Will Godfrey: Ültessük el az ártalomcsökkentés gondolatmagját az emberekben!

Team of Research Scientists Working With Personal Computer, Analysing Test Trial New Generation Drug Data. They Work in a Modern Laboratory/ Medical Center.

Hetedik alkalommal rendezték meg a Global Forum on Nicotine (GFN) elnevezésű, nagyszabású konferenciát, amely ezúttal is a füstmentes technológiák kevésbé káros voltát hangsúlyozta, szemben a cigarettázással. A pandémia következtében online megtartott rendezvényen az előadók a témából fakadóan számot vetettek a napjainkat beárnyékoló koronavírus-járvány és a dohányzás összefüggéseivel is.

A június 11-12. között megrendezett virtuális konferencián szót kérő neves orvosok és szakemberek üzenete nyílt és világos:

a dohányzás ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosíthatja, ez a leghatékonyabb módja az ártalomcsökkentésnek.

Ha azonban ez különböző okokból kivitelezhetetlen, érdemes a káros szenvedélyek fogyasztóra és embertarásaira történő hatása minimálisra csökkentésére törekedni, hiszen napjainkban már közismert; a füstmentes technológiák sem ártalmatlanok, de a dohányzás kevésbé káros, füstmentes módjainak használata során kiküszöbölhető az égés során keletkező füst, mely a tüdőrák egyik fő kiváltó oka lehet.

Évtizedek óta világos: a dohányzás ártalmainak csökkentése mindannyiunk érdeke. Forrás: Gorodenkoff - stock.adobe.com/Gorodenkoff Productions OU/Gorodenkoff Productions Ou

A téma elismert szaktekintélyei előadásuk során többször hivatkoztak a 2017-es, The Global Burden of Disease címmel napvilágot látott tanulmányra, amely az NCD-k következményeit hivatott bemutatni.

A mozaikszó azon krónikus betegségeket jelenti, amelyek nem terjednek egyik emberről a másikra, ellenben hosszú lefolyású, és elhúzódó felépülési folyamatot vetítenek elő, mint a dohányzás okozta megbetegedések, amely 7.1 millió áldozatot követelt a tanulmány megjelenésének évében, míg a passzív dohányzás további 1.2 millió ember halálát okozta 2017-ben.

A konferencia előadói rámutattak: évtizedek óta világos, hogy a nikotin közvetlenül nem tehető felelőssé a dohányzás okozta rák, tüdő- és szívbetegségért, hanem a különböző, égéskor felszabaduló kémiai anyagok okozzák a jelentős egészségkárosító hatást, tehát maga

a füst az igazi ellenség.

„A dohányzás ártalmainak csökkentése kedvező hatással van az közegészségügyre." – jelentette ki Gerry Stimson, az Imperial College London nyugalomba vonult professzora, a GFN konferencia rendezője. „A folyamat azzal kezdődik, amikor egy cigarettázó ember – akinek számít az egészsége, – kevésbé káros alternatívát keres szenvedélyére."

Az ártalomcsökkentés ily módon nem ellentmond a dohányzás korlátozásának, része annak.

Általában a GFN konferencián való részvétel díjköteles, azonban ez évben a szervezők viselik a költségeket, ily módon újságírók, döntéshozók, tudósok és az egészségügy szereplői széles körben vethették össze nézeteiket a nikotint tartalmazó termékekkel kapcsolatban.

Gerry Stimson szerint a dohányzás ártalmainak csökkentése kedvező hatással van az közegészségügyre. Forrás: Origo

Az esemény szervezői reményüket fejezték ki, hogy hatékony párbeszéd alakul ki a szervezetek között.

Clive Bates, az ártalomcsökkentés egyik vezető szakértője előadásában hangsúlyozta, hogy „a középkorú dohányosok vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők évtizedeken keresztül igazi ártalmat és szenvedést okoznak saját maguk számára."

Jelentős változás a múlthoz képest, hogy a függőséget okozó nikotint már úgy is a szervezetbe lehet juttatni, hogy a cigarettázás helyett más, kevésbé ártalmas füstmentes alternatívát használunk.

Meglátása szerint a tudománynak a médiapropaganda legfőbb nyersanyagává kell válnia, hogy a döntéshozók megfelelően szabályozzák a tudósok által feltárt alapvető problémákat.

A szakember rámutatott arra a tényre, miszerint a cigarettázás ártalmainak csökkentése és a nikotin témaköre szó szerint minden idők legrosszabb irányelveit eredményezte úgy a gyakorlatok, mint a szabályozások terén.

