A Garam utcai MAHART pontonhídnál tartott bemutatóval, a vízi balesetek veszélyeire szeretnék felhívni a figyelmet. A sajtótájékoztatón először Prohászka Richárd, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője beszélt arról, hogy
a vízirendőrök a Duna teljes magyarországi szakaszán szolgálnak, 471 folyamkilométeren.
Hozzájuk tartoznak a mellékágak és a part menti területek is, amik plusz több száz kilométert adnak hozzá az előző számhoz.
A feladatuk elsősorban az, hogy biztosítsák a vízi közlekedés biztonságosságát és folyamatosságát, továbbá, a vízi közlekedésben résztvevők ellenőrzése, ez kiterjed a kedvtelési, vagy üzemszerű hajózásra is.
Tevékenységük fontos része, a vízből mentés.
Budapesten a nap 24 órájában tartanak mentő járőrözést, és a bejelentéstől számítva 2-8 percen belül a helyszínre érnek a vízirendőrök,
ami viszonylag rövid időnek számít.
A mentőszolgálattal szoros kapcsolatot tartunk fent, ez szavatolja azt, hogy a vízből kimentett személyek döntő többsége túléli a vízből kikerülést és életben tudjuk átadni őket a mentőszolgálatnak.
– mondta el Prohászka Richárd r. alezredes.
A mentési technikáról Lakatos Adrienn, a kapitányság munkatársa beszélt, amíg Csécsi Somát, az egyik szolgálati hajóval a víz közepére vitték.
Miután a rendőrségi szóvivő a vízbe ugrott, Prohászka Richárd a partról megadta a jelet a készenlétben álló vízirendőröknek, és megkezdődött a mentés.
Alapesetben a tevékenységirányító központtól kapjuk meg a címet, általában max. 2-3 perces időintervallumban Budapest belterületén bárhova ki tudunk érkezni.
- mondta Lakatos Adrienn, ekkor emelték ki a vízből a rendőrök, a bajba jutott Csécsi Somát.
Majd azzal folytatta:
A szolgálati hajóval a mentendő személy mellé állunk, és a lehető leggyorsabb és leggyakorlatiasabb technikával beemeljük a szolgálati hajóba. Ha szükséges megkezdjük a személy újraélesztését, ezt követően a legközelebbi kikötőbe kiállunk a hajóval, majd átadjuk az OMSZ munkatársainak, akik a kórházba szállítják a kimentett személyt.
Prohászka Richárd elmondta azt is, hogy gyakran eszméletlen embert találnak a vízben, ezért ilyenkor
úgy közelítik meg az embert a további balesetek elkerülése végett, hogy leállítják a hajó motorját, nehogy a hajócsavarral sérülést okozzanak.
Győrfi Pál elmondta, hogy hogyan zajlik a vízből kimentett személy ellátása:
Vannak bizonyos protokollok, amiket ilyenkor végrehajtanak, hogy ha valakit vízből emeltek ki, akkor ott feltételezzük mindig, hogy a teste lehűlhetett, ezért a további lehűlés elleni védelem és a visszamelegítés egy fontos feladat. Ezért volt az izolációs takaró, illetve a buborékfólia. A mentőkocsiban melegített infúziót kötnek be, ez ilyenkor egy rutineljárás.
- mondta, és hozzátette, hogy ha a bajba került személy alkoholt, vagy kábítószert fogyasztott, akkor a kihűlés folyamata még gyorsabban játszódik le, ezért is nagyon fontos és elsődleges dolog, a további hővesztés megakadályozása.
Győrfi Pál azzal folytatta, hogy:
Ha valaki nagy magasságból a vízbe csapódott, akkor súlyos sérüléseket kell feltételezni és a teljes test rögzítése a protokoll része. Ezen túlmenően, ha eszméletlen az illető, légútbiztosítás történik, ha nem stabil a légzés vagy a szívverés, akkor újraélesztést kezdenek. A rendőrök által megkezdett életmentő ellátást a mentőegység eszközös beavatkozásokkal folytatja.
Valamint azt is elmondta, hogy
ha valaki a Dunába esik, vagy a folyóba ugrik, akkor komoly és sokféle egészségügyi kockázattal kell számolnia.
A tájékoztatón elmondták azt is, hogy
tavaly 53 embert sikerült élve kimenteni a Duna fővárosi szakaszából,
míg idén ez a szám eddig 10-nél jár. Közzétettek egy felvételt is, amin az látható ahogy kimentenek egy nőt, aki június 13-án az esti órákban, a Petőfi-hídról a Dunába ugrott.