Az Alapjogokért Központ elemzői megállapították a sajtótájékoztatón, hogy a Magyarország és Lengyelország által kiharcolt eredmények nemcsak pénzügyi, de politikai szempontból is jelentősek. A két ország ugyanis elhárította, hogy teret engedjenek olyan, újabb politikai zsarolásnak, amelyeknek a migrációs válság kezdete óta tanúi lehettünk.
Magyarország a tárgyalások során végig következetesen képviselte álláspontját, mely szerint az azonos fejlettségű országoknak azonos mennyiségű forrás kell,
hogy járjon, mindeközben pedig végig szolidáris maradt a járvány által leginkább sújtott déli országokkal szemben.
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese szerint
miniszterelnöki sikerről beszélhetünk,
hiszen a megállapodás eredményeként mind a helyreállítási alap, mind a kohéziós források esetében nőtt a magyar részesedés, az eredeti tervekhez képest összesen 3 milliárd euróval. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy
kikerült a szövegből a pénzügyi és politikai feltételek összekapcsolása, sőt a források kizárólag gazdaságfejlesztésre használhatók fel,
vagyis megszerzésükért nem lehet politikai követeléseket támasztani a tagállamokkal szemben.
Továbbá a projektvezető-helyettes kiemelte Angela Merkel nyilatkozatát, mely szerint
a német kancellár törekedni fog arra, hogy még idén lezáruljon a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által erőltetett hetes cikk szerinti eljárás.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője kiemelte a visegrádi országok, azon belül is a magyar-lengyel együttműködés fontosságát. Szerinte optimizmusra ad okot, hogy
a hosszú tárgyalások alatt sem bomlott meg a V4-ek között az egység.
Kettős mércének nevezte, hogy a holland miniszterelnök, Mark Rutte, aki - a személyeskedést sem kerülve támadta Magyarországot -
a migrációs válság alatt előszeretettel hangoztatta az európai szolidaritás fontosságát, ezúttal az uniós érdekekkel teljesen ellentétes pozíciót foglalt el
– vagyis, hogy Hollandia minél kevesebbet fizessen a közös kasszába.
Kovács Attila végül hozzátette, ő abban bízik, hogy ezek után 2021-től mindenki tiszta lappal indul, amire azért van szükség, mert a politikai indíttatású jogállamisági eljárással való folyamatos fenyegetőzés az utóbbi években a tagállamok egymás közötti viszonyát is elmérgesítette.