A legfrissebb információk szerint szeptember 8-án állhat bíró elé Jurij C., miután márciusban elutasította az ügyészek javaslatát. Azt kérték, hogy ítéljék kilenc év börtönbüntetésre és kilenc év vízi járművezetéstől eltiltásra abban az esetben, ha a Viking kapitánya beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.
A 64 éves ukrán hajóskapitány viszont tagadta, hogy bűncselekményt követetett volna el, annak ellenére, hogy több térfigyelő kamera is rögzítette, mi történt azon a viharos, tragikus éjszakán a Dunán.
Május 29-én 21 óra után 5 perccel
a Hableány nevű turistahajó 7 másodpercen belül elsüllyedt,
miután összeütközött egy nagy szállodahajóval, a Viking Sigynnel, a Margit híd közelében.
A Hableányon 35-en utaztak, 22 nő, 12 férfi és egy 6 éves kislány.
A magyar kapitányon és a szintén magyar matrózon kívül mindenki dél-koreai volt, és turistaként vagy idegenvezetőként volt a hajón.
Esti sétahajózásra indultak a Duna budapesti szakaszán a hat országot, köztük Magyarországot is érintő körutazásuk egyik programjaként.
Még aznap éjjel előkerültek a hídnál és a különböző pontokon elhelyezett térfigyelő kamerák felvételei, amelyekről meg lehetett állapítani, hogy mi történhetett.
A Viking nekiment a Hableánynak, a hotelhajó szinte maga alá gyűrte a kisebbet.
A boruló hajóról többen közvetlenül a hideg Dunába estek.
Hét embernek sikerült megmenekülnie,
de többen a Hableány fogságában rekedtek.
A túlélők közül volt, akit a baleset helyszíne mellett mentettek ki az éppen arra közlekedő hajósok és utasaik, valakit pedig az erős sodrás miatt csak a Duna délebbi szakaszainál lévő hidaknál sikerült kiemelni a vízből. A 4 méter/másodperces sodoródási sebességgel haladó testek ugyanis a tragédiát követő percekben már messze jártak a Hableánytól.
A Viking Sigyn 64 éves, ukrán kapitánya nem állt meg, hogy segítsen, de még csak nem is jelentette a hatóságoknak, hogy mi történt, hanem továbbhaladt, és kikötött az Árpád hídnál, a folyó pesti oldalán.
A balesetet 15 perccel később jelentette be az egyik hajó utasa a rendőrségen.
Hatvanfős nyomozócsoport dolgozott az ügyön, köztük több informatikus szakértő, igazságügyi, hajózási, nautikai szakértő, hidrológiai és műszaki szakértő, pályaalkalmassági szakértőt és orvosszakértőt is bevontak, még egy szemészorvost is.
A baleset után azonnal mintát vettek Jurij C.-től.
Sem alkoholt, sem más tudatmódosító szert nem mutattak ki a szervezetében.
Végül október 10-én zárták le a nyomozást, ami
összesen 135 napig tartott, és 133 bűnjelet foglaltak le, amelyek - a Hableány hajótestén kívül - másfél köbméternyi mennyiséget tesznek ki. 109 tanút hallgattak ki, és több mint 50 órán át tartott a helyszíni szemle, amelynek során 4292 fényképfelvétel készült.
Az ügyben 22 tolmács segített a rendőröknek, akiknek 9 nyelvre kellett fordítaniuk. A baleset egyetlen gyanúsítottja, majd vádlottja Jurij C.
Az Origo írta meg először, hogy
vizsgálták a Sigyn után helyszínre érkező másik Viking-hajó, az Idun kapitányának felelősségét is, és a személyzetet is kikérdezik a segítség elmulasztása miatt.
Ez új eljárásban zajlik.
A nyomozás lezárása után derült ki, hogy a Viking Sigyn kapitánya vallomásában azt mondta,
nem vette észre a Hableányt.
A nyomozók szerint a szállodahajón minden adott volt ahhoz, hogy elkerüljék a balesetet. A kapitány viszont kikapcsolta a hangjelzést, és éppen nem tartózkodott a helyén, amikor a hajója elsodorta a Hableányt.
A magyar nyomozók a Viking Sigyn kapitányát, Jurij C.-t
halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt
hallgatták ki gyanúsítottként.
