"Magyarország Alaptörvénye 2018 nyara óta tartalmazza az ún. „első biztonságos ország elvét", azaz azt, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve". Tehát például az a migráns, aki Szerbián keresztül érkezik Magyarországra, nem jogosult nálunk menekültstátuszra" - írják, hozzátéve, hogy a szigorítást azóta is folyamatosan kifogásolják, a Bizottság nem sokkal annak hatályba lépése után kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, mely jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van.
Az Alapjogokért Központ összegyűjtötte a Bizottság vonatkozó „érveit", melyekkel az alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait támadják:
"Věra Jourová tehát nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem támadja a magyar alkotmányt. A multikulturalizmust és a nyílt társadalom elveit valóban figyelmen kívül hagyó, szigorú, bevándorlásellenes magyar szabályok miatt indított uniós eljárásnak igenis része Magyarország Alaptörvényének vonatkozó szakasza" - összegzett a jogi elemző- és kutatóintézet.
Újabb csörte a nemzetközi baloldallal
Szerdán Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke "fake newsnak" nevezte a kormány által indított nemzeti konzultáció egyik, bevándorlással kapcsolatos kérdését. "Az, hogy az Európai Unió megváltoztatná-e az alkotmányt, hogy migránsokat kelljen befogadni, egy fake news" - fogalamzott a politikus. A magyar kormány részéről Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagált a cseh politikus szavaira. "Az alelnök állításával szemben az igazság az, hogy az elmúlt években az Európai Bizottság szisztematikusan támadta az összes olyan lépésünket, ami az európai határ megerősítésére, a határvédelem megerősítésére irányult" - fogalmazott a politikus az MTI-nek.