A most járványt okozó koronavírus egy teljesen új kórokozó – amikor megjelent, keveset tudtak róla a kutatók. Most mennyivel tudnak többet a vírusról?
Tavasz óta sokkal többet tudnak a kutatók, virológusok, járványügyi szakemberek. Ezek az információk pedig a vírus és az általa okozott betegségek jobb megismerését szolgálják.
Már tudjuk, hogy mennyire ellenálló a kórokozó – hozzáteszem: nagyon -, hogyan képes terjedni, és azt is tudjuk, hogy a koronavírus-fertőzés mellett más vírusfertőzések, társinfekciók is előfordulhatnak egy szervezetben.
Ez nem jó hír, mert a szervezet nem tud egy fertőzésre összpontosítani, hanem megoszlik az immunrendszer figyelme.
Azt is tudjuk, hogy a koronavírus - az első feltételezésekkel ellentétben - nem mutálódik olyan gyorsan, hogy ez befolyásolná a hatékony vakcina előállítását.
Most úgy tűnik, hogy biztonsággal ki lehet mondani: elő lehet állítani biztonságos és hatékony oltóanyagot a koronavírus ellen.
Meglátása szerint hol tart most a járvány Magyarországon?
Nehéz megmondani, de az valószínű, hogy járványügyi szempontból nem nézünk szép ősz elé. Amikor a koronavírus reprodukciós rátája lényegesen egy felett van, akkor a fertőzöttek száma egyre növekszik. Jelen pillanatban a védekezés egyetlen módja, ha a bizonyítottan fertőzött embereket izoláljuk – ezt szolgálja a betegek és a velük szoros kontaktusba kerülők karanténja. Aki pedig nem találkozott beteggel, és nem tud róla, hogy fertőzött lenne – vagyis az emberek többsége -, az egy dolgot tehet: maszkot hord. Nem lehet elégszer elmagyarázni, hogy a helyesen használt maszk igenis véd a légúti fertőzések ellen.
Most nincs más lehetőségünk – nincs olyan gyógyszer, amely egyértelműen hatásos, és nincs vakcina sem -, csak az orrot és a szájat eltakaró maszkkal és a szociális távolságtartással lehet egyelőre védekezni mindenkinek.
Ha mindenki hordaná a maszkot zárt térben a rendelkezések szerint, lényegesen csökkenne a fertőzés átadásának a lehetősége. Ehhez persze rettentő nagy figyelem és következetesség kell.
A kormány intézkedései elégségesek – azt figyelembe véve, hogy az országnak működnie kell?
Az intézkedések hatásosak, de mivel már nagyon sok a fertőzött, nem látják az emberek bizonyítottnak, hogy érdemes hordani a maszkot, érdemes nagyon figyelni a fertőtlenítésre, távolságtartásra. Azt látják, hogy hordják a maszkot, védekeznek, mégis napi ezer beteget szűrnek ki.
Pedig a meghozott intézkedések nagyon fontosak.
Bár úgy tűnhet: nem jelenik meg a számokban az, hogy mennyire hatásos a védekezés, pedig nagyon is az. Ha nem vezették volna be ezeket az intézkedéseket, sokkal magasabb lenne a fertőzöttek és a betegek száma. Akár több ezer naponta.
Meggyőződésem, hogy az intézkedések miatt nincs most ennyi beteg.
Az új eljárási rendben - amely az NNK honlapján jelent meg – sok további jó intézkedés olvasható. Az egyik például az, hogy nem lehet kiváltani a tíznapos karantént két negatív teszttel. Ez jogos lépés, ugyanis átlagosan a lappangási idő 5-8 nap is lehet. A teszt csak a lappangási idő utolsó 1-2 napjában mutatja ki a fertőzést. Előtte nem lehet kimutatni a PCR-tesztekkel a vírust.
Ha egy ember elkapja a fertőzést, de nem tud róla, és a két tesztet megcsináltatja az első hat napon, két negatív teszteredménnyel vígan kisétál a karanténból és terjeszti a vírust. Aztán persze, a hetedik-nyolcadik nap után nála is megjelenhetnek a tünetek, de addig megfertőzhetett néhány embert.
A maszkhasználat szigorítása is nagyon jó döntés – a légúti fertőzések esetében ez alapkérdés. Egyszerűen muszáj hordani. Nagyon fontos – és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni -, hogy az orrot és a szájat is el kell takarni.
Nagyon sok embert látok, aki lehúzza az orráról a maszkot. Ez nagy baj.
