Gulyás Gergely: Néha a reménytelennek tűnő küzdelem is hozhat eredményt

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a szomoróci hazavédő fegyveres felkelés 100. évfordulója alkalmából állított Communitas Fortissima emlékmű avatásán a Vas megyei Kercaszomoron.

A legbátrabb falu címet viselő Vas megyei község Kercaszomor ékes példája annak, hogy néha a reménytelennek tűnő küzdelem megvívása is győzelemre vezethet és hozhat eredményt - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, amikor felavatta a település centenáriumi emlékművét, amelyet az 1920-ban indított honvédő fegyveres felkelés emlékére állítottak.

Gulyás Gergely ünnepi beszédében úgy fogalmazott: vannak helyzetek, amikor küzdelem nélkül nem lehet megmaradni, amikor bátorsággal és elkötelezettséggel reménytelennek látszó helyzeteket is megfordíthatunk, különösen akkor, ha az igazság a mi oldalunkon áll.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a szomoróci hazavédő fegyveres felkelés 100. évfordulója alkalmából állított Communitas Fortissima emlékmű avatásán a Vas megyei Kercaszomoron. Forrás: MTI/Varga György

A miniszter elmondta, hogy ilyen helyzet volt az is, amikor egy kis falu lakói 1920 augusztus elején vállalták a fegyveres harcot a sokszoros túlerővel szemben, és noha a harcban nem győzhettek - hihetetlen módon és váratlanul - a Trianoni békediktátum ellenére is sikerült kivívniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozhassanak. Hozzátette, hogy

Trianon évszázados "szabadság problémát" jelentett Magyarország számára és folyamatos küzdelmet az elcsatolt területeken élő magyarok jogainak

és nemzeti identitásunk megőrzése érdekében.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter koszorúz a kercaszomori emlékmű avatásán. Forrás: MTI/Varga György

Mindenki magyar, akinek Trianon fáj

- jelentette ki Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a kis falu bátorsága, csakúgy mint Balassagyarmat, a hűségfalvak és népszavazással Magyarországon maradt Sopron példát és hitet adott az egész országnak.

V. Németh Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az igazi élő történelem mindig az egyes emberek, családok története, amelyek együtt a nemzet történelmét adják. Ez a történelem apáról fiúra száll, egymásnak adják át az emberek, így történt ez az elmúlt száz évben Kercaszomoron is, ahol nemcsak megőrizték történetüket, de a kellő tisztelettel, megbecsüléssel adóztak a hősök emlékének.

V. Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Communitas Fortissima emlékmű avatásán. Forrás: MTI/Varga György

Kapornaky Sándor, a község polgármestere szerint az emlékmű és a körülötte kialakított park egyszerre szolgálja majd az emlékezést, a hősök tiszteletét és a szomoróci tanösvény kiindulópontjaként az Őrségbe érkező túrázókat is.

Az ünnepélyes keretek között leleplezett és megkoszorúzott - hat tonnás bazaltkőből formált - emlékművön a fegyveres felkelés 25 résztvevőjének nevét örökítették meg.

Kapornaky Sándor polgármester beszédet mond a községében felavatott emlékműnél. Forrás: MTI/Varga György

Szomorócot és Kercát 1920. augusztus 1-jén az antant által meghatározott demarkációs vonalat megsértve megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai,

akikkel a helyi lakosság a határőrökkel közösen fegyveresen vette fel a küzdelmet. A megszállók többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, a részvételt pedig megtorolták.

A szomoróci hazavédő fegyveres felkelés 100. évfordulója alkalmából állított hat tonnás bazaltkőből formált Communitas Fortissima emlékmű, amelyen a fegyveres felkelés 25 résztvevőjének nevét örökítették meg. Forrás: MTI/Varga György

Ezt követően a határmegállapító bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak, a megszállók kivonultak, a község pedig 1922. február 9-én ismét csatlakozott Magyarországhoz.

Példamutató helytállásukért és bátorságukért Kercaszomor községnek és lakóinak az Országgyűlés 2008. október 27-én egy emléktörvényt alkotva ítélte oda a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címet.