A koronavírus elleni védekezés egyetlen lépését sem támogatta a baloldal, viszont készítettek egy botrányos kamuvideót

A baloldali kamuvideó az elmúlt évek legnagyobb álhírbotránya volt. Mint ismert: az MSZP egy álmentőssel mondatott el abszurd és hazug vádakat. A mára gyakorlatilag mérhetetlen támogatottságú szocialista párt cselekedete azért is visszataszító, mert sem ők, sem a baloldal többi pártja egyetlen olyan kormányzati lépést sem támogatott az elmúlt hónapokban, ami hozzájárult volna a sikeres járványügyi védekezéshez. Így többek között ellenezték a koronavírus-törvényt, a gazdaságvédelmi akciótervet, a lélegeztetőgépek beszerzését, az érettségi megtartását. Ezzel szemben mindent megtettek azért, hogy külföldön is támadják Magyarországot a védekezés hónapjaiban.

Miközben az egész ország a koronavírus-elleni védekezéssel foglalkozik, addig a baloldali kamuvideós botrány az elmúlt évek legnagyobb hírhamisítási ügye lett.

Múlt vasárnap felkerült az MSZP közösségi oldalára egy videó, amelyben Korózs Lajos szocialista parlamenti képviselő egy általa mentőtisztnek nevezett nővel beszélgetett. Németh Athina többek között azt állította, hogy mialatt a koronavírus-járvány alatt önkéntesként (is) dolgozott, a kórházból hazaszállítottak közül tízből kilencen meghaltak. A videót az MSZP a mentőszolgálat székháza előtt forgatta, és OMSZ-es mentőautókat mutogattak.

Nem sokkal a felvétel megjelenése után kiderült, a nő nem dolgozott mentősként sem az Országos Mentőszolgálatnál, sem betegszállító cégeknél, sőt, a Szamaritánus Mentőszolgálatnál sem, amit később a munkahelyének mutatott be.

Az ügyben rémhírterjesztés miatt nyomozást indított a Készenléti Rendőrség Kerületi Nyomozó Iroda.

A bődületes hazugságokat tartalmazó kisfilmet az MSZP vezetése, név szerint Tóth Bertalan pártelnök, Molnár Zsolt és Nyakó István hagyta jóvá.

Korózs Lajos az elmúlt évek legnagyobb álhírbotrányát okozta Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az, hogy a baloldal

egy nyilvánvalóan hamis hír terjesztésével próbált ártani voltaképpen az egész országnak, annak fényében különösen felháborító, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen kormányzati döntést sem támogatott a koronavírus-elleni védekezésben.

Nézzük meg, hogy mit nem tett a baloldal a sikeres védekezés érdekében.

Ezzel kezdődött a baloldal támadása

Március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt.

A veszélyhelyzet kihirdetésére azért volt szükség, mert az ekkor életbe lépő különleges jogrend biztosítja a járvány elleni védekezéshez szükséges gyors és rendkívüli intézkedések azonnali végrehajtását a kormány számára.

Ennek a rendkívüli jogrendnek volt köszönhető, hogy a kormány számos olyan intézkedést meg tudott hozni, amellyel lassítani lehetett a járvány terjedését Magyarországon, illetve felkészítették az egészségügyi ellátórendszert és a különböző hatóságokat.

Az Alaptörvény szerint e szabályok elsődlegesen 15 napig maradhatnak életben, de amennyiben a helyzet megkívánja, meghosszabbíthatóak.

Ehhez azonban már az Országgyűlés felhatalmazása szükséges.

A kormány március közepén azt kérte az ellenzéki pártoktól, hogy a hatékony védekezés érdekében a parlament térjen el a házszabálytól, és amint csak lehet, szavazzon a koronavírus-törvényről.

A baloldali képviselők (az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP képviselői) azonban sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták.

Érthetetlen volt a baloldal magatartása, hiszen az Alaptörvény és maga a törvényjavaslat világos korlátozásokat tartalmaz a kormány esetleges túlhatalmával szemben, így az Alkotmánybíróságnak és magának az Országgyűlésnek is van lehetősége mindenféle túlkapással szemben fellépnie. Ráadásul a kormány azóta beterjesztette a veszélyhelyzet visszavonásáról a törvényjavaslatot, amit kedden fogadhat el a parlament.

Egyetlen kormányzati védőintézkedést sem támogatott a baloldal a koronavírus-járvány alatt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Példátlan nemzetközi baloldali támadás indult

A koronavírus-törvényről szóló törvény vitája során, majd pedig a megszavazása után a hazai baloldal nemcsak itthon, hanem nemzetközi téren is példátlan támadást indított Magyarország ellen.

Sorra jelentek meg a félrevezető álhírek a hazai és a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben,

amelyeknek a célja a kormány cselekvőképességének rombolása volt. Az Európai Parlament hivatalos álláspont-tervezetében is az az álhír jelent meg, miszerint felfüggesztették a parlament működését Magyarországon.

Mindezen támadások hátterében többek között az volt, hogy már április elején a sikeres magyar válságkezelést támasztotta alá a London Deep Knowledge Group kutatása is, amely az alapján rangsorolta az egyes országokat, hogy mikor vezették be az első korlátozó intézkedéseket, milyen szigorúak az utazási korlátozások, a polgárok milyen mértékben tartják be a szabályokat, rendelkezésre áll-e elegendő teszt, illetve milyen a kórházak felszereltsége.

Ebben a rangsorban Magyarország kiemelkedően jó, Európában a negyedik helyezést érte el.

