Vasárnap este egy ásványrárói férfi a 86-os úton motorozott Répcelak felől Páliba.
Útközben jobbról, egy szántóföldről egy őzbak elé ugrott. A motoros elütötte az állatot.
Az ütközéstől a motoros áthajtott a bal oldali sávon és a szántóföldön állt meg. A 37 éves férfi súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték.
Pár órával később egy szarvasbika ugrott egy autós elé a 85-ös főúton Hegykőnél. A sofőr beletaposott a fékbe és balra kormányzott, de így is elütötte.
Ahogy áthajtott a szemközti sávba, összeütközött egy szemből jövő autóval.
A másik autós felborult, és többször megpördülve az út szélén állt meg. A szarvast elütő kocsiban hárman sérültek meg, a másikban pedig a sofőr. Mindegyiküket kórházba vitték.
A rendőrök azt tanácsolják, hogy mindenki óvatosabban vezessen, ugyanis ebben az
időszakban a bikák aktívabbak a megszokottnál, kevésbé óvatosak, csökken a veszélyérzetük, így könnyebben kiszaladnak az útra.
Lovas Károly, közlekedésbiztonsági szakember szerint figyelni kell a táblákat, mert jellemzően ahol van vadveszély, ott ezt jelzik is.
"Sok autós több táblát nem vesz tudomásul. Például kint van valahol egy útépítés tábla, de már nincs építés csak a tábla ott maradt.
Sok helyen ezeket a vadállatra figyelmeztető táblákat is egész évre kint hagyják, de nem mindig van szarvasbőgés"
– mondja a szakember az Origónak, majd hozzáteszi, hogy amint elkezdődik a szarvasbőgés, ezeket a táblákat jóval komolyabban kell venni.
Vezetéstechnikailag ugyanaz érvényes a szarvasokra, őzekre, mint bármilyen váratlan szituációra az utakon.
Ilyen esetben az a legfontosabb, hogy uralni tudjuk az autót, a nagyon hirtelen kormánymozdulatokat kerülni kell.
Az autók többségében ma már van ABS, szóval egy erős fékezéssel elvileg nagy bajt nem lehet okozni, ha csak nincs mögöttünk közel egy másik autó.
Ha van rá mód, akkor a fékezés előtt bele kell nézni a tükörbe és úgy a fékre lépni, hogy mögöttem lévőt ne hozzuk veszélyes helyzetbe
– magyarázza Lovas.
Ha ki kell menekülni egy szituációból, tehát csinálni kell egy hirtelen kormánymozdulatot, akkor azt kell nézni, ahová, az autónkkal el szeretnénk jutni, nem magát az állatot. Így kerülhető el leginkább a karambol - mondja.
Jellemzően ugyanis az ember ösztönösen odakormányozza az autót, ahova néz.
Amikor este autózunk, és a forgalom megengedi, belátjuk az utat, akkor az az idális, ha eleve kicsit bentebb húzódva vezetünk. Így több hely van jobb oldalt. Ez azért is jó, mert ha esetleg világítás nélküli biciklis megy az útszélén, akkor őt is könnyebben ki tudjuk kerülni. Ha beláthatatlan, kanyargós úton megyünk egy erdőben, akkor kisebb sebességgel kell menni, mert így a fékút is rövidebb lesz.
Fontos, hogy az autó legyen megfelelő műszaki állapotban.
Ha rossz a fék, például jobban fog a jobb oldalon mint a baloldalon, vagy fordítva, akkor a fékezésnél már az kipörgeti az autót
– mondja a szakember. Ha nem elég jók a gumik, akkor csökken a tapadás, hosszabb a fékút és akár ki is csúszhatunk.
Lovas Károly szerint nehéz jó tanácsot adni arra esetre, ha valaki nagyon közel jön hozzánk hátulról, és pont akkor ugrik ki elénk egy vad a bokorból.
Az egyik szélsőséges lehetőség, hogy kicsit sem fékezünk, ezért hátulról nem ütköznek nekünk, de elgázoljuk az állatot.
Ez esetben jogosan tehetik fel a kérdést: miért nem fékeztünk?
Ha erősen fékezünk, és hátulról belénk jönnek, az állat pedig elszalad, akkor azt kérdezhetik, hogy miért tapostunk a fékre.
A szakember szerint minden hasonló esetben fékezni kell.
Ha mögöttem jön egy autó, ott a sebességkülönbség kisebb, mint amivel én neki fogok menni a vadnak.
Abban az esetben, ha látjuk, hogy messze van a vad, akkor nem szabad megijedni és a fékre taposni, hanem úgy kell lassítani, hogy a mögöttünk lévő érezze, hogy veszély helyzet van.
Ilyenkor érdemes vészvillogóval is jelezni.
Ezzel őt sem hozzuk veszélyes helyzetbe, sőt, valószínűleg ő is jobban fog figyelni.
Borbély Zoltán ügyvéd az Origónak elmondta, hogy ha az autós betartja a sebességhatárt, és ha van vadveszélyt jelző tábla, akkor elvárható egy fokozottabb óvatosság, viszont az nem, hogy valaki 90 km/órás sebesség helyett például 40-nel menjen egy úton.
Ha elháríthatatlan a vadütközés, akkor a vadásztársaság a felelős"
– mondja az ügyvéd. Hozzátette, hogy attól függően, hogy az út kezelője megtett-e mindent azért, hogy az utakon megfelelő veszélyjelző táblák legyenek kitéve. Ha nem, akkor lehetséges, az is, hogy ők a felelősek.
Az sem kizárt, sőt, gyakori, hogy az útkezelő és a vadásztársaság is hibás. Ebben az esetben mindkettőtől követelhetjük a kárunk megtérítését.
Borbély Zoltán szerint a vadásztársaságok nem igazán szoktak fizetni, általában perre kell menni.
Nekem is van most egy ilyen folyamatban lévő ügyem, ahol jóval a megengedett sebesség alatt közlekedett az autós, és a vad szinte ráugrott az autóra. Sajnos ez egy nagyon rossz gyakorlat, hogy még az autóst próbálják felelősségre vonni a vad elhullásáért"
– magyarázza a szakember.
Egy ilyen esetben az is előfordulhat, hogy a baleset helyszínén az út két oldalán különböző vadásztársaságok vannak, és nem lehet bizonyítani, hogy melyik területéről vágott ki a vad. Ilyenkor célszerű mindkét társaságot beperelni. Amikor kiderült, hogy honnan jött a vad, akkor a másikat ki kell engedni a perből.
Ha autópályán ütnek el egy állatot, akkor azért egyértelműen az autópálya kezelő a felelős, de ott is lehetséges az útkezelő és a vadásztársaság felelősségre vonása is.
Autópályán a vad egyértelműen nem előrelátható és várható az autós részéről
– teszi hozzá Borbély Zoltán.
Az ügyvéd erre példaként egy 2010-es esetet hozott fel, amikor egy
vaddisznó okozott halálos balestet az M7-es autópályán.
Az ügyben 6 év után mondta ki jogerősen vétkesnek a bíróság az útkezelőt és az érintett vadásztársaságot egyaránt.