Varga Judit: Alkotmányossági szempontból megvizsgáljuk az uniós bíróság döntését

A magyar kormány nem enged a nyomásgyakorlásnak és továbbra is a magyar polgároktól kapott egyértelmű felhatalmazás szerint jár el a kérdésben - ezekkel a szavakkal kommentálta az Európai Bíróság csütörtöki döntését Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán.

Az igazságügyi miniszter úgy értékelte a döntést, hogy ezzel

ismételten kötelezni akarják Magyarországot a bevándorlók ellenőrzés nélküli beengedésére és befogadására.

"Ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyar Alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következményeit a kormány alkotmányossági szempontból is megvizsgálja" - tette hozzá. Nem érti, hogy lehet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága egymásnak ellentmondó ítéletet hozott Európa jövője szempontjából fajsúlyos kérdésben. Emlékezetes, hogy tavaly november 21-én Strasbourgban kimondásra került, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem minősül őrizetnek, hiszen a tranzitzóna Szerbia felé bármikor elhagyható.

Varga Judit az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy az uniós bíróság üzenetét károsnak tartja, "abban az Európában, ahol a migrációs politikában is kezd eltolódni a hangsúly a külső határvédelmek irányába".

Mint ismert, az Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön kimondta, hogy a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül. Az ítélet értelmében, ha megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Az ügy előzménye

Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékkérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes "őrizetnek" minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.