Kövér László: Indokolatlanok a felhatalmazási törvényt ért kritikák

Budapest, 2020. március 30. Orbán Viktor miniszterelnök (első sor, k), mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (első sor, b2), Kövér László, az Országgyűlés elnöke (első sor, b), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (első sor, j2) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szavaz (j) a szavaz a kormány koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében - sürgősséggel - szavazta meg az Országgyűlés. MTI/Máthé Zoltán

Indokolatlanok a felhatalmazási törvényt ért kritikák, mert az elsők között adta vissza a magyar kormány a felhatalmazást a parlamentnek - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Info Rádió keddi, Aréna című műsorában.

A házelnök a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kifejtette: még egy-két hónapot, de akár egy évet is várni kell, amíg elkészül a vakcina, és akkor talán ki lehet mondani, hogy véget ért a járvány. De számításba kell venni az elmúlt fél év tapasztalatai alapján, hogy a globalizációnak vannak nem várt, de logikus következményei, amelyek a jövőben is fenyegethetnek minket - jegyezte meg. Hozzátette:

soha nem látott mértékben gyorsult fel a közlekedés, a mozgás a földrészek között, ezért hosszú távon kell kalkulálni a következményekkel, és lehet még ennél rosszabb is a helyzet.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond az Országház Delegációs termében 2019. november 15-én. Forrás: MTI/Soós Lajos

Azt mondta, hogy az a világgazdasági modell, amelynek mi is a részei vagyunk, jelen formájában nem fenntartható. Felértékelődnek az emberi kapcsolatok, más dolgok viszont leértékelődnek: "nem annyira fontos, hogy külföldön töltsük el a szabadságunkat" - fogalmazott.

Kövér László közölte, úgy állapodtak meg az ellenzéki pártokkal, hogy ha ősszel nem újul ki a járvány, akkor visszatérnek a normális működési módhoz az Országházban, azaz "visszaköltözünk az alsóházi ülésterembe".

Eddig is igyekeztek tekintettel lenni azokra a képviselőkre, akik fokozottabban voltak kitéve a veszélynek, mint a fiatalabbak

- fűzte hozzá. Elmondta: mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van, ezért - leszámítva azokat a döntéseket, amelyek kétharmadhoz kötöttek -, eddig sem vették igénybe ezeknek a képviselőknek a jelenlétét, szavazatát.

Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A házelnök jelezte: a járvány változtatott az előzetes terveken és rendkívüli jogalkotást igényelt. A felhatalmazási törvény is ennek volt része, majd annak hatályát visszavonták - emlékeztetett.
Hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak jelentős részében nem is volt olyan felhatalmazás, mint amilyen a magyar alaptörvényben van. Így vagy eltekintettek ettől egy politikai megállapodás keretében, vagy meg kellett hozni a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették, hogy a parlament átadja a jogköröket a kormánynak a járványhelyzet miatt - magyarázta.

Kövér László

indokolatlannak nevezte a felhatalmazási törvényt ért kritikákat, hiszen az elsők között adta vissza a magyar kormány a felhatalmazást a parlamentnek.

Ez annak is köszönhető, hogy "a legelsők között vette észre a veszélyt és próbált elébe menni ennek az intézkedéseivel" - mutatott rá.

Megjegyezte: az ellenzék nyilvánvaló álhíreket próbált meg politikai kampányeszközzé emelni.
Úgy látja, az emberek olyan mértékben értettek egyet a járvány miatt hozott intézkedésekkel, amely jóval túlnyúlik a kormánypártok támogatottságán.

A magyaroknak a politikai intézményekbe, a kormányba vetett bizalma erősebb, mint az európai átlag

- mondta.

A házelnök szerint a digitális ülésezés bevezetésének jogi, technikai és elvi akadálya is van, és nem is látja ennek szükségességét.

Elmondta azt is, hogy az Országház látogatóközpontja kedden nyit, elsősorban még a táborozó csoportokat várják, a turizmus beindulása lassabb folyamat lesz.

Kövér László úgy fogalmazott, az elmúlt félév - minden vihart is figyelembe véve - nyugodtnak volt tekinthető a parlamentben, a korábbiakhoz képest nyugodtabban zajlottak még az éles viták is, talán mert a képviselők is megértették, hogy "van, ami a parlamentben nem megengedhető", "ami nem a parlamentbe való".
Azt mondta, 1998 után eltűntek a valódi, érdemi viták, és nem nagyon van esély, hogy visszatérhetnek a korábbi gyakorlathoz, stílushoz, mert a világ sem ebbe az irányba megy.

1998-ban az MSZP megsértődött, amikor elvesztette a választást, és akkor kezdődött az a politikai stílus, amely arra épült, hogy mindegy, mi a következmény

- vélekedett.

A házelnök a baloldali radikálisok amerikai pusztításával kapcsolatban kifejtette: a kiváltó eseményen minden normális ember felháborodott, erre a rendőri brutalitásra nincs mentség. Azonban

azok borították lángba az Egyesült Államok városait, akik nem bírják elviselni, hogy Donald Trump az amerikai elnök,

és minden eszközt bevetnek, hogy a novemberi választásokon megakadályozzák a megválasztását - vélekedett.

Trump-ellenes aktivisták amerikai zászlókat égetnek a Fehér Ház közelében, 2020. július 4-én. Forrás: Getty Images/ Alex Wong

Úgy látja, vannak olyanok, akik szerint a hagyományos nemzetállamok döntéshozatali szerepe idejétmúlt, és másfajta döntéshozatali mechanizmust kellene felépíteni a világban. A gazdaságban létrejött hatalomkoncentráció politikai döntésjogokat vindikál magának - magyarázta. Hozzáfűzte: van egy nyomásgyakorlás a pénztőke révén, hogy nemzetközivé tegyék a világot.

Kövér László a most kezdődött német EU-elnökségtől "sok jót" nem vár, azt reméli, minél gyorsabban letelik ez a félév. Németország az EU vezető ereje, és vannak az unió fenntartásában is kifejezetten nemzeti érdekei, ezekre fog koncentrálni - közölte.

Annyiban bízik Németország bölcsességében, hogy mivel neki a legfontosabb, hogy az EU létezzen, annak az egysége is fontos neki, ezért igyekszik majd a kompromisszum megteremtésére.

Arról is beszélt, hogy az a "nyugat-európai társadalomszervezési modell, ami a munkaerő bevándoroltatására épül már évtizedek óta", elérte a csődöt, párhuzamos társadalmak alakultak ki, és biztonsági szempontból is gondot jelent, ezt mutatják a bécsi események is.

A házelnök szerint a jogállamiság vizsgálatának nem lehet köze az uniós pénzek elköltéséhez, annak jogszerűségét eddig is vizsgálták, ez elégséges. Az, hogy politikai szempontok alapján nyessenek le ezekből a pénzekből, hogy megbüntessék a kormányokat, megengedhetetlen - jelentette ki.

A visegrádi csoportról elmondta:

ez a térség ma az EU legdinamikusabban fejlődő régiója,

erre építve önállóan tud fellépni a saját érdekei védelmében, és így az egyik legfontosabb szereplővé fog előlépni.