Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A napokban az Európai Néppárt „skandináv vonala" ismét aktivizálta magát, így a dán konzervatív párt részéről levelet is küldtek Donald Tusknak, a Néppárt elnökének és Manfred Webernek, aki a pártcsalád EP-frakcióvezetője, amelyben kezdeményezik a Fidesz – és Orbán Viktor, teszik hozzá – azonnali kizárását az Európai Néppártból. Tusk – aki őszig az Európai Tanács elnöke is volt – egészen odáig ment véleményével, hogy egy lengyel politikussal, Radoslav Sikorskival folytatott videóbeszélgetésben kijelentette: néhány politikus és néhány társadalom úgy viselkedik, mint egy vírus, nem pedig úgy, mint az oltás. Szerinte, ha Orbán Viktorék logikája győz, nem éli túl az Európai Unió ezt a válságot - olvasható a Századvég közleményében.
Az Európai Néppárt 2012-ben született politikai manifesztuma szerint minden emberi lény egyenlő jogokat élvez, mert az emberi természeten alapuló́ azonos méltósággal van felruházva. A másokkal való́ kapcsolataiban minden egyes személy szabadságát ezért mások szabadságának és méltóságának tiszteletben tartása korlátozza ezen alapvető egyenlőség elismeréséből eredően - közölte a Századvég.
Az EPP elnökének azon szavai, amelyek nem átallanak politikai szövetségeseket egy halálos fertőzéshez hasonlítani, összeegyeztethetetlenek a Néppárt politikai krédójával, ezért álláspontunk szerint Donald Tusk méltatlanná vált jelenlegi pozíciójának betöltésére.
Az elmúlt napok vehemens kritikái a törvényhozásban kétharmados többséggel bíró magyar kormányerőket a demokrácia veszélyeztetésével vádolják, és Orbán pártja szerintük a járvány miatti veszélyhelyzet – jogi-alkotmányos – fenntartásával korlátlan, beláthatatlan időre akar magának teljhatalmat biztosítani - olvasható a Századvég nyilatkozatában.
A Magyar Helsinki Bizottság nevű külföldről finanszírozott NGO arról tett közzé közleményt az elmúlt napokban, hogy az Országgyűlés által 2020. március 31-én, a koronavírus elleni védekezésről elfogadott törvény „nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit". A jogvédők szerint a koronavírus-törvény és „az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás" veszélyes fegyver a fékek és ellensúlyok rendszerét tekintve.
A jogvédők korlátlan idejű korlátlan hatalmat vizionálnak, megfeledkezve az alkotmányos jogállam azon garanciáiról, amelyek az intézményes oldalból eredeztethetők. Ugyanis egy jól működő demokráciában a hatalom horizontális megosztása (időbelisége) alapvetően úgy értelmezhető, hogy egy adott politikai erő – választások útján – szabályos időközönként kerül hatalomra. Nem pedig korlátlan hatalommal, ugyanis a hatalommegosztás és az alkotmányos feladatok köre a jogállami alkotmányokban megosztott módon lefektetett, és a garanciális jogvédő intézmények sorában különösen az Alkotmánybíróság, mint az alkotmányvédelem fontos eszköze, folyamatosan őrködik az önálló hatalmi ágak demokratikus működése felett.
Az Alaptörvény C) cikk második bekezdése szerint: senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni - közölte a Századvég.
Az Alaptörvényben is rögzített hatalmi felosztás (trias politica alapelve) nem engedi, hogy bármelyik ág magához ragadja a hatalmat, és önkényesen alakíthassa az ország és a benne élő állampolgárok életét, ugyanis a hatalmi ágak kölcsönösen kontrollálják is egymás működését, ezáltal biztosítva a fékek és ellensúlyok logikájának érvényesülését.
Amikor az Országgyűlés legutóbb úgy döntött, hogy explicit módon rögzített határidő nélkül meghosszabbítja a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt hozott rendkívüli intézkedések hatályát, egy olyan döntést hozott, amely közvetett módon mégis alkalmazza az időbeliség követelményét. Méghozzá kétszer is.
Az Alaptörvény 53. cikk harmadik szakasza alapján a Kormány rendkívüli rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja, következésképp az Országgyűlés (időben bármikor megszűnni képes) támogatásához van kötve a rendkívüli intézkedések hatálya, továbbá az 53. cikk negyedik bekezdés szerint: „a Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti".
Alkotmányos szabályozásunk értelmében tehát időben mégsem korlátlan az Országgyűlés által most adott rendkívüli kormányzati hatalom Magyarországon, ugyanakkor a koronavírus-törvény elfogadása biztosítani tudja azt, hogy a következő időszakban nem kell 15 naponta parlamenti jóváhagyást kérni a döntésekhez a törvényhozástól - olvasható a Századvég nyilatkozatában.
Csak összehasonlításként: a francia alkotmány 38. cikke szabályos rendeleti kormányzást tesz lehetővé, és a meghatározott időben az engedélyezett tárgykörben enged meg a kormánynak rendkívüli rendeleti törvényalkotást – a törvényhozók kontrollja mellett.
A francia rendkívüli hatalom ráadásul nem is „csak" 15 napra szól, hanem a parlament döntése alapján most két hónapra biztosít „szuperhatalmat", amely törvénnyel meghosszabbítható.
Mindamellett, a francia alkotmány biztosította hatalom kapcsán azt is tudni érdemes, hogy a 49. cikk harmadik bekezdése egyértelmű kerülőutat is biztosíthat a kormánynak rendeletei elfogadtatásához: tervezeteket ugyanis adott esetben akkor is hatályba léptethet, ha azok nem kapták meg a Nemzetgyűlésben a szükséges többségi szavazati arányt.
Nagy-Britanniában és Olaszországban pedig a franciákénál háromszor hosszabb időtartamra, azaz hat hónapra hirdették ki a rendkívüli állapotot.
Egyelőre nem halljuk azonban az itthoni baloldali, liberális jogvédők részéről a nyugat-európai demokratikus és jogállami normák teljes megszűnéséről, és Franciaország vagy Olaszország napóleoni vagy szabályos katonai diktatúrába vezető útjáról szóló hangzatos, borús jóslatokat - zárul a Századvég nyilatkozata.
