Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Már márciusban lehetett látni, hogy a magyar ellenzék a koronavírus-járvány ellenére sem teszi félre az aktuálpolitikai érdekeit, és az összefogás helyett továbbra is a kormányzati intézkedéseket kritizálják.
Ez példa nélküli Európában, hiszen a járvány kitörésekor még olyan országokban is összefogtak a pártok, ahol hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdenek.
Belgiumban például válságkezelő kormány alakulhatott, de Spanyolországban és Romániában is összefogtak a pártok. Magyarországon azonban az ellenzék a legkülönbözőbb módon támadja a kormányt.
Március elején azt állították, hogy nem hozta meg a kormány időben a szigorító intézkedéseket és az egészségügy nincs felkészülve a járványhelyzetre. Ezzel folyamatosan rombolták az egészségügybe vetett társadalmi bizalmat. Jól jellemzi az ellenzék fő üzeneteit a járvány kitörésének időszakából Arató Gergely DK-s politikus parlamenti felszólalása, amiben arról beszélt, hogy „a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba". Hasonló véleményt fogalmazott meg több ellenzéki politikus is.
A valóság ezekkel az állításokkal szemben az, hogy Magyarország – megelőzve számos európai országot – időben hozta meg a járvány elleni intézkedéseket.
Így, míg nálunk a veszélyhelyzetet az első regisztrált eset utáni 7. napon, addig például Lengyelországban a 9. napon, Csehországban a 13. napon hirdették ki. Továbbá az elsők között hozta meg a magyar kormány Európában az éttermek bezárását, csoportos rendezvények megtiltását. Ezt a sikeres magyar válságkezelést támasztja alá a London Deep Knowledge Group kutatása is, amely Magyarországot a negyedik helyre sorolta Európában a járvány elleni védekezést illetően.
A kormány továbbá mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba. Ezt még Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is elismerte. Az elmúlt hetekben is több tízmillió védőfelszerelés érkezett, és a kormány a lélegeztetőgépek számát is növelte.
A tesztekkel kapcsolatos vádak is hamisnak bizonyultak, ugyanis a WHO ajánlásának megfelelően minden potenciális koronavírusos beteget, és azok kontaktszemélyeit a járvány magyarországi megjelenése óta tesztelnek.
Szintén fontos kormányzati intézkedés volt, hogy növelték a szabadon álló rendelkezésre álló kórházi ágyak számát, így a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is mindenki kaphat megfelelő ellátást. Szabó Tímea parlamenti felszólalásában azonban azt állította, hogy tömegesen küldenek haza betegeket a kórházból, ami miatt sokan ellátás nélkül maradnak. A valóság ezzel szemben az, hogy
aktív ellátásra szoruló betegeket nem küldtek haza a kórházakból,
ráadásul arról, hogy milyen szempontok szerint lehet hazabocsátani a betegeket, maguk az egészségügyi szakkollégiumok készítettek iránymutatást. Tömeges ágyfelszabadításról pedig egyáltalán nem volt szó, ugyanis az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt.
Az ellenzék az érettségi megtartását sem akarta. A Jobbik megajánlott jegyeket javasolt az érettségi helyett, a DK halasztást kért a diákoknak, az LMP pedig kizárólag a szóbeli vizsgák megtartása mellett tette le a voksát. Az ellenzéki támadások ellenére az érettségit minden gond nélkül meg lehetett rendezni, és a járványügyi szakemberek ajánlásait betartva
egyáltalán nem nőtt a fertőzésveszély.
A diákok és szüleik sem értettek egyet az ellenzékkel, amit bizonyít, hogy az érettségizők 97 százaléka nem élt a későbbi vizsgalehetőséggel.
Áprilisban már nemzetközi lejárató kampány is indult Magyarországgal szemben a hatékony kormányzati intézkedéseknek alapot biztosító koronavírus-törvény miatt. Április első felében az ellenzéki vádakat hangoztatva a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított, számos kormányellenes véleménycikk is megjelent a nemzetközi sajtóban, amelyekben többnyire a jogállamiságot, a demokráciát és a sajtószabadságot féltették. A cikkekben szó szerint átvették az ellenzéki pártok és a hazai ellenzéki sajtó állításait. Mindennek következtében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan, az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen" a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét". Emellett azt is állították, hogy a kormány felhatalmazása korlátlan és határozatlan ideig szól. A CNN műsorvezetője pedig azt állította, hogy nem ülésezik a magyar parlament.
Ezekkel az állításokkal ellentétben egyáltalán nem igaz, hogy a magyar koronavírus-törvény határozatlan időre adna korlátlan felhatalmazást a kormánynak, illetve az Országgyűlés is ülésezik a megszokott rendben, amely bármikor visszavonhatja a felhatalmazását a kormánytól.
Nem meglepő, hogy a hazánkat egyébként sokszor kritizáló Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke szerint a magyarországi intézkedések nem ellenkeznek az EU-s joggal.
A kormányzati intézkedések mellett a tényadatok kapcsán is számos álhír jelent meg. Szabó Tímea például azt állította, hogy a világon arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járvány következtében. A tényadatok szerint azonban
Magyarországon van lakosságarányban az egyik legkevesebb fertőzött, és a halálozások száma is alacsonyabb az uniós átlagnál.
Az ellenzék a gazdaságvédelmi akcióterv mértékét is vitatja. A különböző gazdasági intézkedések bejelentését követően az ellenzéki pártok egybehangzóan azt állították, hogy azok nem elegendőek, nem jelentenek elég garanciát a munkavállalók számára. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője azt állította, hogy „Orbán mentőcsomagja az egyik legkisebb Európában". Az ellenzéki képviselő szerint az intézkedések mértéke csupán a GDP 3 százalékának felel meg, az igazság ezzel szemben az, hogy a GDP közel 20 százalékát mozgatták meg. Az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány után is lesz elegendő erő ahhoz, hogy
az ország önerőből, és ne IMF-hitellel álljon talpra.
Tovább rombolja az ellenzéki kritikák hitelességét, hogy több olyan önkormányzat is komoly mulasztásokat követett el, ahol ezek a pártok vannak hatalmon. A leglátványosabb problémák Budapesten alakultak ki, ahol feltehetően a járványügyi szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt több fővárosi fenntartású idősek otthonában gócpont alakult ki. Továbbá az ellenzéki városvezetők visszaélnek a rendkívüli jogrend nyújtotta lehetőségekkel, amit jól mutat, hogy Vác polgármestere például a képviselő-testület megkérdezése nélkül módosította a költségvetést. Megszorításokat vezettek be Hódmezővásárhelyen és Ózdon is, miközben a kormányon mindig a szociális érzékenységet kérik számon.