A megbetegedési adatok emellett rávilágítottak arra, hogy a közép-európai országok – amelyek a bevándorlási válságra is hatékonyan reagáltak – a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is sikeresek. Így a V4-országokban jóval kisebb arányban betegedtek meg, mint a nyugat-európai országokban.

Ez volt a támadások egyik iránya

Fontos azt is megemlíteni, hogy március elején a baloldali politikusok és sajtótermékek rendre azt állították, hogy a kormány nem hozta meg időben a szükséges szigorító intézkedéseket, illetve hogy az egészségügy nincsen felkészülve a járványra, üzeneteikkel folyamatosan próbálták rombolni az egészségügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat.

Jól jellemzi a baloldal fő üzeneteit a járvány kitörésének időszakából Arató Gergely DK-s politikus március 16-i parlamenti felszólalása, amelyben többek között arról beszélt, hogy „a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba", illetve azt is kijelentette, hogy szerinte „a kormány potenciális koronavírus-fertőzötteket, sőt kontaktszemélyeket sem hajlandó tesztelni."

A kormány emellett mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba.

Érettségit sem akart a baloldal

Hasonlóan nem támogatta a baloldal az érettségi megtartását. A baloldali irányultságú Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például azt írta április 16-i közleményében, hogy „május elején felelős tanár nem érettségiztet, felelős szülő pedig nem küldi a gyerekét érettségizni". A Jobbik megajánlott jegyeket javasolt az érettségi helyett, a DK halasztást kért a diákoknak, az LMP pedig kizárólag a szóbeli vizsgák megtartása mellett volt.

A baloldali támadások ellenére az érettségit minden gond nélkül meg lehetett rendezni, és a járványügyi szakemberek ajánlásait betartva egyáltalán nem nőtt a fertőzésveszély.

Ráadásul a diákok és a szülők sem értettek egyet az ellenzékkel, hiszen a diákok döntő többsége – 97 százaléka – nem élt a későbbi vizsgázás lehetőségével, hanem május elején tette le az érettségit.

Az érettségit is támadta a baloldal Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kormány gazdaságvédelmi lépéseit is folyamatosan támadták

Miután május végére egyértelmű lett, hogy sikeresek voltak a kormány koronavírus-járvány ellen hozott intézkedései, a baloldal a kormány gazdaságvédelmi akciótervét támadta.

Így többek között a bértámogatási programot, a beruházásösztönző programot és a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését.

A kormány gazdasági lépéseinek a helyességét támasztotta alá, hogy 2020 első negyedévében, miközben a tavalyi első negyedévvel összevetve Franciaország (-5,4 százalék), Olaszország (-4,8 százalék) és Spanyolország (-4,1 százalék) már komoly gazdasági visszaesést szenvedett el -

Magyarország továbbra is növekedni tudott.

De ugyanezt támasztotta alá egyebek mellett az IMF előrejelzése is, amely szerint az Európai Unióban idén a magyar bruttó hazai termék fog Málta után a legkevésbé csökkenni a járványvédelmi korlátozások miatt. Ráadásul a Valutaalap várakozásai szerint csupán hat olyan ország lesz az unióban, amely 2021-ben nagyobb növekedést fog produkálni az idei visszaesésnél - köztük van Magyarország. Ismételjük meg: a Magyarországgal különösebben nem barátságos IMF szerint a koronavírus-járvány ellen gazdasági értelemben Magyarország második legjobbként védekezett egész Európában.

Mindezek ellenére a baloldal minden nap élesen támadta a kormány gazdaságpolitikáját, miközben az ő kormányzásuk alatt összehasonlíthatatlanul rosszabb állapotban érte Magyarországot a 2008-as gazdasági világválság, mint most a koronavírus-járvány.

A Gyurcsány-kormány tehát nemcsak a 2008-as gazdasági világválságot kezelte félre, hanem akkor már a válságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói.

A sok lélegeztetőgép miatt is támadták a kormányt, bár két hónappal korábban még kevesellték

Érdemes azt is felidézni, hogy eleinte azért támadta a kormányt a baloldal és propagandasajtója, hogy nincs elég lélegeztetőgép, miután viszont Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy 7500-8000 lélegeztetőgépre lesz szükség az új típusú koronavírus okozta járvány magyarországi csúcspontján biztonsági okokból, hogy elkerüljük az olasz és spanyol drámai kórházjeleneteket, egyből arról kezdtek írni és beszélni, hogy igazából nem fontos az, hogy hány lélegeztetőgép van hazánkban, majd arról, hogy túl sok van.

A baloldal a sok lélegeztetőgép miatt is támadta a sikeresen védekező kormányt Forrás: Simon Péter Gellért

A korábbi években azonban folyamatosan azt a hamis látszatot keltették, hogy Magyarországon nagyon kevés a lélegeztetőgép, és ezért a legtöbb költségvetési pénzt az ilyen típusú gépek beszerzésére kell átcsoportosítani.

Ezzel szemben a valóság az, hogy lakosságszám-arányosan hazánkban eleve nagyjából háromszor annyi lélegeztetőgép volt, mint Franciaországban, ami átlagos egészségügyi helyzetben - mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt - bőségesen elég.

A kormány azért szerzett be újakat, hogy a járvány esetleges, szélsőséges elszabadulása esetén ne jussunk oda, mint Olaszország, Franciaország, Spanyolország vagy éppen Svédország, tehát a magyar orvosoknak ne kelljen arról dönteniük, hogy betegségtípus és/vagy életkor alapján kit részesítsenek és kit nem mesterséges lélegeztetésben. Pusztán azért, mert nem lenne gép.