A Soros-hálózat a baloldali sajtó felhasználásával harcol Európa nemzeti kormányai ellen

Kormányinfó és koronavírus sajtótájékoztató 2020 március 11-én

Az amerikai milliárdos, Soros György által szponzorált Európai Alapítványok Hálózata pályázatot hirdetett: a Civitates program keretében több mint 700 millió forinttal kívánja támogatni a „független újságírást". Tekintettel arra, hogy a szóban forgó összeget a nyertes szervezetek akár az elkövetkezendő 5 évben is felhasználhatják – amely időtartamba Magyarország vonatkozásában a 2022-es országgyűlési, valamint a 2024-ben tartandó önkormányzati választások is beletartoznak –, célszerű mélyebben megvizsgálni e projekt mögött húzódó motivációkat, különösen hazánk szempontjából - hívja rá fel a figyelmet a Századvég Alapítvány NGO-radar nevű elemzéssorozata legújabb részében.

Kiindulópontként fontos megjegyezni, hogy az Open Society Foundations, valamint a hozzá köthető NGO-k részéről általánosnak tekinthető jelenség, hogy különböző nehezen megfogható, homályos – ám egyértelműen politikai töltetű – célkitűzéseket kívánnak megvalósítani (vagy az elérésükhöz szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani), így nem meglepő, hogy az említett pályázati források többek között az „európai demokrácia védelmére", illetve a „hatalommal való visszaélés leleplezésére" fordíthatók. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Civitates egy korábbi projektje részeként

az olasz társadalom migrációval kapcsolatos álláspontját is alakítani kívánta,

melynek keretében sportolókat és üzletembereket használtak fel bevándorláspárti koncepciójuk népszerűsítése érdekében.

Mindezek fényében megállapítható, hogy a Soros-szervezetek politikai expanziójának egy sajátos stratégiája látszik kirajzolódni:

a szóban forgó NGO-k partnereket keresnek a sajtó, az üzleti szféra, esetleg a sport világából, majd e befolyásos véleményformálók segítségével – a nyílt társadalom eszméjét szem előtt tartva – igyekeznek átformálni a választók gondolkodását, valamint nyomást gyakorolni az egyes európai országok megválasztott vezetőire.

Soros György Forrás: Origo

Fontos kiemelni, hogy a független sajtó értelmezése a Soros-kontextusban sajátos színezetet kap, mivel

a baloldali újságírás kiemelt támogatói maguk döntik el, hogy mely orgánumok tekinthetők „függetlennek", mintegy determinálva ezzel a politikai elfogultságot.

Ezen felül – figyelembe véve a milliárdos országokon átívelő befolyásszerzési machinációit – egyfajta paradoxonként értelmezhető a hatalommal való visszaélés leleplezését célzó Soros-dollárok juttatása a független újságírás megsegítésére.

E megállapításokba illeszkedik Lengyelország második legnagyobb rádiójának felvásárlása az amerikai üzletemberhez köthető vállalat részéről:

a Soros György kötelékébe tartozó cseh SFS Ventures 2019-ben 60 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a lengyel Eurozet cégcsoportban, amely az említett rádiónak is tulajdonosa. Valószínűsíthető, hogy a tranzakció hátterében az a motiváció állt, hogy – a médiaviszonyok manipulációja útján – a lengyel választókat fogékonyabbá tegyék a baloldali és liberális eszmékre az európai parlamenti voksolást megelőzően, ezzel hátráltatva a regnáló konzervatív Jog és Igazságosság eredményes választási szereplését.

A sajtóviszonyok alakítására irányuló törekvések a Soros-hálózat részéről Magyarországon sem tekinthetők példa nélkülinek.

A milliárdos egyik legfőbb hazai zászlóshajója, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jelentős, évente együttesen több tízmillió forintos támogatásban részesül

• az Open Society Foundationstől,
• a Sigrid Rausing Trusttól (amelynek igazgatósági tagja, Chris Stone 2012 és 2017 között az Open Society Foundations elnöki tisztségét töltötte be),
• továbbá az MLDI-től (melynek vezérigazgatója, Peter Noorlander korábban az Open Society Media Program vezető jogtanácsosa volt),

egyebek mellett újságírók peres képviseletének ellátására, a „jogtudatosításukra", valamint további, a sajtómegjelenéssel kapcsolatos kiadások finanszírozására.

A Soros-NGO-k ez irányú tevékenysége fokozott súllyal esik latba Magyarországon, ahol

karakteres ellenzéki politikusok hiányában a baloldali újságírókra hárul a feladat, hogy meghatározó közéleti kérdésekben a nemzetközi baloldal vízióit artikulálják.

Kérdéses továbbá, hogy – a TASZ politikai elfogultságának ismeretében – az Index rendszeresen hangoztatott függetlenségével vajon hogyan egyeztethető össze, hogy a portált később elhagyó munkatársaknak éppen ezen NGO tartott jogi kurzusokat?

