Hogyan készül a védőoltás, és milyen vakcina lesz a leghatékonyabb a koronavírus ellen?

Pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvétel egy erősen fertőzött sejtről

Többféle oltóanyag létezik: vannak élő, gyengített vírust tartalmazó, vagy inaktivált, elölt vírust tartalmazó vakcinák, sőt, olyanok is, amelyek a vírusnak csak bizonyos részeit tartalmazzák. A koronavírus elleni vakcina kísérleteiben mind a háromféle oltóanyag szerepel, de a legígéretesebb kísérletek Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban zajlanak élő vírust nem tartalmazó vakcinákkal - mondta Dr. Mészner Zsófia, védőoltási szaktanácsadó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója. Hozzátette: ahhoz, hogy egy biztonságos vakcina piacra kerüljön, rengeteg feltételnek meg kell felelnie. Nagyon sok kísérletet kell végezni, hogy teljes bizonyossággal kimondható legyen: a vakcina hatásos és teljesen biztonságos. Interjú Dr. Mészner Zsófiával.

Mit adtak a védőoltások az emberiségnek?

Számos felmérést végeztek ezzel kapcsolatban a szakemberek. A múlt század végén, 1992-ben megjelent egy nagy értékelő tanulmány a New England Journal of Medicine neves szakmai újságban, amelyben azt állították, hogy

a tiszta ivóvizet leszámítva a védőoltások járultak legnagyobb mértékben ahhoz, hogy az emberek tovább életben maradhassanak, életkilátásaik jelentősen javuljanak.

Ez valóban így van, ugyanis sok fertőző betegség ellen van ma már védőoltás, amelyek közül csak néhányat lehetne meggyógyítani védőoltás nélkül. Lényegében a szerencsén és az intenzív ellátáson múlna, hogy a fertőzött életben maradna-e, és ha mégis túlélné a betegséget, milyen maradványtünetekkel gyógyulna. Ilyen például a kanyaró, a rubeola, a mumpsz, a tetanusz és a diftéria. Az újabb vakcinációs célok pedig még tovább nyitnak: olyan fertőzések ellen fejlesztenek ki oltóanyagokat, amelyek bizonyos rosszindulatú betegségek alapjai lehetnek. Ilyen például a Hepatitis B - ami a májrák egyik okozója lehet -, illetve a humán papilloma vírus, amely nemcsak a méhnyakrák, hanem mindkét nemben számos más rákféleség elindítója lehet. Ezen kívül az újabb törekvések azok, amelyek eleve bizonyos daganatok ellen fejlesztenének ki védőoltásokat.

Dr. Mészner Zsófia, védőoltás szakértő Forrás: Dr. Mészner Zsófia

Hányféle oltóanyagról beszélhetünk, ha azt nézzük, konkrétan hogyan készül egy vakcina?

Az oltóanyagokat két nagy csoportra osztjuk. Az egyik a passzív immunizáció - ilyenkor nem késztetjük az immunrendszert arra, hogy termeljen ellenanyagot a betolakodó ellen, hanem egy más szervezetben létrejött ellenanyagot adunk be. Ezek különböző, úgynevezett immunglobulin készítmények. Ebbe a csoportba tartozik a most, terápiás próbálkozásként bevetett Covid-betegségeken átesett, gyógyult betegek vérplazmájának kísérlete. Súlyos betegeknek adják be ezeket a készítményeket, és számos esetben pozitív a kezelés eredménye. Az oltóanyagok másik csoportja kifejezetten a védőoltás, amikor az immunrendszert próbáljuk rávenni arra, hogy ellenanyagot készítsen. Erre egyik lehetőség az, ha a gyengített kórokozót adjuk be - ilyenkor természetesen elvesszük a mikroba betegséget okozó képességét. A másik lehetőség az inaktivált, vagyis elölt vírust vagy baktériumot tartalmazó vakcinák, és létezik olyan oltóanyag is, amely a kórokozók valamely részét tartalmazza csak, azt ajánljuk fel az immunrendszernek. A legerősebb immunválaszt az élő, gyengített kórokozókkal készült oltóanyagokkal tudjuk elérni. Ezek adnak a legtartósabb védettséget, csakhogy nem teljesen kockázatmentesek. Ezeknél a vakcináknál, igaz, nagyon ritkán, de előfordulhatnak oltási betegségek. Éppen ezért a leginkább védeni kívánt korosztályt vagy betegcsoportot sokszor nem is tudjuk beoltani ezekkel, hiszen pl. a bármilyen okból sérült immunitásúakban a kockázat is nagyobb, hogy kialakul az oltási betegség. Kevés ilyen oltóanyag van. A vakcinológia abba az irányba halad, hogy inkább elölt kórokozót tartalmazó oltóanyagokat fejlesszenek ki a kutatók.

Pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvétel egy koronavírussal erősen fertőzött sejtről Forrás: AFP/Handout

Az utóbbi időben több helyen lehetett olvasni, hogy a BCG-oltás esetleg valamelyest védhet a koronavírus ellen. Ez megalapozott kijelentés lehet?

A BCG-oltás példa az élő, gyengített kórokozót tartalmazó vakcinára. Valóban, felröppent a hír, hogy talán immunmoduláló hatása révén más fertőzések elleni védekezést is könnyebbé tehet. Az immunmoduláló hatás azt jelenti, hogy befolyásolja az immunrendszer érését. Vagyis,

csak arra van bizonyíték, hogy az újszülött és fiatal csecsemőkorban adott oltásoknak van ilyen hatása.

Felmerült, hogy ha igaz a BCG elleni oltóanyag Covid elleni hatása is, nem kellene-e újra átoltani a lakosságot - különösen a legnagyobb kockázatnak kitett populációt. A válasz: nem. Éppen azért, amit már említettem: élő gyengített kórokozót tartalmazó vakcinát semmiképpen nem javasolt beadni krónikus betegségben szenvedő idős embereknek előzetes tájékozódás, kutatás nélkül. Németországban, Ausztriában és az Egyesült Államokban is most kísérleteznek azzal, hogy egészséges felnőtt embereket oltanak be BCG-vel - elsődleges vagy megismételt oltásként -, és bizonyítékot próbálnak szerezni, hogy valamelyest hat-e a koronavírus ellen, vagy sem. Véleményem szerint a mostani járványban ezzel nem jutunk semmire. Az viszont biztos, hogy bár sokan úgy gondolták, a BCG-oltás felesleges az újszülöttek oltási rendjében, ezt erősen át kell gondolni, mert az bizonyított, hogy akit csecsemőkorban beoltottak, más egyéb fertőzéssel szemben is könnyebben felvette a küzdelmet. Élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltás még az MMR, ami a kanyaró-rubeola-mumpsz elleni vakcina, a bárányhimlő elleni oltás, valamint az utazókat védő sárgaláz elleni vakcina. A gyomor-bélnyálkahártyán szaporodó orális oltóanyag a rotavírus elleni szer, ez is félig-meddig élőnek számító vakcina, amit félévesnél kisebb gyerekeknek adnak. A gyerekorvosok számára kedves oltás, mert nem kell megszúrni a csecsemőt, hanem csepp formájában kapják meg. Az összes többi oltás inaktivált oltóanyag - vagyis élő kórokozót nem tartalmaz. Az inaktiváltak között is van különbség. Létezik olyan, amely az egész elölt vírust tartalmazza. Ilyen a hazai három komponensű influenza elleni védőoltás, amely az elölt vírusok három fajtájával igyekszik immunitást kiváltani. Vannak hasított, vagyis a vírus fehérjéjét feldarabolva tartalmazó oltóanyagok - ezeket split-vakcinának hívjuk, az angol „hasítás" szóból kialakítva. Ezek előnye, hogy a szervezet jobban tolerálja, kevesebb oltási reakciót váltanak ki. Ezek persze minimálisan azért kevésbé hatékonyak, mint a teljes vírust tartalmazó oltóanyagok. Az influenza elleni oltóanyagok között megtalálhatók az alegység-vakcinák is, amelyek éppen csak a védettség kiváltásáért felelős pici részét tartalmazzák a vírusnak.

Melyik lehet hatásos a koronavírus ellen véleménye szerint?

Több mint 80 kísérlet zajlik jelenleg. Vannak klinikai vizsgálat előtti fázisban lévő vizsgatok, de Indiában és Kínában már klinikai vizsgálat alatt is folynak oltóanyag-kísérletek. Ezek lefedik az összes spektrumot:

az indiai vakcina élő gyengített vírust tartalmaz, de túlnyomó többségük inaktivált oltóanyagot próbál ki. Ezekből talán legígéretesebbek az európai ember számára a Németországban és Angliában folyó - már önkénteseken elkezdett - klinikai vizsgálatok.