Lényegében akkor semmi értelme a maszknak, ha az orrot nem takarja el az ember. Jó, hogy most már szigorúbban ellenőrzik a helyes maszkhasználatot. Amit hiányolok az eljárási rendben, hogy nem magyarázták el részletesen, hogy mit jelent a szoros kontaktus a fertőzésveszély esetében – ezt fontos lenne megértetni az emberekkel.
Az egyik új intézkedést – hogy este 11 után be kell zárni a szórakozóhelyeket – néhányan kritizálták. Több újságban, internetes oldalakon is lényegében gúnyolódó cikkek, üzenetek jelentek meg, de még a politikusoktól is elhangzott a mondat, hogy „csak 11 után fertőz a vírus?" Járványügyi szakértőként hogy látja, miért fontos mégis ez az intézkedés?
Személyes véleményem az, hogy ilyen járványügyi helyzetben nem a szórakozásnak kellene az elsőnek lenni – de mondom, ez személyes megjegyzés. Ami szakértőként fontos: általában a szórakozóhelyeken 10-11 óra után kezd a hangulat fokozódni, amikor már nem figyelnek az emberek a maszkra, a szociális távolságtartásra.
A diszkók, táncos szórakozóhelyek pedig egyébként is óriási fertőzésveszélyt jelentenek. A légúti fertőzések tekintetében ezek a szórakozóhelyek a legkritikusabbak.
Az emberek hangosan kiabálnak, hiszen nem hallják egymást a hangos zenétől -, talán éppen emiatt a testbeszéd is nagyobb hangsúlyt kap, ami érintéssel, öleléssel jár, nagy a zsúfoltság, és valószínűleg nem viselnek maszkot sem, napsugármentes a helyiség, magas a páratartalom. Ezek mind nagyon veszélyesek a járvány idején. Arról nem is beszélve, hogy az alkoholfogyasztás miatt az immunrendszer gyengülhet abban a pillanatban, ami még fogékonyabbá teszi a szervezetet a fertőzésre.
Persze, fertőz a vírus 11 előtt is – butaság mást mondani -, csak akkor az emberek talán még jobban tudnak figyelni a szabályokra. Este 11 után ez a fegyelem lazulhat, ami óriási veszélyt jelenthet.
Ami még megfigyelhető, hogy a vírusszkeptikusok hangja egyre erősebb – már egyes televíziókban is teret kaptak. Diplomás orvosok, gyógyszerészek vannak közöttük, akik azt hirdetik: nincs itt semmilyen súlyos vírus, járvány, túlzott intézkedéseket hoznak az egész világon, hiszen ez egy ártalmatlan kórokozó. Mit gondol erről a jelenségről?
Lesújtó a véleményem ezekről az orvosokról, akik ezeket a tanokat hirdetik. Hosszú éveken át, 2015-ig voltam az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője, nem álltam szóba az oltásellenesekkel, vírustagadókkal, vagy magukat „vírusrealistáknak" nevezőkkel. Mert nem lehet őket meggyőzni észérvekkel. Náluk ez hitbeli kérdés, és nem igazán foglalkoznak a tényekkel. Egy dolgot tettem: figyelmen kívül hagytam őket. Azt gondolom: reagálni sem szabadna arra, amit hirdetnek. Hosszú ideig dolgoztam járványügyi vezetőként, és néhányszor volt velük konfliktusom.
Az a tapasztalatom, hogy hirdetik a tanaikat, veszélyesen, erőszakosan szólítják meg az embereket a hülyeségeikkel, de amikor bekövetkezik a baj, eltűnnek.
A felelősséget soha, de soha nem vállalják. Nem szabadna teret engedni nekik, nem kellene reagálni semmire, amit mondanak, és véleményem szerint a vírusszkeptikusokkal és oltásellenesekkel szemben a kormányzati akaratnak egyértelműbben meg kellene jelennie.
Diplomás orvosok hogyan hirdethetnek egy akár halált is okozó vírusról olyan állításokat, amelyek nem igazak – hiszen így veszélyeztetik az emberek egészségét?
Az a gond, hogy a kétezres évek elején az orvosi egyetemeken csupán néhány órában oktatták a fertőző betegségek elleni küzdelmet. Egyszerűen azért, mert eltűntek a súlyos fertőző betegségek a védőoltások és a lakhatási feltételek javulása miatt. Azt gondolom, hogy ezért jelenhettek meg a járványokkal kapcsolatos téves eszmék – mint például amit most a vírusszkeptikusok is hirdetnek. Ezek végtelenül károsak.
Nagyon sok életet veszélyeztetnek – és soha nem vállalják majd ezért a felelősséget.
