Szemerédi Endre matematikus kapta a Szent István-rend kitüntetést

Budapest, 2020. augusztus 20. Áder János köztársasági elnök (j) beszélget Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával (b), miután átadta neki a Magyar Szent István-rend kitüntetést az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a Sándor-palotában 2020. augusztus 20-án. Mellettük Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2) és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (takarásban, j). MTI/Bruzák Noémi

A szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában, amikor - Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében - átadta az idei Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának.

A Szent István-rend a magyar nemzet tiszteletének legrangosabb kifejezése - hangoztatta Áder János.

Áder János köztársasági elnök (j) beszélget Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával (b), miután átadta neki a Magyar Szent István-rend kitüntetést az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a Sándor-palotában augusztus 20-án Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Mint mondta, azért vagyunk itt, hogy tisztelettel adózzunk Szemerédi Endre teljesítménye, a matematika tudományában elért korszakalkotó eredményei előtt, amivel jelentős mértékben öregbítette Magyarország jó hírét.

A véletlen vezette a tudományos pályára

Hangsúlyozta, az augusztus 20-ai ünnepnaphoz érve, a sokféle bizonytalanság, a hétköznapok küzdelmei mellett ez a biztos pont, a rend: megmutatjuk, rivaldafénybe állítjuk az élenjárókat, akikre a magyar nemzet büszke lehet.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy a Szent István-rend idei kitüntetettjének állítása szerint a véletlen vezette a tudományos pályára:

egy baráti jó tanácsra fordult az orvosi pálya helyett a matematika-fizika területe felé.

– A második véletlen pedig 1970-es évek közepén érte, amikor a Duna-parton sétálva eszébe jutott egy csaknem 40 éve megválaszolatlan matematikai kérdés bizonyítása, levezetése. Erdős Pál és Turán Pál 1936-os rejtvényének megoldása "véletlenül" neki jutott eszébe – idézte fel Áder János, hozzátéve: ez a matematikai levezetés, ami egy kérdésből tételt alkotott, Szemerédi Endrét a tudományos közélet élvonalába emelte.

Neve a számelmélet, a kombinatorika világában hamarosan fogalommá vált, és a nagy elődökhöz felnőve ettől a pillanattól maga is a problémamegoldás mestere lett. A róla elnevezett fogalommal biztosította tudományos halhatatlanságát, a legnagyobbakhoz illően - mondta az államfő.

A matematika mindenütt ott van

A matematikust méltatva Áder János úgy fogalmazott, hogy Szemerédi Endre karrierjéhez, a nemzetközi állásajánlatokhoz, a legjobb egyetemeken folytatott kutatáshoz, a saját és a társakkal publikált cikkeihez, a kortársak tiszteletteljes elismeréséhez a véletlennél sokkal több kellett. Szükség volt hozzá eltökéltségre, szorgalomra, teljesítményre és hitre, valamint a válaszok elszánt keresésére - fűzte hozzá.

– Ön matematikai értelemben bebizonyította, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre. Vagyis a legnagyobb bizonytalanságban is mindig van valamennyi bizonyosság.

A matematika ott van mindenütt. A természetben és a társadalmi kapcsolatokban

– fogalmazott a köztársasági elnök, aki Szemerédi Endrét a matematika szupersztárjának, példaképnek, iskolateremtő tudósnak nevezte.