezeket reálisan, szakmai és gazdasági alapon kell értékelni, hiszen időjárás- és napszakfüggő, valamint erősen támogatott áramtermelési módról van szó.
Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője