Tiborcz a koronavírus-járvány okozta válsággal kapcsolatban elmondta: nem bánta meg, hogy a turizmusba fektetett. Eredetileg sem egy-két évre, hanem inkább tíz-húsz évre tervezett, vagyis tényleg hosszú távú befektetői szemlélettel közelített a szektorhoz – magyarázta a Portfoliónak.
Tiborcz István szerint másfél-két éven belül helyreáll a krízis előtti állapot. Mindig, amikor megbolydul valami, akkor lehetőség van arra, hogy az új rend szimpatikusabb legyen – mondta.
Ilyen változás lehet, ha a legénybúcsú angolok helyett minőségibb, csendesebb, de többet költő turisták jönnek esetleg Budapestre, akik nem a kocsmákban, hanem múzeumokban, fürdőkben töltik majd az időt.
Azok a szállodák működnek egyre jobban és persze egyre nyereségesebben, amelyek képesek jellegzetes, helyi élményt nyújtani, képesek a vendégeket „önmaguk miatt" is bevonzani.
A feladat tulajdonképpen, hogy „egyedi terméket" hozzunk létre, valamit, ami nincs máshol –
mondta Tiborcz, példának hozva, hogy a Vörösmarty téri Marriott például egy 230 szobás, de építészeti szempontból is különleges szálloda lesz, és kialakítanak benne 36 olyan lakást is, amelyet – ha például valaki Budapestre jön dolgozni, de nem szállodában akar lakni – akár több hónapra is kivehet majd.
Másrészt a vírus látható változást hozott abban, hogy a szállodák gépészetét át kell gondolni, és teret nyerhetnek a 10-20-30 szobás, kisebb hotelek, amik biztonságot sugallnak a vendégnek.
A lapnak elárulta azt is, hogy elkészült a turai Schossberger kastély, és a BOTANIQ Turai Kastély nevet kapta. A projektről mesélve elmondta, A BOTANIQ 19 szobás szálloda és exkluzív rendezvényhelyszín, amely kiválóan alkalmas esküvők, konferenciák, tréningek megtartására.
Természetesen, ha rólam van szó, akkor fokozottan érdekes, hogy lesznek-e nálunk egyéb rendezvények, de őszintén mondom, hogy nem erre alapozzuk a modellt. Úgy fogalmaznék, hogy mindenképpen piaci szereplőként értelmezzük magunkat –
tette hozzá. A terveik szerint július 15-én nyitják a szálloda foglalási rendszerét.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy Tiborcz április végén kiszállt az Appeninn Nyrt.-ből. A döntésről úgy nyilatkozott: „Az Appeninn eladása mögött egyértelmű szándék állt, és nem a legjobb piaci időpontot kerestem. A cég menedzsmentje állami forrásra pályázott és nyert is. Megítélésem szerint ezt nagyon helyesen tette, hiszen ha nem így tesz, nem szolgálja a cég érdekeit, hátrányba kerül a többi piaci versenytársával szemben, illetve megfosztja kisbefektetőit is az e források segítségével megvalósított fejlesztések hosszú távú üzleti hasznától. Én azonban úgy ítéltem meg, hogy nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer."
Arról, hogy a befolyt összeget, milyen befektetésekre költötte, annyit árult el: „még nem született annyi döntés, hogy azonnal elköltöttem volna a befolyt vételárat, de az igaz, hogy most dinamikus a piac, vannak lehetőségek, mi is folyamatosan figyeljük a kollégáimmal a piacot." Az viszont kiderült:
ingatlanok fejlesztésével foglalkozó vállalkozásként egyéb szegmensekben is gondolkodnak, ilyen például a rozsdaövezetek rehabilitációja.
Tiborcz István azt is mondta, bizonyos projektjeiben a kritikusai segítik a leginkább, mert a annyit írt róla a sajtó, hogy sokan keresik meg emiatt a legkülönbözőbb projektekkel kapcsolatban.
Az Airbnb-ről szólva azt mondta, ez a piac kétségtelenül szabályozatlan, nem ritka az adóelkerülés, a szabályok be nem tartása, a nem megfelelő körülmények, viszont ténylegesen létezik egy olyan turisztikai igény, amelyet ez a szegmens tud elsősorban kielégíteni, ez pedig egy pozitív szerep. A megfelelő arányokat, az egyensúlyt kell megtalálni, az államnak és a piacnak közösen.Ő maga is gondolkodik azon, hogy beszáll ebbe a piacba.