A történet előzménye röviden:
Az Origo birtokába jutott több olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy komoly visszaélések történhettek az állatkertnél.
Az állatkert tavaly decemberben kötött vállalkozási szerződést a Kolmann Bau Kft.-vel, amelynek keretében a megbízott cég bruttó 10 978 378 forintért újította fel a Hangyászházat. Az intézmény költségvetési és gazdálkodási osztályvezetője öt hónappal később, azaz idén áprilisban kérte a projekt kifizetéséhez szükséges úgynevezett előzményiratokat (műszaki ellenőri jelentést, naplót; engedélyokiratot és státuszriportot). Erre a pénzügyi ellenjegyzés miatt került sor.
Csakhogy Haraszlin Gábor üzemeltetési osztályvezető még aznap különféle kifogásokkal jelezte, hogy a kért iratok nincsenek meg. "Műszaki ellenőri feladatok ellátásával az adott időszakban nem volt megbízva senki, így az nem lett a kivitelezés során megrendelve" - írta többek között.
Az üzemeltetési osztály ráadásul úgy csatolta az átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyvet, hogy abból kimaradt a felvett hibákat, a hiánylistát és a felek nyilatkozatait részletező melléklet. Magyarán a következő helyzet állt elő:
az illetékeseknek mindenféle műszaki-átvételi dokumentáció nélkül kellett volna a pénzügyi ellenjegyzést megadniuk.
A gazdasági igazgatóság jelezte a problémát Szabó Rolandnak. Jelentésükben arra jutottak, hogy a műszaki átadás-átvétel során mindkét fél mulasztott, így a Hangyászház felújításának kifizetését csak és kizárólag egy igazságügyi műszaki szakértő szakvéleményének beszerzése után lehet teljesíteni. Úgy tudjuk:
ahelyett, hogy a politikai vonalon az állatkert igazgatói székébe ültetett Szabó fegyelmi eljárást indított volna Haraszlin ellen, fizetésemelést adott neki.
Az üzemeltetési osztály vezetője azóta közös megegyezéssel távozott az állatkerttől - értesültünk róla.
Forrásunk szerint jellemző az állatkert működésére, hogy nem létező szerződésekre fizetnek - jogalap nélkül. Szerinte nem is világos Szabóék számára, hogy miért szükséges minden esetben a pénzügyi ellenjegyzés alapját megvizsgálni.
Az Origo birtokába került feljegyzés szerint az állatkert 2016 decemberében kötött szerződést egy mérnöki konzorciummal a Pannon Park beruházásával kapcsolatban. A dokumentum rendelkezései 2020. március 31-ig adtak lehetőséget a hosszabbításra, ennek ellenére az állatkert vezetése továbbra is fizetne a konzorciumnak. A feljegyzésben külön kifogásolták, hogy a feladatok nagyobb részének nincs már relevanciája, azaz az állatkert jogalap nélkül szeretett volna fizetni nekik.
Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy különféle állatok után kellett nyomozni. Ezt mutatja a tanzániai kék gekkók esete is.
Tavaly október végén az állatkert négy példányt rendelt belőlük a Petfarm Kft.-től, aminek teljesítésére a hatályos jogszabályok szerint harminc nap állt rendelkezésre. Csakhogy a gekkókról jó ideig semmit nem lehetett hallani, végül az egyik számlán május eleje volt a teljesítés időpontjaként megjelölve. Ezzel a Petfarm Kft. a vállalt határidőhöz képest 179 napot csúszott, ami a Ptk. értelmében "késedelmes teljesítésnek" minősül, ilyen esetben pedig különféle biztosítékok érvényesíthetőek.
Csakhogy a gekkók beszerzése nem volt megfelelően dokumentálva, így az állatkert elesett a biztosítéktól. A gazdasági igazgatóság ebben az esetben is Szabó Rolandhoz fordult: jelezték, a gekkók számviteli nyilvántartásba vételi bizonylatai nem állnak rendelkezésükre, ezek nélkül az állatok nyilvántartásba vétele lehetetlen.
Lapít a főváros és az állatkert vezetése
Az Origo értesülései szerint a Szabó által kezdeményezett belső etikai eljárás mellett a fővárosi önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya belső ellenőri vizsgálatot rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az ügy felkeltette a főváros vezetésének is az érdeklődését.
Éppen ezért megkérdeztük Janza Pétert, a belső ellenőrzési osztály vezetőjét, valamint Balogh Samut, a főpolgármester kabinetfőnökét, valóban indítottak-e vizsgálatot Mézes ellen, és ha igen, miért. Egyúttal afelől is érdeklődtünk, indult-e hasonló eljárás Szabó Roland ellen. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az állatkert sajtóosztályához is levélben fordultunk. Ellentétben a budapesti vezetéssel, ők válaszoltak. "A bizottság tagjainak, vagy egy eljárásban érintett munkatársnak nincs joga, hogy egy etikai eljárásról, akár az eljárás idején, akár később bárminemű felvilágosítást adjanak. (...) Az etikai bizottság tevékenységében független. Etikai vizsgálatot az Etikai Bizottsághoz érkezett munkatársi bejelentés generál" - írták megkeresésünkre, finoman elismerve, hogy valóban etikai eljárást indítottak Mézes Rózsa ellen.