"Átlátható, számon kérhetően működő városra, közlekedési hálózatra, és az itt élők számára képviseleti rendszer megnyitására van szükség" - ahogy az az érdi összefogás múlt évi júliusi sajtótájékoztatóján elhangzottakból is kiderült, az átláthatóság volt a baloldal egyik legfontosabb programpontja az őszi választási kampányban. Ellenzékből kifejezetten jól hangzottak ezek az ígéretek, csakhogy a hatalomra kerülve pillanatok alatt a feledés homályába merültek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Csőzik László, a város új polgármestere nagyjából úgy viselkedett a veszélyhelyzet alatt, mint egy közepes méretű banánköztársaság regionális helytartója.
Azzal, hogy a koronavírus-járvány miatt a kormány különleges jogrendet hirdetett, a polgármesterek felhatalmazást kaptak arra, hogy a képviselő-testület nélkül, egyedül döntsenek a településsel kapcsolatos kérdésekben. Volt olyan városvezető, akinek nem jelentett problémát a jogszabály értelmezése és betartása, de akadt olyan is, aki durván visszaélt hirtelen kapott hatalmával.
Az érdi polgármester utóbbi táborba tartozik, hiszen más városoktól eltérően nem egyeztetett a képviselő-testület tagjaival
- állítja Simó Károly, a Fidesz helyi frakcióvezetője. A politikus az Origónak arról is beszélt, hogy még a képviselők sem tudtak róla, hogy Csőzik mikor és milyen döntéseket fog hozni, csak a város honlapján találkoztak azzal, hogy éppen milyen rendeletek születtek a veszélyhelyzettel kapcsolatban.
"Az előterjesztéseket nem küldte ki, nem tette közzé. A közgyűlés tagjai, az önkormányzati képviselők sokszor két héttel a döntés meghozatala után értesültek arról, hogy határozott valamilyen ügyben. Ugyanis még a meghozott döntéseket is jelentős késéssel tették közzé a honlapon". Csőzik hiába ígért átláthatóságot kampányában, vezetése alatt "teljes a titkolózás", a közvéleményt egy-egy posztban tájékoztatja a fejleményekről. Pedig az elmúlt hónapokban igazán indokolt lett volna a szélesebb körű tájékoztatás:
összesen 106 határozatot és 13 rendeletet hozott a különleges jogrend ideje alatt.
A helyi kormánypárti politikusok megelégelték, hogy a baloldali városvezető sorra hozta fejük felett a döntéseket, ezért több alkalommal is a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordultak kifogásaikkal. Májusban és júniusban több alkalommal is levélben keresték fel Tarnai Richárd kormánymegbízottat. Beadványaikban a baloldali polgármester vélt visszaéléseivel kapcsolatban kértek jogi állásfoglalást és útmutatást. Többek között arra kívánták felhívni a figyelmet:
Júniusban érkezett meg a válasz a Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályától: a kormányhivatal jogi szakvéleményében megállapította, hogy
Csőzik a veszélyhelyzet alatt meghozott határozatok és rendeletek kapcsán egyetlenegy esetben sem tartotta be a hatályos jogszabályokat.
A törvényességi felügyeleti szerv többek között kimondta, hogy a baloldali polgármester jogszabálysértő módon nem hozott döntést a Fidesz-KDNP-frakció 10 pontos válságkezelő programjáról, pedig az szabályszerűen, írásban lett benyújtva – mondta Simó Károly.
Jogszabálysértő módon váltotta le az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény vezetőjét.
Csőzik május 23-án szóban nevezte ki Somogyi Tamást a helyi városgazdálkodás élére, havi 700 ezer forintos munkadíjért. Csakhogy erről senkit nem értesített, így visszamenőleges hatállyal, június 10-én hozott egy határozatot a cseréről. "Ezen mindenki sírva röhög" - kommentálta Simó a döntést. Kifogásolta, hogy a kinevezés politikai alapon történt, hiszen a városban azt beszélik, hogy Somogyi korábban a polgármester kabinetfőnökének üzlettársa volt. Tökéletesen példázza a Pest megyei városban uralkodó viszonyokat, hogy az érdiek és a helyi képviselők minderről egy helyi blogon keresztül szerezhettek tudomást. A döntéssel ráadásul egészen extrém jogi helyzet alakult ki: mivel Csőzik nem vonta vissza a korábbi vezető megbízatását, jelenleg két vezetője van az önkormányzati cégnek – mutatott rá Simó.
