Globális trendforduló vs. hazai zöld demagógia

Az új paksi blokkok előzetes, madártávlati látványterve a jelenlegi atomerőmű mellett

Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával a kormány módosította azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy már az OAH létesítési engedélyének kézhezvétele előtt – külön engedély birtokában – megkezdődhessenek a földmunkák a Paks II. Atomerőmű építési területén. Ez is azt mutatja, hogy a Paks II. projekt nemcsak a globális trendekkel van összhangban, hanem szorosan illeszkedik az Európai Unió jövőképéhez, és teljes mértékben megfelel az uniós jognak. Mindez a két új atomerőművi blokk megépítésének magyarországi ellenzőit nem nyugtatta meg, sőt! Évek óta ugyanazokat az unalomig ismert, üres szólamokat ismételgetik, miközben a kompetencia teljes hiányát a hazai média erre fogékony részében feltekert hangerővel próbálják feledtetni. Egyre több ország ismeri fel, hogy sürgető az új atomerőművek építése, illetve a meglévők rendszerben tartása, mert ezek nélkül hiú ábránd marad a klímacélok elérése.

Az új paksi blokkok előzetes, madártávlati látványterve a jelenlegi atomerőmű mellett. Forrás: Paks II. Atomerőmű Zrt.

Különösen markánssá vált az USA-ban és Nyugat-Európában kibontakozó trendforduló. Tőlünk nyugatra kezdik belátni, hogy az atomenergia teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátása rendkívül alacsony, és amint erre az atomenergia irányában korábban ellenséges Euractiv friss véleménycikke is rávilágít, a rendelkezésre állást tekintve megbízhatatlan szél- és napenergia önmagában nem alkalmas a stabil energiaellátásra. Ráadásul a 20-25 évre tervezett szélturbinák és napelemek leszerelése a keletkező veszélyes hulladék miatt súlyos környezeti problémát okoz már most is.

Elég belehallgatni a hírekbe. Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és India mellett térségünk országai közül Csehország, Bulgária is új atomerőművet tervez csakúgy, mint a lengyelek, ahol évente ezrek halálát okozzák közvetve a füstöt eregető szénerőművek. Az atomenergia hazai ellenzői ehhez képest még mindig ott tartanak, hogy a két új paksi blokkra egyáltalán nincs szükség. Legutóbb az osztrák minisztériumi támogatásokból is élő zöld szervezet, az Energiaklub azt állította, hogy

atomerőmű nélkül, sok szélerőművel és takarékossággal a jelenleginél olcsóbb, fenntarthatóbb és biztonságosabb lenne a magyarországi energiarendszer".

Az amerikai, AP-1000 típusú Vogtle 3. blokk esetében a helyére emelték a passzív biztonságvédelmi rendszer egyik legfontosabb elemét, a 326 tonnás és közel 2,8 millió literes víztartályt.

A probléma az, hogy ez nettó valótlanság, éppúgy, mint a zöld politikusok demagóg nyilatkozatai, amelyekkel Paks II. és a klímabarát atomenergia ellen próbálják hangolni a hazai közvéleményt. Paks II. helyett a megújulók nyakló nélküli rendszerbe állítása végső soron a gáz- és szénalapú termelőkapacitások növelését segítené elő itthon. Az alapterhelést biztosító atomerőművek nélkül ugyanis kizárólag fosszilis forrásból, szén- vagy gázalapú energiatermeléssel, vagy importtal lehetne a hazai ellátást megoldani. Villamos energiára ugyanis a nap 24 órájában szükség van, éjszaka és felhős időben, továbbá akkor is, amikor nem, vagy alig fúj a szél, ami Magyarországra – az ország adottságai miatt – különösen jellemző.

Mindezek miatt kénytelen vagyok újra leírni, hogy a két új paksi blokkot támadó hazai zöld szervezetek és zöld politikusok valójában a földgázlobbi és az energiakereskedők szekértolói, amikor a paksi kapacitásfenntartó projektet támadják.

Nem rejtette ezt véka alá a zöldeknek az energiakereskedelemben érdekelt egyik szakértője, aki nemrég a megújulókat pártolva arról írt, hogy a gázerőművek rendszerben tartása, sőt a kapacitásaik bővítése nagyon is indokolt lenne Magyarországon, mert ennek költségei messze elmaradnának Paks II. költségeitől. Nyilván az energiakereskedők érdekeit képviselő szakértő a Paks II. Atomerőmű helyett sok-sok gázerőművet szeretne, ezért lobbizik gőzerővel (pardon, gázerővel) a megújulók, különösen a szél mellett. Ha szélturbinákból jó sok állna – a magyarországi szélviszonyok között a szó szoros értelmében – annál hangosabban „csorogna" a földgáz, illetve „csörögne" az áramkereskedőknél a kassza...

