Migrációkutató: Brüsszel a magyar határkerítést fogja majd támadni

Pengésdróttal megerősített kapu és kerítés a röszkei közúti határátkelőhelyen 2020. január 29-én.

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében a kormány tranzitzónák megszüntetéséről szóló múlt heti bejelentésének lehetséges jogi következményeit tekinti át. Ahogy arról az Origo is beszámolt, az Európai Unió Bírósága az egy héttel korábban, május 14-én kihirdetett ítéletében őrizetnek minősítette a tranzitzónában történő tartózkodást. Az eddig napvilágot látott magyar jogszabályjavaslatok értelmében a jövőben csak hazánk külföldi nagykövetségein lehetne benyújtani a menekültügyi eljárás Magyarországon történő lefolytatása iránti kérelmet. A most születő új magyar jogi szabályozásról rendelkezésre álló információk, a nemzetközi és uniós bírósági gyakorlat, valamint a civil jogvédő szervezetek eddigi tevékenysége alapján a jövőben is jogi és politikai természetű viták valószínűsíthetők Magyarország és Brüsszel/Luxembourg között. Elképzelhető, hogy a kritikák egy része a déli határkerítést is érinteni fogja.

A Migrációkutató Intézet a rendelkezésre álló információk alapján az alábbi következtetéseket vonta le: Önmagában a tranzitzónák megszüntetése nem sért nemzetközi jogi vagy uniós jogi szabályt, hiszen azok létrehozása és működtetése nem kötelező.

Pengésdróttal megerősített kapu és kerítés a röszkei közúti határátkelőhelyen, a tranzitzóna közelében. Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A tranzitzónák bezárásával előálló helyzetben a magyar menekültügyi szabályozással kapcsolatos kritikák valószínűleg nem szűnnek majd meg,

és elsősorban a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést és a külföldiek kiutasítását fogják majd vitatni.

Az Európai Bizottság minden bizonnyal meg fogja vizsgálni az új – egyébként a tervek szerint 2020. december 31-ig alkalmazandó – szabályozást, és próbaperek indításával is lehet számolni „jogvédő" szervezetek részéről.

Nagyon valószínű, hogy

a kritikák célkeresztjébe végső soron („at the end of the day") a magyar-szerb határon felállított határkerítés kerül majd.

Itt kell megjegyezni, hogy ehhez hasonló rendszer – ti. tranzitzónák nélküli határkerítés – már régóta működik a spanyol-marokkói szárazföldi határon (vö. Ceuta és Melilla helyzetét), amely létezése óta a jogi és politikai támadások kereszttüzében áll.

A helyzet rendezéséhez nagymértékben hozzájárulna, ha az úgynevezett schengeni frontországok közösen érnék el az uniós jogszabályok olyan módosítását, amelynek eredményeképp azok hatálya – bizonyos eljárási garanciák hiányában is – kiterjedne a területen kívüli (extraterritoriális) vagy részben területen kívüli eljárásokra is – írták.

A Migrációkutató Intézet teljes elemzését itt lehet elolvasni.