Clive Bates reményét fejezte ki, hogy „meg lehet állítani a füstmentes technológiák ügyét érintő medikalizációt az Európai Unión belül, az amerikai kampány sikerét alapul véve."

Clive Bates Forrás: Vaping Post

Marewa Glover beszédében Thomas Kuhn 1962-es szavait idézte, miszerint a történelem tudományos fejlődése tele van esetekkel, amelyek különféle elméleteket hoztak létre. Ha egy-egy elmélet rossz is volt, legalább volt.

Az új-zélandi tudós ezzel az amerikai tudománytörténész és a filozófus paradigmaváltás-elméletére utalt, amelyben Kuhn kifejti: „mindegyik tudományos forradalom elkerülhetetlenné tette, hogy a közösség elvesse a hagyományos tudományos elméletet egy vele összeegyeztethetetlen másik kedvéért, következésképpen mindegyik megváltoztatta a tudományos vizsgálódás számára hozzáférhető kérdések körét és azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szakma eldönti, hogy mi tekinthető értelmes problémának és mi jogos problémamegoldásnak."

Will Godfrey, amerikai újságíró munkája felelősségéről, a média hatalmáról és működéséről tartott virtuális előadást.

Will Godfrey, amerikai újságíró a GFN konferencia felületén. Forrás: gfn.net.co

Kihívásként és lehetőségként jelölte meg, hogy „elültesse az ártalomcsökkentés gondolatmagját az emberekben, s a gondolkodás magától megindul!"

Clarisse Virgino szerint a füstmentes technológiák használata emberek millióinak életére lehetne kedvező hatással, hiszen kevésbé ártalmas, mint a cigarettázás, mégis alternatívát kínál a dohányosok számára.

A fülöp-szigeteki szakember szerint a mindenkori tiltó irányelvek kizárólag problémákat szülnek, nem megoldást, hiszen a cigarettafogyasztók a „semmit rólunk, nélkülünk"- elvet vallják.

Clarisse Virgino reményét fejezte ki, hogy a döntéshozók meghallják a fogyasztók hangját, informálódnak és tiltások helyett fogyasztók érdekeit is figyelembe vevő szabályokat hoznak.

Mark Tyndall járványkutató, orvos és közegészségügy-szakértő fontos kérdést ajánlott a résztvevők figyelmébe: Miért számít, hogy 50-, 80-, vagy akár 95%-kal kevésbé káros alternatívát keressünk a cigarettázók számára, ha a leszokás 100%-kal biztonságosabb?

A szakember szerint a kérdés gondolatmenete háttérbe szorítja a realitást, hiszen a dohányzó emberek függők, gyakran nem képesek szenvedélyükkel felhagyni, úgyhogy természetesen szükség van kevésbé ártalmas lehetőségekre is. Mark Tyndall ugyanakkor figyelmeztet, ha egy-egy, eredendően káros szokás kevésbé ártalmassá válik, a következő generáció annak fogyasztójává válhat, így fontos őket időben tájékoztatni a veszélyekről, meg kell óvni őket a dohánytermékek kipróbálástól.

Kutatók dolgoznak a laboratóriumban, hiszen a cigarettázás helyett szükség van kevésbé ártalmas lehetőségekre is. Forrás: Gorodenkoff - stock.adobe.com/Gorodenkoff Productions OU/Gorodenkoff Productions Ou

A dohányzás és a koronavírus közti összefüggések tükrében Riccardo Polosa rávilágított, hogy az aktív dohányosok között ötször nagyobb eséllyel mutatták ki laboratóriumi körülmények között az influenzát, és 34%-kal könnyebben alakult ki náluk betegség, mint a nemdohányzók körében.

Előadása során ugyanakkor bizonyította, hogy a dohányzás nincs kimutatható, súlyosbító hatással a koronavírusos megbetegedésre és nem segíti elő az ennek hatására bekövetkező halálozást sem, de a kor, a nem, és a testtömeg-index azonban annál inkább. Ez utóbbit szintén laboratóriumban sikerült igazolni, ily módon azonban nem tekinthető általános érvényűnek.
A statisztikákban már megmutatkozni látszik:

a fogyasztók tudatosan próbálják minél kevésbé károsítani egészségüket.

Az Egyesült Államok Beteggyógyászati és Megelőzési Központjainak adatai szerint 2005 és 2017 között 21%-ról 14%-ra csökkent a dohányosok aránya, miközben 3 millióan váltottak füstmentes technológiák valamelyikére, ami kimondottan jó eredménynek számít, főként, hogy ezek a technológiák csak az utóbbi időben kezdték meg globális térhódításukat.