A számok leleplezik a zöld demagógiát

Az Európai Bizottság által is elismert, a befektetett tőke visszatermelése mellett profitot is termelő Paks II. Atomerőművet akarnák a zöldek az ellátásbiztonságot garantálni képtelen és csak támogatásokkal életképes szélerőművekkel, valamint a szenes erőművekhez hasonlóan szén-dioxidot kibocsátó gázerőművekkel pótolni.

A VVER-1200 típusú blokk

Nézzük meg a számokat! A két új paksi blokk 2400 megawatt kapacitása révén, éves szinten mintegy 19 terawattóra villamos energiát termel majd. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az IPPC adatai szerint a klímabarát atomerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték kibocsátása 12 g/kWh, szemben a gázerőművek 490 g/kWh-s értékével, azaz csaknem 40-szeres a különbség!

Klímavédelmi szempontból mindez azt jelenti, hogy a Paks II. Atomerőmű a gázerőművekhez képest kilowattóránként 478 g CO2-t takarít meg, azaz ha a két új paksi blokk helyett gázerőművek épülnének, akkor éves szinten csaknem 9 millió tonnával több szén-dioxid kerülne a légkörbe. Ha ugyanis a 19 TWh villamos energiát gázerőművekben kellene megtermelni, ehhez 3-3,5 milliárd köbméter többlet földgázra lenne szükségünk, ami súlyosbítaná Magyarország importfüggőségét. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nap- és szélerőművek átlagos élettartama 20-25 év, szemben például a Paks II. Atomerőmű garantált 60 éves üzemidejével.

De maradjunk még mindig a számoknál! Az energiatartalomra vetített egységköltség nukleáris üzemanyag esetében ma sokkal kisebb, mint a fosszilis üzemanyagoknál. A nukleáris fűtőanyag költsége – beleértve az uránkitermelést, a dúsítást és a fűtőanyaggyártást – a villamosenergia-termelés teljes költségének csak 15-20 százalékát teszi ki, nincs kitéve az olaj- és gázárak hektikus ingadozásának. Ezzel szemben a gáztüzelésnél az üzemanyag-komponens aránya az egységköltség 70-75 százalékát is kiteheti.

Hogyan működik egy modern atomerőmű?

Nézzünk még egy példát! Ha kétszeresére nőne a kitermelt urán ára, akkor ez az atomerőműben előállított villamos energia árát csak 5-10 százalékkal emelné meg. Ha viszont kétszeresére nőne a földgáz ára, akkor ez a földgáztüzelésű erőművekben termelt villamos energiát mintegy 70 százalékkal drágítaná! Ez is azt mutatja, hogy az atomerőművek árstabilitás szempontjából is sokkal jobbak, mint a gázerőművek.

Fontos kérdést vet fel a naperőművek tömeges belépése

Egy korábbi cikkemben már részletesebben elemeztem, hogy az időjárásfüggő naperőműveknél nem a beépített kapacitások a mérvadóak, hanem az, hogy éves szinten mennyi villamos energiát tudnak megtermelni.

A naperőművek elterjedésével kapcsolatban már most látszanak olyan rendszerszintű kérdések, amelyekre a globális klímavédelmi célkitűzésekre és a villamosenergia-árak alacsony szinteken való tartására való tekintettel kell időben a megfelelő szabályozási metódust megtalálni. Arról van szó, hogy a naperőművekben termelt villamos energia kötelező átvétele és bizonyos időszakokban az alacsonyabb rendszerterhelések miatt a Paksi Atomerőmű termelését néhány alkalommal kismértékben már csökkenteni kellett. Ez pedig rendszerszinten vizsgálva számos kérdést felvet.