A veszélyhelyzet utolsó napján 46 határozatot hozott. Talán ez mutatja meg legérthetőbben, mi is történik Érden, hogyan élt vissza hatalmával a baloldali polgármester. Amikor már tudni lehetett, hogy június 17-én éjfélkor megszűnt a veszélyhelyzet, annak utolsó napján 46 határozatot hozott meg a városvezető. A határozatok többségében semmi sürgős nem volt, így Csőzik a város intézményeinek éves beszámolóiról, a helyi közösségi közlekedésről szóló beszámolóról, egy közbeszerzés augusztusi kiírásáról döntött. Ez azért is visszás, mert az előző hónapokban "csak" hatvanszor hozott határozatot. "Ez mind-mind arról szól, hogy a baloldal helyben leépíti a demokráciát és csökkenti az átláthatóságot. A döntéseket csak egy szűk haveri körben, a kabinetben hozzák meg. Csőzik és élettársa, a DK-s Bősz Anett családi vállalkozásként akarják vezetni Érdet. Ahol a baloldal hatalomra kerül, ott leépül a demokrácia, és káosz, anarchia jelenik meg" - mondta Simó Károly.
Mint ismert, Karácsony Gergely is hasonló trükkel élt: a veszélyhelyzet utolsó napján átnyomott egy tízmilliárd forint értékű költségvetés-módosítást.
100 millió forintot fizettek ki egy multinak a legszűkösebb időkben. Miközben a baloldali vezetésű települések folyamatosan pénzhiányra panaszkodnak, Csőzik egyedül döntött arról, hogy az érdi önkormányzat többségi tulajdonában álló cég több mint 100 millió forintnyi osztalékot fizet ki a Veoliának a veszélyhelyzet alatt. "Ezt az előző 4 év felhalmozott tartalékából fizették ki, mert T. Mészáros András, korábbi polgármester nem volt hajlandó osztalékot adni a franciáknak. Ez egyébként ugyanaz a cég, mint Budapesten, és ugyanúgy járnak el, mint Karácsony Gergelyék" - magyarázta Simó. A döntésnek nincs túl jó üzenete: amikor a kormány a járvány elleni védekezéshez kért támogatást, az érdi önkormányzat szavakban "csődöt jelentett", most viszont különösebb fenntartások nélkül fizetett ki 100 millió forintot a francia multinak.
Csőzik súlyosan visszaélt a hatalmával.
A baloldal, ha hatalomra kerül, leépíti a demokráciát és a képviseletre, a demokratikus intézményrendszerre koloncként tekint
- fogalmazott a helyi fideszes frakcióvezető. Szerinte különösen felháborító, hogy miközben a baloldal azt híresztelte, hogy a válság alatt megszűnt az Országgyűlés, valójában éppen ők voltak azok, akik a helyi szinteken megszüntették a demokratikus intézményrendszert. Az érdi polgármester egyszemélyes diktatúrát vezetett be, hiszen még a képviselők írásban feltett kérdéseire sem válaszolt törvényes határidőn belül. Ez utóbbi miatt jelenleg is törvényességi felhívás van folyamatban – zárta szavait Simó Károly.
Egy politikai szélkakas életútja
Csőzik László 1975-ben született Baján, és politikai pályafutása alatt szinte valamennyi baloldali pártban megfordult. A 2000-es évek elején az SZDSZ ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak az elnöke volt, amivel párhuzamosan az anyapártban is tisztséget vállalt. 2002-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium miniszteri tanácsadója lett, majd egy ideig a helyi politikában találta meg számításait. 2018-ban beállt mögé az MSZP és a Párbeszéd, így a két párt közös jelöltjeként indult az országgyűlési választáson. Aradszki András, a kormánypártok jelöltje azonban több mint 10 százalékkal legyőzte, így visszavonult az érdi politikai életbe. A baloldali politikus ekkorra már megalapította álcivil szervezetét, a 20-30 Egyesületet. Végül tavaly októberben a baloldali pártok közös jelöltjeként megválasztották Érd polgármesterének.