Megbukott a baloldali hazug összefogás

NÉMETH Szilárd; GYURCSÁNY Ferenc
Budapest, 2020. május 18. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 18-án. Előtte Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. MTI/Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Amint megnyílik az út a hatalom irányába, akkor a politikai pozíciók, a pénzügyi és intézményi erőforrások uralása könnyen egymásnak ugraszthatja az Orbán Viktorral szemben felsorakozó baloldali koalíciót – írta a Magyar Nemzetnek a Médianéző Központ elemzője. Rotyis Bálint szerint a tavaly őszi önkormányzati választás óta kiderült: a baloldal kizárólag Fidesz-ellenességre építve próbálja a megszerzett településeket kormányozni, és éhes hiénaként vetették rá magukat a frissen szerzett politikai és anyagi lehetőségekre.
Vágólapra másolva!

A magyar baloldal 2010 és 2019 ősze között gyakorlatilag eltűnt a döntéshozói pozícióból. A 2019-es önkormányzati választás azonban újfent lehetőséget biztosított arra, hogy az ország néhány pontján bizonyíthassák vezetői képességüket. Ha valaki kizárólag baloldali forrásokból szerzi be az információkat, akkor a Médianéző Központ elemzője szerint egy nemes célokat képviselő haladó politikusokból álló baloldali térfél képe rajzolódhat ki, miközben a valóság az, hogy a magyar baloldalra se ez, se a jó kormányzás nem jellemző.

Rotyis Bálint szerint 2019 ősze óta kiderült: amint megnyílik az út a hatalom irányába, akkor a politikai pozíciók, a pénzügyi és intézményi erőforrások uralása könnyen egymásnak ugraszthatja az Orbán Viktort elutasító baloldalt.

Az összefogás összeomlása nem tekinthető váratlan fejleménynek, ugyanis a jó kormányzáshoz elengedhetetlen, hogy a hatalmon lévő politikusoknak legyen egy elérni kívánt, közös jövőképük.

Ezzel szemben a magyar baloldal jövőkép hiányában kizárólag a Fidesz-ellenességre épít, emellett a baloldali politikusok éhes hiénaként vettették rá magukat a frissen szerzett politikai és anyagi lehetőségekre. Az eredmények pedig már több helyen látszódnak, hatalmi harcok és politikai intrikák kezdik ki az összefogás alapját az elemző szerint.

A DK csak színleli az együttműködést

Az egyik ilyen emlékezetes eset volt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) körüli botrány, írja Rotyis Bálint. A Demokratikus Koalíció (DK), bár a nyilvánosság előtt együttműködik a többi baloldali párttal,

valójában szeretné őket kiszorítani a politikai palettáról, ezért több fronton is elkezdte gyengíteni a konkurens baloldali pártokat.

Első lépésként még az év elején az MSZP két polgármestere, Szaniszló Sándor és Kiss László is átlépett a DK-ba, s ezzel a Fővárosi Közgyűlésben a Gyurcsány-párté lett a legnagyobb frakció. Ezt követően a fővárosi cégek, közülük is a legjelentősebb, a BKK is érintett lehetett a baloldal hatalmi harcában, amelynek később a több forrás szerint is inkább a szocialistákhoz köthető Varga Ivett is áldozatul esett – mindössze néhány hónapig volt a BKK vezérigazgatója. Varga Ivett megbuktatásában egyesek szerint Draskovics Tibornak, a BKK igazgatósági elnökének is szerepe lehetett, aki korábban a Gyurcsány-kormány minisztere volt.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 18-án Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Hátba szúrják egymást

A Médianéző Központ elemzője írásában kifejti: míg Budapesten a baloldal nem jutott el a nyílt szakításig, addig Gödön

a baloldali politikusok egymást jelentgetik fel a pártközpontokban.

Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere és alpolgármesterei, Fülöp Zoltán (LMP) és Lőrincz László (DK) is a Gödi Összefogás baloldali kereteiben jutottak be a testületbe, azonban hamar megbomlott a nevezetes összefogás. Már áprilisban belháború tört ki a városban, ugyanis Balogh és alpolgármesterei között felmerült a korrupció vádja, aminek hatására az baloldali pártok helyi képviselői levélben jelentették fel a polgármestert az országos pártelnököknek. Ezt követően a politikai adok-kapok odáig fajult, hogy júliusban a momentumos polgármester lényegében menesztette saját alpolgármestereit, akiket munkakerülőnek nevezett. Eredetileg a szintén baloldali többségű közgyűléssel együtt kívánta leváltani alpolgármestereit, de miután a testület ebben nem volt partner, már Fidesz–DK–Jobbik–LMP-koalíció létrejöttéről beszélt.

A volt alpolgármesterek Balogh Csabát a baloldali összefogás felrúgásával vádolták, emellett a baloldali többségű közgyűlés is nyíltan belerúgott a momentumos polgármesterbe. Ugyanis a járványhelyzet alatt a testület nem bízott meg a városvezető ítélőképességében, ezért több esetben leszavazták a pandémia alatt hozott egyszemélyi döntéseit, illetve a baloldali többség által kétesnek tartott szerződéstől és attól a tanácsadótól is megszabadultak, aki Baloghhoz kötődött.

Már ebből a néhány példából is jól látható, hogy ha a baloldal újra lehetőséghez jutna, akkor ezek a részben burkolt, részben nyílt politikai küzdelmek országos szintre emelkednének, és a mindennapjaink részét képeznék.

Mindez természetes velejárója annak, ha egy politikai szövetséget csupán a gyűlölet és a hatalomvágy tart egyben – zárul az elemzés.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!