Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2003. szeptember 15-én egy Teller Edének tulajdonított levél jelent meg a Népszabadságban „Rossz hírek a szülőföldemről" címmel. Az írásban durva hangnemben támadták a Fideszt, tulajdonképpen a baloldal ismert vádjai köszöntek vissza, szinte szóról szóra. A levél nemcsak Teller hírneve miatt számított szenzációnak, hanem azért is, mert közismert volt, hogy
a világhírű fizikus a Fidesszel szimpatizált és jó viszonyt ápolt Orbán Viktorral is.
Egy évvel korábban még a párt Kossuth téri nagygyűlésén Solymosi Frigyes professzor olvasta fel Teller üzenetét, amelyben a Fidesz támogatására szólította fel a magyarokat.
A történetet azonnal felkapta a teljes baloldali propaganda, a Népszabadság hasábjain örömittas cikkek születtek arról, hogy Teller Ede a magyar jobboldal ellen fordult. A kárörvendés azonban nem tartott sokáig. A tudóst jól ismerő emberek körében ugyanis gyanút keltett az írás nyelvezete, mivel az jobban hasonlított a Heti hetes vagy a Napkelte stílusához, mint a művelt tudóséhoz. Az sem volt világos, hogy az angol nyelvű levél miért hemzseg a nyelvtani hibáktól. A levél hitelességét firtató kérdések kapcsán Horn Gyula is megszólalt, aki ezt mondta: Minden jel szerint Teller Ede levele hiteles, tényleg ő írta. Nem tudom, olvasták-e: mintha mi írtuk volna.
A „mintha mi írtuk volna" freudi elszólás lehetett, mert a levélről hamar kiderült, hogy hamisítvány volt. Teller Ede közeli munkatársai, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium részéről sajtónyilatkozatot adtak ki, amelyben "teljes hamisításnak" minősítették a levelet. A közlemény szerint a professzor személyes titkárai megerősítették, hogy a levélnek semmi köze Teller Edéhez, és az írás nem is tükrözi a professzor személyes meggyőződését.
A Népszabadság kénytelen volt beismerni, hogy hazudtak.
A szégyenletes lebukás után pedig egy még kínosabb magyarázattal állt elő a lap vezetése: a mentegetőzések telefonbeszélgetésekről, félreértésekről és egy meg nem erősített levélről szóltak. A Népszabadság akkori főszerkesztője, Eötvös Pál természetesen nem bukott bele a hamisítási botrányba, az eset után fél évvel távozott posztjáról egy másik vita miatt. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ugyan egy álmegrovásban részesítette a főszerkesztőt, ami azonban nem akadályozta meg Eötvöst abban, hogy a következő évben a szervezet elnöke lehessen.
A Népszabadság résztulajdonosa az MSZP volt, a párt egy alapítványon keresztül gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A hamisításban résztvevők valószínűleg azt remélték, hogy az ügy Amerikából láthatatlan lesz, a tudós halála után senki nem firtatja majd, hogy a nevében milyen tartalmú levelet jelentetnek meg a pártlapban. Teller szájába adják a baloldal rágalmait, mivel a halott professzor már nem védekezhetett a hamisítás miatt. Tévedtek, lebuktak, ennek ellenére senkit nem számoltattak el a csalásért.
2013 őszén Baján időközi választást tartottak, a fideszes többségű közgyűlés egyetlen képviselői helyéért folyt a küzdelem. A baloldal számára azonban nagy tétje volt a választásnak, szükségük volt valamilyen sikerre, hogy az ellenzéki összefogás életképességét bizonyítsák a közvélemény számára. A nagy hajrá ellenére azonban a voksolást újra elbukta a baloldal, a választók pedig magyarázatot vártak. Az MSZP ezúttal is a propagandasajtóját hívta segítségül.
2013. október 18-án a HVG egy cikket közölt, amelyet „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján" címmel tettek közzé. A HVG cikkében azt állította, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy a Fidesz szavazatvásárlással győzött a bajai időközi választáson. Egy olyan videófelvételt hoztak nyilvánosságra, amelyről egy laikus is azonnal meg tudta állapítani, hogy hamisítvány. Egy kilenc perces videóban kínosan ügyetlenül színészkedő férfiak választási megvesztegetésről beszélnek, mindezt úgy, mintha rejtett kamerás felvétel készült volna.
Csakhogy közben mozgott a kamera, vagyis egyértelmű volt, hogy az egyik társuk tartja a kamerát.
A felvételt a hazugsággal rendszeresen lebukó hvg.hu minden kritika nélkül közölte, annak ellenére, hogy számukra is nyilvánvaló kellett legyen a hamisítás. Mesterházy Attila pedig azonnal sajtótájékoztatót szervezett és megpróbált kampányt építeni az ügyre.
Az igazság azonban nem sokáig váratott magára, pár nap leforgása alatt végérvényesen bebizonyosodott, hogy a videó megrendezett volt, a benne megszólalók hazudtak. Október 21-én pedig a rendőrség közölte, hogy azonosították az átverés szereplőit és a helyszínt is. A felvételen egyébként ismert bűnözők mellett egy solti roma önkormányzat képviselője is feltűnt, aki a helyi DK tagja volt a botrány idején.
Az egyik kihallgatott férfi vallomásában azt mondta, hogy a filmet Király György rendelte meg, aki az MSZP sporttagozatának alelnöke volt. Innentől a történet egyre szövevényesebb lett, a szereplők pedig egymás után fedték fel a bűntársaikat.
A szocialisták azt állították, hogy nem tudtak a videóról. A hvg tulajdonosai azonban próbálták menteni a helyzetet, így kirúgták a főszerkesztőt, egyben le is leplezték őt is és az MSZP-t is:
beismerték, hogy a hvg.hu főszerkesztőjét berendelték az MSZP székházába, és ott adták át neki a videót.
