Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az önmagát a „magyarországi zsidó közösség demokratikus és igazságokon alapuló vitatereként" meghatározó, minden jel szerint bennfentes információkkal rendelkező Smúzoló nevű Facebook-csoport nyilvánosságra hozta Heisler Andrásnak egy, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) rabbijaihoz írt belsős levelét, amelyben egyértelműen lejárató kampányt folytat Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke ellen, amiért korrekt, partneri viszonyt ápol a kormánnyal. A nyilvánosságra hozott levélben Heisler András többek között azzal támadja a Rabbitestület elnökét, hogy „végig asszisztálta a kecskeméti nagy imaterem avatásának anomáliáit". Szerinte Róna az eseményt a Mazsihisz előtt titokban, államtitkárokkal „mutyizva" szervezte. Heisler „nem ízlésesnek" nevezi, hogy a Rabbitestület elnöke állítólag nem jelezte „politikusok neveinek megemlítését".
A magyar kormány 43 millió forintos támogatásával megújult a kecskeméti zsidó hitközség nagy imaterme, amit július elején adtak át, az erről szóló emléktáblán pedig Orbán Viktor támogatásáról is szó esik. A Mazsihisz elnöke ezt a kormányzati segítséget támadja levelében. Mindez azért is visszás, mert az avatáson Feldmájer Péter, a Mazsihisz közép-magyarországi területi csoportjának elnöke méltató beszédében kiemelte, hogy a háromszáz fő befogadására alkalmas imaterem megfelel a kor követelményeinek, és méltó helyszíne lehet legnagyobb ünnepüknek, a szabadulás ünnepének, a pészahnak. Feldmájer emlékeztetett, hogy az épület eredetileg is a kecskeméti zsidó hitközség székházának épült, a 120 évvel ezelőtt készült tervek ma is fellelhetők a levéltárban. Nyilvánosságra hozott levelében Heisler András továbbá újra „mutyizással" vádolja Róna Tamást, amiért nem jelezte, hogy a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumi tagja lett, de szerinte a Rabbitestület elnöke „egy tankönyv elkészítésére is kijár hatmillió forintot, az egész összeget a tankönyv előkészítésére elkölti, majd hirtelen a nyomtatási költségeket a Mazsihisztől kéri".
A Mazsihisz elnökének vádjaira Róna Tamás a közösségi oldalán válaszolt.
A kecskeméti Nagyimaterem táblájával, valamint az avatóeseménnyel kapcsolatban az azt szervező személyhez kell fordulnia. Véleményem szerint önnek elnökként az is feladata lenne, hogy kapcsolatot, hovatovább gyümölcsöző kapcsolatot tartson fenn a vidéki zsidóság vezetőivel. Ha ön engem von felelősségre a kecskeméti táblaavatás okán, ahelyett, hogy erről az illetékes hitközségi vezetővel egyeztetne, az megint az ön elnöki alkalmatlanságának a jele
– írta a Rabbitestület elnöke. A Mazsökkel kapcsolatos bírálatokkal kapcsolatban Róna Tamás pedig arra emlékeztette Heislert, hogy öt évvel ezelőtt felkérték a magyar állam által létrehozott Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény kurátorának, amiről a Mazsihisz elnöksége nem kért tájékoztatást. „Most ugyanez a helyzet. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) alapítói jogainak gyakorlója megkeresett, hogy kuratóriuma tagja legyek. A Mazsök szintén közalapítvány, amit szintén a magyar állam hozott létre. Felkérést kaptam, amit megtisztelve fogadtam el. Ön most »kikéri« magának, hogy erről önt nem tájékoztattam. Úgy tesz, mintha kötelességem volna. Ahelyett, hogy örülne, hogy a Mazsihisznak eggyel több képviselője lesz a kuratóriumban" – írta Róna Tamás.
A Heisler András által csupán „egy tankönyv"-nek nevezett ügy pedig a hiánypótló zsidó hittankönyv elkészítésének körülményeiről szól, amiben a Rabbitestület elnöke is részt vett. „2013-ra, amikor elindult a hit- és erkölcstanoktatás az általános iskolákban, a történelmi egyházak egytől egyig elkészítették már a felekezeti hittankönyveiket. Korábban nem létezett olyan zsidó hittankönyv, amely egy egységes tematikával, átfogó képalkotással vezette volna be az iskolás gyerekeket a zsidó vallás alapjaiba. Azok, akik vállalták a tankönyv elkészítésének nemes feladatát, nem támaszkodhattak aprólékos szakmai anyagokra. A hitoktatóink fénymásolt papírokból, füzetecskékből, saját elképzeléseik szerint tanítottak" – írta Róna, közölve, hogy „a hittankönyvcsapat állami támogatást kapott a zsidó hittankönyv elkészítéséhez. Nem Mazsihisz-pénzt, nem mástól elvont szervezeti forrásokat: csakis a hittankönyvre elkölthető, állami büdzsét! Ez még akkor is így volt, ha Elnök úr és környezete úgy kívánt diszponálni a projekt fölött, mintha a Síp utca bocsátotta volna rendelkezésre az anyagiakat."
A Rabbitestület elnöke szerint, amikor magára vállalta a tankönyv elkészítésének koordinálását, nem tudta megbecsülni, hogy annak milyen költsége lehet. „Soltész államtitkár úrral való találkozásunkkor, ahol közösen jelentünk meg elnök úrral, elhangzott tárgyalópartnerünk szájából: induljunk el 7,5 millió forinttal az első három osztálynak készítendő könyv esetében. Akkor az – ön által is elfogadott és megerősített – terv úgy állt, hogy amennyiben szükséges, a Mazsihisz kiegészíti ezt az összeget, valamint hogy a nyomdaköltséget magára vállalja. Az államtitkárság szerződést kötött a Mazsihisszal, majd átutalta a teljes összeget a számlájára. Közel egy év telt el a pénz Mazsihisz számlájára való beérkezése, valamint a szakmai csapattal kötendő szerződés megszületése és kifizetések között. Vajon miért?" – írta Róna Tamás, hozzátéve, hogy „Önök végül nem tettek hozzá pénzt az államtitkári büdzséhez."
A Rabbitestület elnöke hangsúlyozta, hogy az államtitkárság által rendelkezésre bocsátott összeg nem tartalmazta a nyomdaköltséget, ezt a megállapodás szerint a Mazsihisznak kellett volna állnia. „Ön, elnökként, úgy döntött, a nyomdaköltséget nem vállalja a szervezet. Hogy ez milyen üzenet az államtitkárság felé, ezt kinek-kinek a személyes megítélésére bízom" – fogalmazott Róna, megjegyezve, hogy „önöknek nem fúrni és szapulni kellett volna ezt az ügyet, hanem Mazsihiszként melléállni, támogatni". Szerinte „minden normálisan gondolkodó ember azt hihetné, hogy a Mazsihisz vezetői örültek és örülnek annak, hogy a Miniszterelnökség a korábbi összeget megemelte. Levele szerint az, hogy egy zsidó célra a magyar állam egy jelentősebb összeget ad, mint korábban, önt és barátait felháborította. Ez egyszerűen szánalmas."
A Heisler András levelében megfogalmazott bírálatok azért is álságosak, mert ő maga mindeközben a külvilág felé azt mutatja, hogy hálás a kormány zsidó közösségért tett erőfeszítéseiért. Legutóbb éppen hétfőn jelent meg beszámoló a Mazsihisz honlapján arról, hogy Heisler a szövetség Síp utcai székházában fogadta Simicskó Istvánt, a KDNP parlamenti frakciójának vezetőjét. „A baráti hangvételű megbeszélésen a zsidó közösség általános helyzete mellett szóba került a vírushelyzettel kapcsolatos védekezés ügye, valamint az osztatlan közös tulajdon rendezését célzó törvény, amelyet a közelmúltban fogadott el a parlament. A szövetség elnöke Simicskó István útján köszönetet mondott a KDNP képviselőinek, hogy támogatták a Mazsihisznak az osztatlan közös tulajdon rendezését célzó törvényhez benyújtott módosító javaslatát, s ezzel lehetővé tették a kegyeleti szempontok érvényesülését. Simicskó István frakcióvezetőként jelezte: továbbra is nyitottak az együttműködésre" – olvasható a Mazsihisz beszámolójában.