Azt hirdetik, hogy ugyan nem tagadják a vírus jelenlétét, de ez egy ártalmatlan vírus, amit egy egészséges ember immunrendszere játszva legyőz. Sok D-vitamint kell szedni, és minden rendben lesz. Hol bicsaklik meg ez az állítás?
Nézzük csak: azt hirdetik, hogy ha egészséges vagy, nem lehet semmi baj. Nos, ez egyáltalán nem így van. Sok egészséges fiatalt láttunk nagyon súlyos állapotban koronavírus-fertőzés miatt. Másrészt:
nagyon veszélyes azt hangoztatni, hogy aki egészséges, az legyőzi, aki meg nem, annak nincs szerencséje. Ez - kimondatlanul - a gyenge immunrendszerű és az idős személyek esetében a halálozást természetesnek veszi, ami nagyon-nagyon veszélyes nézet.
A tanításuk lényege az erős immunrendszerűek védelme, átvitt értelemben az emberiség megtisztítása a betegektől, a „selejttől". Láttunk már ilyet a történelem során - vérfagyasztó, hogy ezt hirdetik és hirdethetik büntetlenül a vírusszkeptikusok ma.
Nemcsak orvosok, hanem „civil" fiatal vloggerek között is terjed, hogy ez nem veszélyes vírus – legalábbis számukra. Sok a követőjük, többen hallgatnak is ezekre a vloggerekre.
A fiatalok – a védőoltási rendszernek köszönhetően – már nem találkoztak járványokkal, súlyos betegségekkel, diftériával, kanyaróval, járványos fültőmirigy-gyulladással, nem láttak rubeola-szindrómás gyereket, aki siketen és vakon született, mert az édesanyja rubeolás volt. Így a vírustagadás vagy a vírus súlyosságának tagadása jó táptalajra találhat közöttük. Nem tudják, hogy a fertőző betegségek nagyon súlyosak lehetnek. A tudomány velük szemben is, és a szociális médiával szemben is nagy hátrányban van. Mi terjed ugyanis az ilyen oldalakon? Az nyilván nem hír, hogy tegnap senki sem betegedett meg egy általam nem ismert betegségben. Az a hír, ha a Földön egyetlen ember meghalt két órával azután, hogy beadatott egy védőoltást. Persze, az már nem jelenik meg, hogy elütötte az autó, azért halt meg. A tudományos hírek kevés emberhez jutnak el. A hülyeséget pedig olvassák. A vloggerek és persze a vírusszkeptikus orvosok is nagyon jól használják az internetet és a social mediát. Ráadásul a szkeptikusok végtelenül erőszakosak is.
Akkor most két rövid kérdést teszek fel - azokat kérdezem, amiket a vírusszkeptikusok állítanak. Az első kérdésem: ez a koronavírus, amely most fertőz, veszélyes kórokozó?
Igen, ez a vírus veszélyes. A nemzetközi statisztika alapján is a halálozási arány csaknem 2%, ami nagyon magas.
Igaz-e, hogy az erős immunrendszer gond nélkül megbirkózik a vírussal?
Jó lenne, ha tudnánk, hogy kinek milyen erős az immunrendszere. De nem tudjuk. Alapvetően igen, persze, egy egészséges fiatalember szervezete többnyire legyőzi a vírust.
De az is lehet, hogy valaki kicsattanó egészségnek örvend – legalábbis ezt gondolja magáról -, de az immunrendszere valamilyen okból legyengül. Elég egyetlen éjszakai buli, kis berúgás, vagy alváshiány és stressz egy vizsga, vagy egy állásinterjú miatt. Ezek mind észrevétlenül legyengíthetik az immunrendszert.
Ha pedig ekkor kapja el az ember a koronavírust, a szervezet rettentő nagy lépéshátrányban lesz.
A mostani járványügyi helyzetet látva mit tart még fontosnak, amiről mondjuk, keveset beszéltek még a szakemberek?
Nagyon nagy veszélyt jelent, ha ez a vírus terjedni kezd a rosszabb szociális körülmények között élők között. Itt az ősz, jön a tél, és sok esetben gyengén fűtöttek az otthonaik. A hideget pedig nehezen tolerálja az immunrendszer. A statisztikák szerint a lakosság ezen rétegében többen dohányoznak, és magasabb az egy főre eső alkoholfogyasztás is, vagyis ez még jobban gyengíti a szervezetüket. Véleményem szerint rájuk fokozottan kellene figyelni. Az is fontos, hogy ha meglesz a védőoltás, akkor az idősek, veszélyeztetettek és az egészségügyi dolgozók mellett a rossz szociális körülmények között élők is hozzájuthassanak az oltáshoz.
A címlapi kép illusztráció.