Kezdjük a villamosenergia-árakkal! 2019-ben a Paksi Atomerőmű közel 186 milliárd forintos árbevételéhez mintegy 17 milliárdos nyereség párosult. Az atomerőmű villamosenergia-termelése 16,3 milliárd kWh volt. Ez azt jelenti, hogy az 1 kWh-ra jutó egységköltség közel 11,4 Ft/kWh-ra adódott, tehát ennyiért termelt az atomerőmű. Ebben már benne van a Paksi Atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetett 24,4 milliárd (1,5 Ft/kWh) forint is. Az alapban gyűlő pénz az atomerőmű majdani leszerelésének költségeit is hivatott fedezni. A naperőművek aktuális kötelező átvételi árai csúcsidőszakban 28,6 – 32 - 35,29 Ft/kWh. Az átlagár 32 Ft/kWh.
Abban az esetben, ha a naperőművek (csúcs)termelése miatt a Paksi Atomerőművet kismértékben visszaterhelik, akkor minden meg nem termelt 1 kWh villamos energia vonatkozásában, bárhogy nézzük – a naperőművek miatt – rendszerszinten közel 20 Ft/kWh veszteség keletkezik, hiszen egy sokkal olcsóbb áramtermelőt szabályozunk vissza azért, hogy a támogatott naperőművektől a villamos energia kötelező módon átvehető legyen. A mai magyar támogatott naperőművek évente mintegy 1 TWh villanyt termelnek. Erre a mennyiségre vonatkoztatva a veszteség évente bő 20 milliárd forint...

A paksi reaktor

Az atomerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték kibocsátása 12 g/kWh, a naperőműveké 48 g/kWh. Ebből az következik, hogy ha klímavédelmi szempontból közelítjük meg a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy amennyiben az atomerőművet a négyszeres kibocsátással üzemelő naperőművek miatt terheljük vissza, akkor 1 kWh-hoz további 36 gramm többlet szén-dioxid–kibocsátás adódik hozzá. 1 TWh-ra vonatkoztatva pedig ez a szám 36 000 tonna. Minden évben. Ez pedig szintén nagyon elgondolkodtató.

Dupla elv rulez!

Mindezek miatt klímavédelmi és gazdaságossági szempontból az lenne a célszerű, ha a már egy korábbi cikkemben is kifejtett dupla elv érvényesülne, azaz a villamosenergia-rendszer a legkisebb kibocsátás és a költség elvén üzemelne. Ennek érdekében azt kellene elérni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát termelő Paksi Atomerőmű folyamatosan, 100 százalékos teljesítményszinten üzemeljen, valamint a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is a legtöbb áramot termeljék. Ennek a dupla elvnek vonatkoznia kell majd a Paks II. Atomerőműre is.

Azonban, ha bármilyen okból rendszerszinten leszabályozásra van szükség, akkor a klímavédelmi okok miatt elsősorban a szén- és gázerőművek teljesítményét kell csökkenteni, ha pedig műszaki és egyéb okok miatt a fosszilis erőművek termelése tovább nem csökkenthető, akkor a fenti célok elérése érdekében, adminisztratív módon, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a rendszer stabilitása érdekében a naperőművek termelése is csökkenthető legyen.

Megújulós anomáliák

Idén májusban, egy pénteki napon Nagy-Britannia hálózati üzemeltetője, a National Grid sokadjára szembesült a nap- és szélerőművek rendszerszintű problémáival, hiszen a koronavírus-járvány miatti alacsonyabb villamosenergia-igény és a nap- és szélerőművek túltermelése miatt a szélerőműparkoknak 9,3 millió fontot (közel 3,5 milliárd forint) fizettek azért, hogy a rendszer stabilitása érdekében lekapcsolják a turbinákat. Nem igaz, hogy a megújulók hatalmas mennyiségű olcsó villamos energiát termelnek. Éppen ellenkező a helyzet. Nagy-Britanniában a rendszerkiegyenlítés költsége idén 500 millió fonttal (közel 190 milliárd forint) lesz magasabb, mint tavaly.

Ha pedig az időjárás- és napszakfüggés miatt minimálisra csökken a nap- és szélerőművek termelése, akkor az Egyesült Királyság kénytelen döntően a fosszilis alapú erőművekre támaszkodni. Jelen esetben a villamosenergia-termelés közel 70 százalékát a gázerőművek teszik ki. Forrás: grid.iamkate.com

Ez pedig kizárólag amiatt következett be, mert a szél- és napenergia nem képes megbízható módon ellátni a rendszer igényeit napról napra, óráról órára. Az Egyesült Királyságban a megújuló energiaforrások – különösen a szabályozhatatlan szél- és napenergia – túlzott felhasználása nagyon törékeny villamosenergia-rendszert eredményezett, amely rugalmatlan és nem képes a váratlan körülményekre reagálni a fogyasztók számára észszerű költségekkel.

