Pontosan egy hónappal az első magyarországi fertőzöttek regisztrálása után Gulyás Gergely kancelláriaminiszter rendkívül fontos és nagyszabású válságkezelési rendelkezésekről számolt be. Továbbra is az élet- és egészségvédelem a legfontosabb, ennek költségeit a kormány egy felülről nyitott előirányzatból finanszírozza, itt nem lehetnek finanszírozási problémák. Ebből a mai napig összesen 380 milliárd forintot, a tavalyi GDP közel 1 százalékának megfelelő összeget fordítottak védekezésre. A most bejelentett intézkedés, amelynek köszönhetően a nyár elejéig minden egészségügyben dolgozó bruttó 500 ezer forint plusz juttatásban részesül, összesen 70 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A miniszter hangsúlyozta, hogy a mostani egyszeri juttatás nem befolyásolja az egészségügyi szakdolgozóknak előzetesen megígért 20 százalékos béremelést, amit novembertől fognak megkapni, és aminek költsége 81 milliárd forint.
Gulyás kiemelte, hogy a koronavírus-válság az egészségügy mellett kiemelten érinti a gazdaságot is. A kormány minden tőle telhetőt megtesz a cégek és munkahelyek nehéz helyzetének könnyítése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy ha eljön az ideje, a gazdaság újból beindulhasson. Átlagban napi 4 ezer fővel növekszik a munkanélküliek száma, eddig összesen mintegy 30 ezer fővel, miközben csökkent a betöltetlen álláshelyek száma is.
A védekezéssel járó rendkívüli kiadások finanszírozására Gazdaságvédelmi Alapot hoznak létre, felhasználását pedig akcióterv szabályozza. Az alap feltöltésének alapelve a nemzeti szolidaritáson alapul, amihez mindenkinek hozzá kell járulnia. A kormány a közteherviselést magán kezdi, de ebből a politikai pártoknak, bankoknak, multinacionális cégeknek és önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket. Ebbe az alapba összesen 663 milliárd forintot terveznek. Forrásai:
1. 378 milliárd forintos elvonás és átcsoportosítás az Alap javára a minisztériumoktól;
2. 1,2 milliárd forint (50%) elvonás a politikai pártok törvény szerinti finanszírozásából;
3. 36 milliárd forint bevétel a multinacionális kereskedelmi láncoktól kereskedelmi adó formájában (az ezzel kapcsolatos harcot mind Magyarország, mind pedig Lengyelország megvívta már az Európai Bizottsággal, és a Bíróság a nemzetállamok javára döntött!);
4. 55 milliárd befizetés a banki szférától;
5. az önkormányzati bevételek közül az idei évre szóló gépjárműadó (ez helyi adó) kerül elvonásra, mert a védekezésből nekik is ki kell venni a részüket.
A felsorolt rendelkezések nem visszamenő hatályúak, hanem április 15-től, vagy május 1-től lépnek életbe.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a korábban bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések, járulékcsökkentés elengedése cégek és munkavállalók számára, adófizetés kiesése eddig mintegy 100 milliárd forintba kerültek, ennyivel kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe. A miniszterelnök által kedden bejelentésre kerülő, minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programjával kapcsolatosan annyi hangzott el, hogy annak finanszírozását a költségvetés áttervezéséből és bizonyos meglévő alapok átcsoportosításából oldják meg. A minisztériumoktól 922 milliárd forint, a Foglalkoztatási Alapból pedig 423 milliárd forint kerül átcsoportosításra, a gazdaságvédelmi programokra.
Szerző: Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza