Határellenőrzések, beutazási szabályok - és a munkahelyek védelme

Ellenőrzés a hegyeshalmi határátkelőhelyen ( korábbi felvétel, illusztráció).

Teljessé váltak a határellenőrzés visszaállításával és a beutazás korlátozásával kapcsolatos kormányzati intézkedések. Pénteken a kormány két ponton vezetett be új szabályt: ezentúl a schengeni országokból, illetve az Egyesült Államokból és Kanadából érkezőktől egy alkalommal elfogadják a kint elvégzett PCR-tesztet, illetve a beutazási kivételek köre bővült az üzleti célú beutazással. A kormány alapelve a lehető legnagyobb szabadság az összes fontos korlátozás mellett - ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában mondta. Ezt a célt szolgálja a beutazási korlátozás is, ennek segítségével lehet Magyarországon belül a legkisebb mértékű korlátozásokat bevezetni, és ezzel lehet megvédeni a munkahelyeket is. A vírust a második hullámban bizonyítottan külföldről hurcolták be Magyarországra, ennek a megállítására a legjobb módszer a határzár.

A nyári turisztikai szezon végeztével Magyarországon is emelkedni kezdett a napi új fertőzöttek száma, ami egyértelműen a behurcolásnak köszönhető, ugyanis míg idehaza egész nyáron sikerült alacsonyan tartani a járványgörbét - volt olyan nap, amikor csak 1 új fertőzött volt -, Európa legtöbb országában már június közepén újra terjedni kezdett a COVID-19.

A koronavírus-járvány első hullámával szembeni harcot megnyertük, köszönhetően az emberek fegyelmezettségének és az időben és határozottan meghozott kormányzati intézkedéseknek. Azonban, ahogy Müller Cecília országos tisztifőorvos is felhívta a figyelmet, megérkezett a második hullám.

A vírust ezúttal külföldről, elsősorban a tengerparti nyaralásokból hurcolták be az emberek.

Az ország az első hullám tapasztalatait hasznosítva - Orbán Viktor szavaival - "állig felfegyverkezve" néz szembe a második hullámmal. Rendelkezésre állnak a megfelelő védekezési eszközök, lélegeztetőgépek, maszkok, védőruházatok. Azonban a terjedés megállításához szükség van a fertőzés elsődleges forrásának megállítására is, ami a külföldi, jóval fertőzöttebb országokból történő behurcolást jelenti. Ennek érdekében a kormány augusztus végén úgy határozott, hogy szeptember elsejétől lezárjuk a határt a külföldiek elől, ez alól csak indokolt kivételek vannak. Az erről szóló kormányrendeletet korábban részletesen bemutattuk, a célja egyértelműen az, hogy elkerülhessük a további, még komolyabb korlátozó intézkedéseket és megvédjük a munkahelyeket.

Ellenőrzés a röszkei határátkelőn júliusban. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az egy héttel ezelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezért fel is hívta a figyelmet, hogy

• nem lesznek kijárási korlátozások
• nem lesz külön vásárlási sáv az időseknek
• nem lesz országos tanítási szünet, legfeljebb rövid időre egy-egy iskola zárhat be helyi fertőzés esetén.

A beutazási szabályok

Az utazási korlátozásokról szóló kormányrendelet szerint külföldi állampolgárok nem léphetnek Magyarország területére. A belépési tilalom alól azok kaphatnak felmentést

• akiknek magyarországi hatósági eljáráshoz szükséges a személyes jelenléte;
• akik üzleti célból érkeznek Magyarországra (ez az egyik új módosítás)
• akik igazolt módon hallgatók vagy diákok az ország valamelyik oktatási intézményében;
• akik fuvarozó tevékenységet végeznek
• akik családi eseményen (házasságkötés, keresztelő, temetés) szeretnének részt venni;
• akik hozzátartozó gondozása, ápolása miatt utaznának be az országba;
• akik kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvény résztvevői.

A magyar állampolgárok, ha külföldről érkeznek haza, öt napon belül két negatív koronavírustesztet kell készíttessenek - legalább 48 óra eltéréssel -, az új módosítás szerint a schengeni országokból érkezőktől az ott készített tesztet elfogadják. A korlátozás alól kivételt jelentenek a V4-országok, onnan, ha lefoglalt szállásuk van az érkezőknek, beléphetnek Magyarországra, illetve a magyarok is visszatérhetnek.

Láthattuk, mivel járnak a nyitott határok

A koronavírus-járvány tavasszal azért robbanhatott ki olyan erővel, mert Európa több országában a kormányok nem léptek fel határozottan - többek között későn zárták le a határokat. Az Origo Spanyolországtól kezdve Olaszországon és Svédországon át Belgiumig bemutatta, hogyan rontották el a védekezést a baloldali vezetők. Különösen az első számú európai járványgóccá váló spanyoloknál hoztak érthetetlen döntéseket, Pedro Sánchez kormánya még akkor is engedélyezte az olaszországi utazásokat, amikor Lombardiában már korlátozó intézkedéseket hoztak.

A legismertebb negatív példa Svédország, amely az elmaradt védőintézkedések miatt az egyik legfertőzöttebb európai országgá vált, az egymillió főre jutó betegszámot tekintve csak Spanyolország áll rosszabbul. Érdemes kiemelni, hogy az ország főepidemológusa, Anders Tegnell - több más hajmeresztő megszólalása mellett - nevetségesnek nevezte a határok lezárásának lehetőségét.

A határok lezárásával mindent védünk

A magyar kormány számára a legfontosabb az emberek egészségének védelme, különös tekintettel az idősekre, ugyanakkor a határszigorításokkal egyúttal a belső korlátozások elkerülése is kiemelt cél, amivel megóvhatjuk a munkahelyeket és a magyar gazdaságot a leállástól. A belső működés fenntartásának tehát alapfeltétele az, hogy kívülről ne engedjük behurcolni a koronavírust. Ez minden iparágnak fontos, de különösen a turizmusnak és vendéglátásnak. De, ahogy Gulyás Gergely miniszter is felhívta a figyelmet, a kormány arra is törekszik, hogy lehetőleg elkerüljék az ideiglenes iskolabezárást is. A tárcavezető ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy

digitális úton lehet oktatni, de digitális úton nem lehet nevelni. Márpedig az iskolának ez is feladata.

A határok lezárása ezt is segíti.

Az első határzár

Orbán Viktor miniszterelnök március 16-án az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában jelentette be számos egyéb intézkedés mellett, hogy március 17. 0 órától lezárják Magyarország határait a személyforgalom előtt, innentől kezdve csak magyar állampolgárok léphettek be. Az enyhítések, miután sikerült laposan tartani a járványgörbét, bő egy hónappal később, a legfertőzöttebb Budapest és Pest megye kivételével az ország többi részén megkezdődhettek, május végén - június elején pedig egyre több ország felé nyílt meg karanténkötelezettség nélkül a magyar határ. Május végétől sorrendben Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Csehország, Németország, illetve június 12-től Horvátország, később 17-től már Románia felé is lehetett utazni.

Az európai járványhelyzet nyár közepi súlyosbodása és a külföldről történő behurcolás veszélye miatt a kormány bizonyos országok kapcsán beutazási korlátozásokról döntött, az Operatív Törzs pedig július 12-től újfajta rendszert vezetett be az országok jelölését illetően: ezek voltak a piros, sárga és zöld jelzések. Pirosak lettek azok az országok, amelyek aktuális fertőzöttségi mértéke súlyos, sárgák, amelyek fertőzöttségi szintje kevésbé súlyos, zöldek pedig, ahol a fertőzöttség és a kockázat is alacsony.