Az atomstop következményeit a német adófizetők is nyöghetik

Németország 2011-ben a fukusimai atomerőmű-balesetet követően úgy döntött, hogy 2022 végéig az összes német atomerőművet bezárja, és közben rohamléptekben fejleszti a nap- és szélerőműveket. Az atomellenes döntés ellentétes számos nemzetközi szervezet és ország azon véleményével, amely elismeri az atomenergia elengedhetetlen szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ha Németország 2011-ben úgy döntött volna, hogy az atomerőművek helyett ugyanannyi villamosenergia-termelésre képes szénerőművi kapacitást von ki a rendszerből, akkor ma már az Európai Unió klímavédelmi bajnoka lehetne. A jelenlegi tervek arról szólnak, hogy Németország elvileg 2038-ig bezárja az összes, klímavédelmi és egészségügyi szempontból is roppant káros szénerőművét. Az atomellenes német politikai döntés végrehajtásaként 2019. december 31-én leállították a klímavédelmi szempontból is roppant előnyös Philippsburg-2 atomerőművi blokkot. Ezzel párhuzamosan folytatódik az időjárásfüggő nap- és szélerőművek építése.

A németek is pontosan tisztában vannak azzal, bár ezt nem verik nagydobra, hogy ellátásbiztonságot az időjárásfüggő megújulók az alapterhelést biztosító alaperőművek és az import villamos energia nélkül nem tudják biztosítani. Ezért is növekszik évről évre a gázerőművekben megtermelt villamos energia mennyisége, és ezért is ragaszkodnak annyira a németek az Északi Áramlat 2 gázvezetékrendszer megépítéséhez.

A klímavédelmi célok miatt a német szénerőműveket mihamarabb be kellene zárni. Ehhez képest Németországban 2020. május végén Észak-Rajna-Vesztfáliában üzembe helyezték az új Datteln 4 szénerőművet. Külön megemlítendő, hogy az új szénerőmű ráadásul import szénnel fog üzemelni. Ez is azt mutatja, hogy a német energiapolitika nem szakmai, hanem politikai indíttatású. A klímabarát atomerőműveket leállítják, és helyette új szénerőművet adnak át...

Forrás: morenoleninista

Egy igazi paradoxon az is, hogy a német – a zöldek szerint olcsó és versenyképes - megújulók támogatását szolgáló EEG pótdíj Németországban egyre drágábbá tette a villamos energiát. 2020 elején is emelkedtek a német áramárak, amely az aktuális értéken is megmutatkozik. 2020. májusi adatok szerint Németország továbbra is kiütéses győzelmet arat az árak tekintetében, hiszen Berlinben egy háztartási fogyasztó 1 kWh villamos energiáért 32,65 eurócentet (közel 113 Ft/kWh) fizet, miközben Budapesten csak 10,85 (közel 37 Ft/kWh) eurócentet.

A folyamatosan növekvő megújulós támogatások miatti villamosenergia-árnövekedés nemcsak aránytalanul sújtja az alacsony jövedelmű rétegeket, hanem az ipari fogyasztók versenyképességét is veszélyezteti. A további súlyos árnövekedés megállítása érdekében a német koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy a megújulós pótdíjat a szövetségi költségvetésből származó támogatásokkal kell csökkenteni, valamint maximalizálják a pótdíj mértékét is.

Ez azt jelenti, hogy az „elvileg olcsó és versenyképes" megújulók támogatását már nemcsak a fogyasztókkal fizettetik meg, hanem állami, adófizetői pénzből származó eurómilliárdokkal dotálják! Adóeurók nélkül a német villamosenergia-árak jövőre akár 8 százalékkal is emelkedhettek volna. Magyarul: a német „energiafordulat" költségei első ízben válnak majd a költségvetési küzdelem tárgyává, ahol majd el kell dönteni, hogy a megújulókba öntsék be a pénzt, mint egy feneketlen kútba, vagy pedig iskolákat, intézményeket, vagy kórházakat finanszírozzanak...

Mindez azt jelzi, hogy Magyarország jó úton jár. A Paks II. Atomerőmű két új VVER-1200 típusú blokkja a legbiztonságosabb módon meg fog épülni és legalább 60 éven keresztül fogja szolgálni Magyarország ellátásbiztonsági, klímavédelmi és versenyképességi céljait. A beruházást ellenző magyar politikusok hozzá (nem) értését már kétszer beárazták a választók. A jelek szerint azonban nem tanultak a kudarcból.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője