Az ülésen az Országgyűlés megkezdte a Nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozatról szóló vitát.
Ez többek között kimondja, hogy a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrás, hanem erőforrás, valamennyi nemzeti állam minden polgára, és azok közösségei számára el kell ismerni a nemzeti önazonossághoz való jogot, azaz lehetővé tenni számukra, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát mindannyian megörökölhessék, és mindezt továbbadhassák az utódaiknak.
Az I. világháború utáni béke jogfosztást jelentett a más államok fennhatósága alá került magyarok számára, áll a szövegben, de ők „úgy maradtak hűségesek szülőföldjükhöz és a magyar nemzethez, hogy mindeközben lojális és értékteremtő polgáraivá és közösségeivé váltak azon országoknak, amelyekben élnek".
Mindig békésen harcoltak jogaikért, mégis még ma is gyakran találkoznak hátrányos megkülönböztetéssel és megalázással.
A nyilatkozatban az Európai Bizottságot pedig arra hívják fel, hogy „az uniós tagállamokban számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek több mint ötvenmillió tagjára tekintettel kezdeményezze erről kötelező érvényű uniós jogszabály megalkotását.
A múltban a jelenben és a jövőben rejlő okok miatt van szükség az emlékező politikai nyilatkozat elfogadására – mondta Kövér László az országgyűlés ülésén.
Mindaddig, amíg a Kárpát-medencében élő magyarságnak létküzdelmet kell vívnia szülőföldje, anyanyelve és kultúrája megőrzéséért, addig a trianoni döntés nem történelem, hanem nyitott jelenbeli létkérdés
- fogalmazott a házelnök.
Kövér László hangsúlyozta annak fontosságát, hogy mindig csak az lehet a miénk, amit meg tudunk védeni. Aki restségből, gyávaságból nem képes megvédeni, ami a sajátja, az el fogja azt veszíteni – mondta házelnök. – Így jártak elődeink 100 évvel ezelőtt – tette hozzá Kövér László.
Ma már ismerjük az okokat, amelyek a nemzet harmadának idegen hatalmak fennhatósága alá szorításához vezetett
- mondta a házelnök, aki szerint a múltat megváltoztatni nem lehet, de tanulni kell belőle.
Száz évvel ezelőtt csak Magyarország létét vonták kétségbe, de ma már bizonyos erők minden nemzet létét megkérdőjelezhetőnek látják – hangsúlyozta Kövér László. Mint mondta, az 1918 előtti magyar elit teljes mértékben a dualista monarchia jövőjéhez kötötte a sorsát.
Minden mentő vagy magyarázó körülmény ellenére az eredmény: Trianon. Ez még egyszer nem történhet meg velünk
- tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a nyugat 1938 után mindenkit koncként vetett oda a kommunistáknak és a Harmadik Birodalomnak.
Az elmúlt évszázadban a Kárpát-medencében a nemzetek között az volt a megszokott, hogy a másik kudarcainak örültek. Most vagy együtt leszünk nyertesek, vagy együtt leszünk vesztesek
- mondta a házelnök. Hangsúlyozta: nem akarjuk elveszíteni a 21. századot, de azt sem akarjuk, hogy száz évvel ezelőtti nyertes szomszédaink is elveszítsék. „Trianon öröksége továbbra is nyitott sorskérdés" – fogalmazott.
Trianon öröksége számunkra a 21. században is létkérdés
- mondta Kövér László, emlékeztetve arra, hogy a két világháború között elődeink revízióval próbálkoztak, amely nem jelentett megoldást, a kommunizmusban pedig Magyarországon elhallgatták, a külhonban pedig elhallgattatták a magyarokat. 1990 után a transzatlanti és EU-s csatlakozás volt az alternatíva.
A külhoni magyarság küzdelme nemzeti önazonosságához való jogáért európai ügy. Azért, mert hasonló identitásküzdelem vár minden európai nemzetre, mint amelyet a külhoni magyarság vív 100 éve – mondta Kövér. Az eredményes európai önvédelemhez kell az identitás fundamentuma is, az európai embereknek tudniuk kell, hogy mitől európaiak.
A keresztény és nemzeti kultúra mellőzésével ilyen európai tudat nincs. – Európa addig tart, amíg kereszt van a sírhelyeken. Ha mindez megváltozik, Európa kisebbségbe szorul a saját területén – mondta a házelnök.
A külhoni magyarság szenvedéseit úgy foglalta össze Kövér László, hogy megmásították nevüket, megbüntették őket saját jelképeik használata miatt, elvitatták tőlük nemzeti hovatartozásukat, elvitatták történelmüket, emlékeiket lerombolták.
A diktatúrák során elrabolták javaikat, kártérítést nem kaptak. Büntetlenül uszíthattak, gyűlölködhettek ellenükben. Nemzeti hovatartozásuk okán potenciális fenyegetésnek minősítették őket.
Száz évvel ezelőtt ezen a napon Magyarország gyászolt – mondta Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés ülésén. Az államfő emlékeztetett: országszerte zúgtak a harangok, és a magyarok öt percig csendben álltak. Áder János szerint
a törvénnyé tett törvénytelenséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni, hiszen az ország elveszítette területének kétharmadát, és több mint hárommillió magyar került a határon kívülre.
Áder János arról is beszélt, jelentős gazdasági gyarapodást tört derékba Trianon. A köztársasági elnök kifejtette, hogy a magyarországi ipar és gazdaság dinamikusan fejlődött ekkoriban. Az országot ért veszteség és a gazdasági lendület megtörése mellett az embereket közvetlen veszteség is érte, több erőszakhullám söpört végig Trianon előtt az országon.
A Kárpát-medencében háború utáni háború dúlt
– emlékeztetett a köztársasági elnök. Áder János megemlékezett a munkájuktól, állásuktól és otthonuktól megfosztott emberekről.
Áder János felidézte, hogy Magyarországot a béketárgyalásokra csak egy év késéssel hívták meg, álláspontját, érveit pedig nem mondhatta el, a külügyminiszterek tanácsa pedig csupán egy vitát szentelt a magyar határok ügyének.
A wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták
- hangsúlyozta. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy hazánk sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem „jóval korábban, sunyi háttértárgyalásokon". Szerinte száz év elteltével joggal tehető fel a kérdés: békét hozott-e Trianon, segítette-e a térség fejlődését, csökkentette-e az etnikai feszültséget? Mindezekre a válasz nem, húsz évvel később az öldöklés folytatódott – mutatott rá Áder.
A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János. "Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő.
A köztársasági elnök kijelentette:
senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.