Ezen túlmenően az Európára nehezedő migrációs nyomás láthatóan nem fog alábbhagyni:

a magyar rendőrség adatai szerint míg a koronavírus-járvány következtében a hazánkba bejutni kívánó illegális migránsok száma április első hetében 31 fő volt, addig június második felére – a járvány első hullámának visszaszorulásával – ez a szám 908 főre ugrott. Úgy tűnik, a nyílt társadalom ideológiáját és a nyitott határokat képviselő alapítványok folytatni kívánják sajátos narratívaépítésüket, és mindent megtesznek azért, hogy a társadalom szélesebb spektrumát maguk mellé állítsák víziójuk, többek között az illegális bevándorlás elfogadtatása érdekében.

E cél realizálásához nem átallják megfinanszírozni a számukra kedves európai (adott esetben magyarországi) sajtóorgánumokat sem.

Nem ez azonban az egyetlen jele a Soros-hálózat és a hazai baloldali médiumok, illetve újságírók együttműködésének.

Az Index egykori főszerkesztője, Dull Szabolcs

német sajtódíjat kapott,

melyet szeptember 17-én az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic fog átadni. Mijatovic a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott openDemocracy platform tagja, 2018-ban pedig a

magyar Stop Soros törvénycsomagot kifogásolta arra hivatkozva, hogy a jogszabály korlátozza az NGO-k bevándorlókat támogató munkáját.

Dunja Mijatovic Forrás: AFP/2019 Anadolu Agency/Samir Yordamovic

Könnyen belátható, hogy Soros György szövetségesei nem kooperálnának olyan újságírókkal, akik a nyílt társadalom víziójával nem összeegyeztethető nézeteket képviselnek. Ennek fényében értelmezendő az a lépés is, hogy az Index munkatársainak távozása után a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság a blogjait az Index-csoporthoz tartozó blog.hu-ról a Soros-pénzekkel támogatott 444-re költöztette.

Szintén elgondolkodtató, és a hálózati jelleg bizonyítékaként értékelhető, hogy az amerikai milliárdoshoz közel álló külföldi sajtóorgánumok

a politikai relevanciával bíró magyarországi történésekről rendszeresen a hazai baloldali médiumok nézőpontjából számolnak be, azok álláspontját lényegében kritika nélkül átvéve.

Egyebek mellett a Soros Györgyhöz kötődő ABC News, illetve a New York Times a magyar baloldali sajtó szellemiségében tudósított az Index körül zajló változások, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem strukturális átalakításával kapcsolatos fejlemények tekintetében. Az előbbi írás szerint az Index már régóta Orbán Viktor „célpontja" volt, míg az utóbbi cikk a magyar kormányt autokratikusnak és nacionalistának nevezi.

Figyelemre méltó a Civitates pályázati kiírásának az időzítése is. Köztudott, hogy Magyarország nemzeti kormánya évek óta küzdelmet folytat a külföldről finanszírozott, illetve bizonyos értelemben politikai lobbiszervezetnek tekinthető NGO-k hatalmi törekvései, valamint az általuk képviselt – és a magyar társadalom értékrendszerétől távol álló – koncepciók ellen.

Ugyancsak nem újdonság, hogy

a Soros-hálózat számos eszközzel törekszik Magyarország, illetve a jobboldali magyar kormány diszkreditálására mind a nemzetközi, mind a hazai politikai térben

(börtönbiznisz, gyöngyöspatai kártérítési ügy, illegális migráció ösztönzése, a határvédelem gyengítése, stb.).

Ebből fakadóan feltételezhető, hogy

a hazai baloldali szerkesztőségek feltőkésítése is elemét képezi annak a nagyobb szabású tervnek, amely a jobboldal kormányzati pozícióból való eltávolítására, és arra irányul, hogy a nyílt társadalom koncepciójának megvalósítására nagyobb hajlandóságot mutató politikai pártok kerülhessenek hatalomra.

Ezen állítást alátámasztja, hogy a Sigrid Rausing Trust 2019. október 1-étől kezdődően 80, illetve 40 ezer fonttal (körülbelül 30 és 15 millió forinttal) támogatta a baloldali kötődésű Átlátszó.hu és Direkt36 portálokat, amely nehezen választható el attól a ténytől, hogy Magyarországon a szóban forgó évben önkormányzati választásokat tartottak.

Összegezve kijelenthető, hogy a nemzetközi NGO-k egyre színesebb palettáját alkalmazzák a politikai befolyásszerzésnek, így Európa nemzeti kormányainak (különösképpen a magyar kormányzatnak) a jövőben is számítaniuk kell a választói felhatalmazással nem rendelkező, külföldi érdekeket képviselő lobbiformációk intenzív támadásaira - olvasható a Századvég Alapítvány NGO-radar elemzéssorozatában.