De elég csak a tavaly nyári, Budapesten megrendezett 15. Európai Maccabi Játékokra gondolni, ami a kormány támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg, és amiért a Mazsihisz elnöke ekkor még levélben mondott köszönetet Orbán Viktornak. „Megcsináltuk azt, amit a magyar kormány támogatása nélkül soha nem tudtunk volna megtenni. Európa legnagyobb tömegsportrendezvényén vagyunk túl, s mindnyájan büszkék lehetünk erre – miniszterelnöktől sportolóinkon keresztül, önkénteseinkig" – írta Heisler András, és külön kiemelte a rendezvény biztonságát, a Ludovika Campus XXI. századi komfortját, a rendelkezésre bocsátott források erejét.
Miután levele nyilvánosságra került, Heisler András közösségi oldalán „kísérletet" emlegetett, ami szerinte a látszat ellenére nem róla, hanem arról szól, hogy a Mazsihisz képes-e megőrizni nemzetközi reputációját, s megtartja-e az elmúlt években kiharcolt fontos közpolitikai szerepét. „Több évtizedes közéleti munka???? Miről beszél???" – reagált minderre a Smúzoló Facebook-csoport. Mint fogalmaztak: „Nem lehet hallgatni többé az üres zsinagógákról. A korrupciós botrányokról. Az energiát rabló belső konfliktusokról. A múlt meggyalázásáról. A Lambada Koktél Báros sírásó-pólóról, ami tökéletesen szimbolizálja az elnöki létezését. Nem lehet hallgatni a vidéki zsidóság kiüresedéséről és az ottani temetők borzalmas állapotairól. A békétlen, örök háborúságot szülő elnöki létezésről."
Ma nem harcolni kell Maszadában
Nem Róna Tamás az első, aki konfliktusba keveredik a Heisler András vezette Mazsihisszal. 2015-ben a támadások kereszttüzébe került Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke is, aki egy interjúban bírálta a Heisler-féle vezetést, mondván: A Mazsihisz székházában, a Síp utca 12. szám alatt „a csendes semmittevést az anarchikus káosz váltotta fel. Ideje, hogy a szövetség végre megújuljon". Bejelentette, hogy indul a 2015-ös választáson, és programját úgy fogalmazta meg: „Ma nem harcolni kell Maszadában, hanem felépíteni, fejleszteni és elérni azt, hogy minél több ember befogadására legyen képes." Mindezzel szembehelyezkedett az Orbán-kormánnyal folyamatosan harcban álló, Heisler vezette Mazsihisszal, amelyet azért is bírált, hogy nem képvisel markáns álláspontot az antiszemitizmussal, a gyűlöletbeszéddel, a holokauszttagadással és a mindezt akkor még büszkén felvállaló Jobbikkal szemben. Példát mutatva kemény hangvételt ütött meg a holokauszt emléknapján tartott beszédében is. Horovitz Tamás nemcsak Vona Gábornak, a magyar Országgyűlésnek, de a Mazsihisznak is üzent a Duna-parti cipőknél, és leszögezte: a magyar zsidóság nem hajlandó félelemben élni, nem fognak meghátrálni, megvédik a halottak emlékét és megvédik az élőket is. Horovitzot egyébként azért is bírálatok érték a Síp utcából, mert kiegyensúlyozott, korrekt és legfőképpen békés kormányzati kapcsolat kiépítését és működtetését hirdette. Hasonlóképpen a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Zsidó Hitközséghez, amelyet az Orbán-kormány partnernek tekint a zsidósággal és a holokauszttal kapcsolatos elképzeléseihez.