Őrizetbe vették, majd június 1-én letartóztatták a férfit. A bíróság döntése értelmében 15 millió forint óvadékért szabadulhatott, ami ellen az ügyészség fellebbezést nyújtott be. A férfi visszakerült a rácsok mögé, és aztán többször meghosszabbították a letartóztatását, míg végül ügyvédje indítványára a bíróság
október 25-én megszüntette a letartóztatását, és elrendelte a bűnügyi felügyeletét.
A kerületi ügyészség viszont azonnal fellebbezett a végzés megváltoztatása és a védői indítvány elutasítása érdekében. Az ügyészek álláspontja az volt, hogy a korábban november 30-ig meghosszabbított
letartóztatás továbbra is indokolt.
"A 36 rendbeli bűncselekmény tárgyi súlya – figyelemmel arra is, hogy Magyarország modern közlekedési történetének egyik legsúlyosabb, halálos áldozatot követelő közlekedési balesetéről van szó – kiemelt, és
mivel Ukrajna nem adja ki állampolgárait más államnak,
a szökés-elrejtőzés veszélye továbbra is nagy" - írta Ibolya Tibor fővárosi főügyész az Origónak küldött közleményében.
"Emellett a korábbi – bizonyítottan megtörtént – üzenetváltásokból megalapozott következtetés vonható le
a gyanúsítottal szakmai és baráti viszonyban álló tanúk vallomása befolyásolásának veszélyére.
A bírósági eljárás nem a nyomozás megismétlése, a tanúk a bíróság előtt fő szabályként közvetlenül tesznek vallomást. Emiatt – szemben a régi Be. alapján kialakított bírói gyakorlattal – a letartóztatásnak ez a különös oka nem szűnik meg a nyomozás végén, hanem fennáll jelenleg is.
A fellebbezés a szabadlábra helyezésre nézve halasztó hatállyal bír. Az ügyben a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség november végéig vádat emel"
- tették hozzá.
Meg is történt, november 28-án vádat emeltek Jurij C. ellen, akit akkor újra letartóztattak, de idén januárban a másodfokú bíróság megint megszüntette a letartóztatását, és elrendelte bűnügyi felügyeletét.
Ez azt jelenti, hogy a lakást nem hagyhatja el, csak engedéllyel, és nyomkövető eszközt kell viselnie.
Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes sajtószóvivője akkor azt mondta:
ez a döntés az eddig is képviselt szakmai álláspontunkkal ellentétes, jelenleg azonban az ügyészség az eljárási eszköztárát kimerítette."
A Hableányt majdnem két hétig tartott felkészíteni a kiemelésre.
A búvároknak úgy kellett lemerülniük, hogy szinte semmit sem láttak a víz alatt, annyira erős volt a sodrás, és az áradás miatt attól is tartaniuk kellett, hogy törmelékbe vagy uszadékfába ütköznek.
Csak tapogatóztak a víz alatt. Ha holttestet találtak, azonnal leállt a munka. A legfontosabb az volt, hogy az áldozatokat felhozzák a felszínre.
Amikor egy búvár rátalált egy holttestre, azt el kellett vinnie a hajó mögé, ahol kisebb volt a sodrás. Ott lekötözte, majd a felszínen dolgozók segítségével kiemelték.
A borzalmas körülmények mellett a Hableány elhelyezkedése is a lehető legrosszabb volt. A sodrás mindig a Margit híd pillérének ütközött, ezért a búvároknak változó szögből érkező sodrásban kellett úszniuk. Már az is többnapos megfeszített munka volt, hogy a hajót felhevederezzék. Eközben mérnökök segítettek abban, hogy hol kell megemelni a hajót, hogy lehetőleg ne törjön darabokra a munka közben.
Végül június 11-én sikerült kiemelni a Dunából a Hableányt.
Négy hajó végezte ezt az emelő munkát, köztük a Clark Ádám hajódaru is, amelynek napok kellettek, mire lehajózott Komáromból, olyan magasan állt a Duna, hogy egy ideig nem fért el a hidak alatt.
A kiemelés közben búvárok kutatták át a hajót. 80 centiméter magas iszapban keresték a holttesteket, és négyet találtak is.
Köztük volt a Hableány magyar kapitánya, és
a dél-koreai kislány is az édesanyja ölében.
A többórás munkálatok után egy uszályra emelték a roncsot, amit a csepeli kikötőbe vittek. 26 órán keresztül vizsgálták a Hableányt, csaknem 9 gigabájtnyi nyomot rögzítettek. A szemlén bűnügyi technikus, bűnügyi rendőr, vízi és közlekedési rendőr is részt vett.
A tragikusan járt hajó kiemelésében dél-koreai szakemberek is részt vettek, amely a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Csoma Mózes szöuli magyar nagykövet szerint közelebb hozta egymáshoz a két népet. Szerinte a tragédia óta szoros lelki kapcsolat alakult ki köztük és a dél-koreaiak között.
Az esemény másnapján magam kísértem ki az incshoni repülőtérre a Budapestre induló Kang Kjung Vha külügyminiszter asszonyt, a nagykövetség épületén félárbócra vontuk a magyar zászlót, illetve közvetítettünk a két ország hatóságai között"
– idézte fel a történteket a diplomata a lapnak, majd arra emlékezetett, hogy a tragédia után nem sokkal százak gyűltek össze a tragédia helyszínén, hogy elénekeljék az Arirang című hagyományos koreai népdalt.
A nagykövet szerint a gesztus pozitív visszhangot váltott ki a koreai emberekben.
Eközben a
a Duna teljes hosszában kutattak az áldozatok után.
A baleset napjától kezdve óriási energiákat fektettek az áldozatok keresésébe.
A Hableány kiemelése után Pintér Sándor belügyminiszter utasítására
megduplázták az eltűntek keresésében részt vevők számát.
A kutatás pedig már kiterjedt a Duna ár- és hullámterületére is. A keresőegységek folyamatosan kapcsolatban voltak egymással, és a budapesti rendőrség összes hajója részt vett benne.
Ilyen szintű keresésre Magyarországon még nem volt példa, olyan eszközöket is használtak, amelyeket eddig soha.
Budapesttől lefelé a Duna egész szakaszát átvizsgálták. A hajók mellett szárazföldi egységeket, helikoptereket, drónokat és szonárt is bevetettek, valamint olyan keresőkutyákat, amelyek a víz alatt lévő holttestet is képesek kiszagolni.
Találtak holttestet a roncsban és annak közelében, valamint az Erzsébet hídnál, a Szabadság hídnál, a Rákóczi híd környékén, Csepelnél, Érdnél, Százhalombattánál, Ercsinél, Adonynál és Hartánál is.
Mivel a testek több napig a víz alatt voltak, a holttesteket DNS, fog- vagy ujjlenyomatok alapján azonosították.
Az egyik dél-koreai turistanő holtteste nem került elő, a többi áldozat földi maradványait a rokonok hazaszállították, hogy otthon temessék el őket.
Pintér Sándor belügyminiszter kitüntette a dunai hajóbalesetben életet mentőket és a munkában részt vevőket. Az elmúlt egy évben a halálos áldozatok hozzátartozói, a dél-koreai turisták útját szervező vállalkozás, és a Hableányt üzemeltető cég is
több milliárd forintos kártérítési igényt nyújtottak be
a Viking River Cruises norvég tulajdonú, svájci székhelyű cégóriásnak.
A dél-koreai utazásszervező kétszázmillió dolláros kárigényt nyújtott be, a Panoráma Deck Kft. kártérítési igénye a kétmilliárd forintot is meghaladja már.
A nagy szállodahajó üzemeltetője viszont nem hajlandó fizetni.
"Az szinte biztosra vehető, hogy a dél-koreai áldozatok hozzátartozói svájci vagy amerikai választott bírósághoz fordulnak kártérítési igényükkel, erre a Viking Sigyn üzemeltetőjének svájci székhelye is feljogosítja őket. A magyar áldozatok hozzátartozói is fordulhatnak svájci vagy amerikai bírósághoz, annak ellenére, hogy magyar állampolgárok voltak az elhunytak, és a büntetőeljárás is a magyar jogrend szerint zajlik" - írta a Magyar Nemzet.
A Hableány magyar személyzetétől megható, hajós temetésen búcsúztak el. Akkor sokan emlékeztek az áldozatokra egy szál virággal.
Az egyéves évforduló alkalmából a Hableányt egykor üzemeltető Panoráma Deck Hajózási Társaság
május 29-én 10 órától ökumenikus hajós szertartásban emlékezik
a dunai hajóbaleset halálos áldozataira.
"A megemlékezés során hajóval keresik fel a baleset helyszínét, a Margit híd pesti hídfőjét, ahol koszorút helyeznek a vízre az utasok és a legénység emlékére.
A megemlékező szertartás végét hajókürt jelzi, majd a hajó visszatér az indulási kikötőbe.
Pénteken 11 órától ugyancsak megemlékezést tart a Magyar–Koreai Baráti Társaság a Margit híd pesti hídfője déli oldalánál kialakított emlékhelyen" - írta a Magyar Nemzet.