Az ügyet Déri Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója magára vállalta, azt állítva, hogy egyetlen politikus sem tudott a videóról, csak ő - ez azonban nyilvánvalóan életszerűtlen, hiszen nem egy pártalkalmazott dönt ilyen kérdésekben, hanem egy politikus.
Később ezzel a hazugsággal is lebuktak a szocialisták, Harangozó Tamás ugyanis úgy tett feljelentést választási csalás miatt, hogy ahhoz október 17-én csatolta a felvételt tartalmazó CD-t, hivatkozva a hvg cikkére - az azonban csak másnap jelent meg.
2020 elején az MSZP-nek már volt egy Korózséhoz hasonló fake news-ügye.
Januárban Bangóné Borbély Ildikó a miskolci kórház szülészeti osztályának orvosait és a kórház főigazgatóját vádolta meg azzal, hogy 2016-ban egy roma nőt származása miatt sterilizáltak, hogy ne szülhessen gyereket.
„Az akkor 23 éves gyermektelen nőt a műtőasztalon meddővé tették..." -mondta Bangóné Borbély Ildikó, aki a vádat egy névtelen levélre alapozva fogalmazta meg. A szocialista politikus, bár elismerte, hogy nem ért hozzá, bizonytalan eredetű levelek alapján vádaskodni kezdett.
Tüntetést szervezett a kórház elé, a baloldali sajtó pedig ezúttal is a szocialisták segítségére próbált sietni. Kételkedés nélkül jelentek meg cikkek a miskolci szülészet orvosainak "rasszista bűncselekményéről". Bangónéval kórusban követelték Kásler Miklós azonnali lemondását és az orvosok számonkérését.
A szocialisták azonban ezúttal is hamar lelepleződtek. Az MSZP-közeli 168 óra, amely elsőként közölte az állítólagos esetről szóló cikket, levette azt online oldaláról.
A kórház ugyanis tételesen megcáfolta Bangóné vádjait.
Kiderült, hogy a műtétben érintett nő egyik petevezetékét távolították el méhen kívüli terhesség miatt, mivel életveszélyben volt. A 168 óra azt a vádat is felhozta a kórház ellen, hogy nem tájékoztatták a beteget semmiről, ami vele történt, miközben kórházi dokumentációk igazolják, hogy hatszor járt a beteg az intézményben, és a zárójelentésben is mindent világosan leírtak.
A méhen kívüli terhességet később a patológiai vizsgálat is megerősítette, az operáció előtt pedig többször is tájékoztatták a beteget a műtét lépéseiről, ebbe pedig ő is beleegyezett.
További bizonyítékként szolgált a műtétet végző főorvos által műtét előtt és után készített fotó is, amely azt mutatja, hogy nem vették ki a beteg mindkét petevezetékét. Egyébként az is kiderült, hogy a rasszista vád már csak azért sem lehetett igaz, mert a beteg nő nem roma származású.
A kórház vezetősége a lejárató cikk íróját és a lapot rágalmazásért feljelentette a rendőrségen.
Ami megdöbbentő, hogy a lelepleződött hazugságok mai napig ott vannak a baloldali propagandalapok felületein, nem távolították el azokat.
Az MSZP parlamenti képviselője - egyben a népjóléti bizottság elnöke - június 7-én egy videót osztott meg a közösségi hálón, amelyben egy mentőtisztként bemutatott nő, Németh Athina arról beszélt, hogy a kórházak kiürítése során tíz súlyos beteg ápolását vállalta, akik közül kilenc meghalt azóta. Az állításait semmilyen dokumentummal vagy konkrétummal nem tudta alátámasztani. Csak mesélt, éppen azokat az álhíreket, amelyek baloldali csoportokban már hetek óta terjedtek.
Ráadásul a történetben több hihetetlen elem is volt, olyanok, amelyek nem történhettek meg.
Egyrészt nehezen elképzelhető, hogy egy mentőtisztet - aki potenciálisan munkája során koronavírusos betegekkel találkozhat - felettesei elengedik szabadidejében a legveszélyeztetebb idős, krónikus betegeket ápolni. Másrészt az állítólagos 10 beteg ápolása a leírt "erőfeszítéseivel" akkor sem fért volna bele a 10 napba, ha közben nem is kellett volna bemennie dolgozni - ez utóbbi pedig a koronavírus-járvány közben megint lehetetlen.
Az MSZP vezetése - köztük Tóth Bertalan pártelnök - által jóváhagyott videót azonnal terjeszteni kezdte a baloldali média.
Másnap azonban az Országos Mentőszolgálat jelezte, hogy a nő nem dolgozik náluk, sőt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatbázisában sem szerepel. A videót Korózs Lajos az Országos Mentőszolgálat központja előtt forgatta, ezzel azt a látszatot akarta kelteni, mintha köze lenne az intézményhez.
Az első lebukás után már azt hazudták, hogy a nő egy magán mentőszolgálatnál dolgozott, de ezt az először megnevezett Szamaritánus Mentőszolgálat, majd az AMS Mentőszolgálat is cáfolta. Kiderült, hogy Németh Athinának annyi köze volt a Szamaritánusokhoz, hogy egy ideig lakott a menhelyükön, hajléktalanként.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, hogy rémhírterjesztés miatt bűntetőfeljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen. Az Emmi szerint a videóban elhangzott hamis állítások a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben különösen alkalmasak voltak a társadalomban indokolatlan nyugtalanság keltésére, az egészségügybe vetett közbizalom aláásására, ezen keresztül a járvány elleni védekezés hatékonyságának rontására.
