A Paksi Atomerőmű a jeles alkalomból beszédes adatokkal érzékelteti, hogy mekkora mennyiségű elektromos energiát állított elő eddig. Alább következzék egy nem kevésbé szemléletes példa arról, hogy miként járul hozzá a Paksi Atomerőmű négy blokkja a globális klímavédelemhez.
Nos, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az IPPC adatai szerint a klímabarát atomerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid egyenérték kibocsátása 12 g/kWh, szemben szénerőművek 820 g/kWh-s értékével, azaz csaknem 70-szeres a különbség. Ismert, hogy az Északi-sarkvidék élővilágának jövője szempontjából kulcskérdés a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése. A környezetvédő szervezetek a problémát előszeretettel érzékeltetik a jegesmedvéket fenyegető sarki jég radikális csökkenésével. Nem alaptalanul. A tekintélyes Science folyóirat 2016. novemberi cikkében arra a következtetésre jutott, hogy szoros a kapcsolat a szén-dioxid-kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum jégvastagsága között. A szén-dioxid-kibocsátás minden tonnája legalább 3 négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót (+/- 0,3 m2). Ebben a tanulmányban csak a szén-dioxid-kibocsátás és a sarkvidéki jég csökkenésének korrelációját vizsgálták, ám a légkörben lévő szén-dioxid és az általa okozott felmelegedés egyéb módon is befolyásolja az éghajlatot.
Az IPPC adatait figyelembe véve a Paksi Atomerőmű kilowattóránként 808 g CO2-t takarít meg a szénhez képest. A Paksi Atomerőmű által eddig megtermelt 500 milliárd kWh villamos energia klímavédelmi szempontból azt jelenti, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű villamos energiát például szénerőművekben kellett volna megtermelni, akkor – 0,82 kg/kWh szénerőművi szén-dioxid-kibocsátással számolva – közel 400 millió tonna többlet szén-dioxid került volna a légkörbe. Tehát az atomerőmű üzemelése ennyi szén-dioxid-kibocsátást előzött meg egy szenes erőműhöz képest. Önmagában a milliókat és milliárdokat nehéz értelmezni, a sarkvidéki jéghez kapcsoltan viszont jól érzékelhető adat, hogy
Magyarország atomerőműve eddig 1200 négyzetkilométernyi északi-sarki jég elolvadásának megelőzéséhez járult hozzá. A széntüzelésű erőművekhez viszonyítva Paks csaknem 1,2 négyzetméternyi északi-sarki jeget ment meg minden egyes másodpercben!
Különösen ajánlanám ezt az adatot az atomenergia használata és a Paks II. Atomerőmű ellen ágáló és a klímastratégiát a kormányon számon kérő hazai zöldpolitikusok figyelmébe, csakúgy mint az alábbiakat.
A Paksi Atomerőmű jelentőségét sokan és sokat méltatták. Az 500 TWh apropóján idézzük meg Teller Ede emlékét! A világhírű atomfizikus nagyon sokat tett a békés célú atomenergiáért és a reaktorok biztonságos működéséért. Teller Ede mindig is kiemelt figyelemmel és rokonszenvvel viseltetett a Paksi Atomerőmű iránt, mindenkinek meggyőződéssel ajánlva a nukleáris energetikát.
1990-ben, amikor itthon járt, ezt mondta:
Nincs kétségem, hogy Magyarország számára nagyon fontos az atomenergia, de fontos az egész világnak. Atomenergia nélkül nem szűnhet meg az óriási különbség a haladott és az elmaradott országok között. Az atomenergia révén kilátás nyílik egy harmonikus világ felépítésére.
Teller gondolatai ma is nagyon aktuálisak. A fejlett és a fejlődő országoknak egyre több villamos energiára lesz szüksége a jövőben, miközben a klímavédelmi célok elérése érdekében sorsdöntő, hogy az áramtermelésben a klímabarát atomerőművek és a megújulók részaránya nagymértékben növekedjen a földi klímát romboló, fosszilis energiahordozókat használó erőművek termelésének radikális visszaszorításával párhuzamosan.
Az 500 TWh is jelzi, hogy a Paksi Atomerőmű nemzetstratégiai jelentőséggel bír, hiszen a hazai bruttó villamosenergia-termelés csaknem felét biztosítja télen-nyáron, éjjel-nappal immár csaknem négy évtizede. A hazai ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok elérése szempontjából kulcsfontosságú létesítmény, amely biztosítja, hogy a lakosság és az ipar számára az olcsó villamos energia folyamatosan rendelkezésre álljon.
Létkérdés ezért, hogy a Paksi Atomerőművet felváltó Paks II. Atomerőmű mihamarabb megépüljön és üzembe álljon. A paksi telephelyen üzemelő összesen 6 atomerőművi blokknak, valamint a jelentős naperőművi fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka már klímabarát lehet, hozzájárulva gyerekeink, unokáink és a bolygó jövőjének biztosításához.
Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője