A modellt váltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől a parlamenti döntésre váró törvényjavaslatok szerint. Az intézkedés elsődleges célja a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében. Az új működési modell az eddigiekhez hasonlóan továbbra is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemek mindegyikén - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek.

Bódis kiemelte, hogy a kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért is tesznek meg mindent a versenyképes felsőoktatás megteremtéséért.

Az innovációs tárca ennek érdekében javasolta az Országgyűlésnek, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában működjön tovább.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az államtitkár hozzátette, hogy

a törvényjavaslatok elfogadása esetén augusztus 1-jével az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülhetnek.

Az állami felsőoktatási intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák teljesen új kihívások elé állítják az intézményeket.

A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez

- fogalmazott az államtitkár.

A modellváltás nyomán növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége.

Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre - tette hozzá Bódis József, aki azt is közölte, hogy

mind a hat egyetemen biztosított lesz a továbbiakban is az állami ösztöndíjas képzési forma is, ezt a modellváltás nem befolyásolja.

Az állam a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek.

A 2015-ben felújított Miskolci Egyetem főépülete Forrás: MTI/Vajda János

Bódis József kitért arra is, hogy a kormány fokozottan támogatja a felsőoktatásban részt vevőket abban, hogy minél inkább a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni.

Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedett a hallgatói normatíva összege.

A felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret ezzel bő két év alatt összesen 40 százalékkal bővült, ehhez a kormány csak 2020-ban 3,5 milliárd forint többletforrást biztosít. Tovább növekedtek a diákhitel által kínált lehetőségek is.

Akár félmillió forintos összeggel igényelhető a teljesen kamatmentes Diákhitel plusz.

Kiemelt szakpolitikai cél, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek.

A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat

- tette hozzá a Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.