Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Tanács által elfogadott következtetések nem tartalmaznak jogállamisági feltételrendszert. Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy fontos az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása, de a két terület nem kapcsolható össze. Ez a megközelítés megegyezik a magyar kormány eddig is képviselt álláspontjával, mondta a lapnak Varga Judit.
Egy új, általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról született döntés, ami az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja. Az Országgyűlés mandátuma úgy szólt, hogy a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság" címszó alatt – elfogadhatatlan.
Orbán Viktor miniszterelnök ezt a mandátumot maradéktalanul érvényesítette: az új költségvetési kondicionalitás leírásában a „jogállamiság" kifejezés nem is szerepel, emelte ki az igazságügyi miniszter.
Hatalmas sikert ért el Magyarország Varga Judit szerint, több szempontból is. Egyrészt az Európai Tanács számos tagállam, az Európai Parlament és a Bizottság, valamint a nemzetközi álcivil hálózatok óriási nyomása dacára hozott olyan döntést, ami
gyakorlatilag a magyar és lengyel álláspont átvételét jelenti.
Másrészt sikerült a legnagyobb nemzetközi nyilvánosság előtt megálljt parancsolni a két nemzet becsületét és méltóságát ért folyamatos és nemtelen támadásoknak, mondta a miniszter az interjúban.
Az 1956-os forradalom és a Szolidaritás mozgalom örökösei nincsenek rászorulva arra, hogy mások kioktassák őket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fontosságáról.
Mindez nem sikerülhetett volna a példás magyar–lengyel összefogás és a V4 mintaszerű együttműködése nélkül, amely szilárd alapokon nyugszik, és biztos hátteret nyújt ahhoz, hogy bizakodva vehessük fel a küzdelmet bármilyen politikai ellenféllel szemben, mondta a miniszter a lapnak.
Arra, hogy belenyugszik-e a megállapodásba a baloldal az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, valamint hogy a magyar baloldal EP-képviselői megpróbálják-e majd megtámadni az alkut, Varga Judit azt mondta, az említett szereplők
erőforrásokat nem kímélve évek óta építik a „jogállamiság" fedőnév alatt futó összehangolt és átfogó politikai kampányt ellenünk.
Kizártnak tartja, hogy egy csatavesztés után feladnák a küzdelmet. Arra számít az igazságügyi miniszter, hogy
ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét. Ebben a magyar baloldali EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni Varga Judit szerint, hiszen eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon.
Varga szerint megpróbálnak majd úgy tenni, mintha az Európai Tanács következtetései meg sem születtek volna, és folytatni fogják a jogállamisági mechanizmusok kiépítését és működtetését, elmondják majd, hogy ami le van írva a konklúziókban, az valójában nem is azt jelenti, hanem valami teljesen mást. A magyar kormány viszont tudja, hogy a küzdelem java még hátravan,
és ezt felkészülten várjuk.
Arról, hogy Angela Merkel kancellár megígérte Orbán Viktornak, hogy a német EU-elnökség lezárja a hetes cikkely szerinti eljárást, Varga Judit azt mondta, Magyarország ebben a teljesen alaptalan és politikailag motivált eljárásban végig nyílt lapokkal játszott: minden felvetést és kérdést megválaszoltunk, tételesen cáfoltuk a vádakat.
A meghallgatásokon a kevés felszólaló az unalomig ismételt kliséket hozta fel, meg sem kísérelve megérteni a magyar álláspontot.
Az eljárás már régen lezárható lett volna, ha nem mérnének bennünket kettős mércével, és már eddig is nagyon sokat ártott a tagállamok közötti bizalomnak. Nem az egységet, hanem a megosztottságot erősítette az unióban. Ideje lezárni ezt a szerencsétlen fejezetet az európai integráció történetében, és az előttünk álló feladatokra koncentrálni a miniszter szerint.
Az, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről a brüsszeli alku már nem tesz kifejezetten említést, nagyon fontos elem, emeli ki Varga Judit. Az Európa-ügyi miniszterek hasonló tavalyi állásfoglalása után most az állam- és kormányfők sem gondolták úgy, hogy ki kellene állniuk a bizottság éves jogállamisági jelentése mellett.
Ez megint csak a magyar álláspont érvényesülését jelenti: nincsen szükség külső közvetítőre ahhoz, hogy a tagállamok alkotmányos párbeszédet folytassanak egymással.
Nincs szükség arra, hogy egy külső szereplő vizsgálja vagy minősítse a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. A küzdelem persze itt sem ért véget, teszi hozzá a miniszter: a bizottság a jelentést így is el fogja készíteni, és ebben politikai megfontolásokból minden bizonnyal éppen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben lesz a leginkább kritikus.
De erre is fel vagyunk készülve: meg fogjuk akadályozni, hogy a bizottság politikai nyomásgyakorlásra használja a jogállamiságot. Meg fogjuk védeni Magyarországot, a magyar embereket, nemzeti büszkeségünket és szuverenitásunkat
- zárta az interjút Varga Judit igazságügyi miniszter.