A legjelentősebb cégek - a GSK, a Pfizer és a Sanofi -, és a legnagyobb egyetemi centrumok együttesen végzik a kísérleteket. Hogy milyen eredménye lesz a klinikai vizsgálatoknak, és mikor lesz vakcina, azt még nem lehet tudni. De nem is szabad, hogy olyan rettentő hamar történjen, ugyanis több elvárásnak kell megfelelnie az oltásoknak. Az egyik, hogy hatékony legyen, a másik pedig az, hogy a védettség kialakulását igazolni lehessen. Ez két módon történhet. Meg lehet határozni egy laboratóriumi paramétert, amire azt mondjuk: akinek ilyen van, az védett. A koronavírus esetében most arról vitáznak, hogy mi legyen ez az érték. A másik igazolási módszer pedig az, hogy megnézzük, a valóságban milyen a vakcina hatékonysága. Lényegében ráeresztjük a járványt a beoltott emberre, és megnézzük, megbetegszik-e vagy sem. Ez nehézkesebb. Lesben kell állni és várni, hogy az oltottal mi történik. Fontos kritérium, hogy a vakcina biztonságos legyen. Minden gyártó rémálma, hogy éppen az oltástól betegszik meg valaki. A védőoltások speciális készítmények. Más a szerepük, mint például a gyógyszereknek. Ha valakinek súlyos, életveszélyes betegsége van, és felmerül, hogy esetleg feltaláltak egy reménybeli hatékony gyógyszert, senki nem azzal foglalkozik, hogy milyen mellékhatásai lehetnek, mert eleve ott a betegség, amivel az illető küzd. Inkább felvállalja a beteg a rizikót, hogy esetleg kiderül: a szernek valamilyen mellékhatása van. A védőoltásoknál alapvetően más a helyzet. Ott döntően egészséges embereket oltanak be - olyanokat, akik pillanatnyilag nem érintettek abban a betegségben. Ezért nagyon szerencsétlen helyzet lenne, ha éppen az oltástól betegednének meg. Az is nagy félelme az oltóanyaggyártóknak, nehogy valakinél autoimmun betegséget indítson el egy oltás. Ezért komolyan törekednek arra, hogy még véletlenül se hasonlítson az oltás által beadott antigén egyetlen saját antigénre se. Ezekhez idő és sok-sok tesztelés szükséges, hogy minden biztonsági kritériumnak megfeleljen a vakcina. Ezen kívül stabilnak kell lennie az oltóanyagnak, hogy ugyanazt tudja most, mint két vagy három év múlva.

Forrás: MTI/Mészáros János

A koronavírus elleni vakcina várhatóan egy életen át ad majd védettséget vagy ismételni kell az oltást, mint például az influenzánál?

A védőoltásokra mindenkinek olyan válasza lesz, amilyenre ő képes. Ebben nem vagyunk egyformák. Nem gondoljuk, hogy bármilyen vakcinánál egyetlen oltás védetté teszi az embert élete végéig. Még akkor is szükséges emlékeztető oltás, ha a vakcina immunogén, vagyis jó immunválaszra készteti az embert. Ezen kívül

a koronavírus változékony - az influenzához hasonlóan képes mutálódni.

Egyébként ezért tartunk ott, ahol tartunk. Koronavírusok eddig is voltak közöttünk szép számmal. Először megjelent a SARS, aztán a MERS, most pedig a SARS-CoV-2, vagyis a most járványt okozó vírus. Ezek ugyanannak a víruscsaládnak az újabb és újabb módosulatai. Ha lesz is remek vakcina a SARS-CoV-2 ellen, előfordulhat, hogy a vírus gondol egyet, és egy újabb variánssal áll elő. Aki átesett a betegségen, azt mondják a szakemberek, hogy egy-másfél évre védetté vált. De - véleményem szerint – jelenleg ez is feltevés, tudományos bizonyíték még nincs rá. Nem ismerjük még elég alaposan ahhoz a kórokozót, hogy biztosan tudjuk, ki védett.