Ahol a múlt és a jövő találkozik: megújult a Károlyi–Csekonics Palotaegyüttes

Befejeződött a budapesti Károlyi–Csekonics Palotaegyüttes átfogó felújítása. Az épületet a budapesti felsőoktatás új, méltó helyszíneként a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara vehette birtokba az ünnepélyes épületátadót követően. A műemléképület felújításával kapcsolatban a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., a beruházó ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás adott interjút az Origónak. 

A most átadott beruházás 2015-ben kezdődött. Milyen érzés pontot tenni egy öt éves
munkafolyamat végére?

Abszolút felemelő. Az ehhez hasonló, nagy lélegzetű projektek csak úgy valósulhatnak meg, ha létrejön a különböző szakterületek közötti hatékony együttműködés. A beruházás időtartama alatt számos szakértő segítette a kivitelezők és a tervezői művezetést végző mérnökök, építésztervezők munkáját. A különböző szakterületek képviselőinek nézőpontjai, ebből kifolyólag a javasolt eszközök, de még a részcélok is eltérhetnek egymástól, ez pedig a munka során éppen így helyes, ebből alakulnak ki a legjobb, sokszor innovatív megoldások.

Ők segítettek a fejlesztésben

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar és MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. által alkotott Konzorcium, a Formiconcept Kft., a W-É-B 2017 Konzorcium: WEST HUNGÁRIA BAU Kft., ÉPKAR Zrt. és a BUILD IT Mérnökiroda Kft. munkatársai, valamint a NÖF Nonprofit Kft. projekten dolgozó kollégái.

Folyamatosan zajlottak az egyeztetések, hiszen össze kellett hangolni nemcsak a műemlékvédelmi-, de a generál-, a minőségbiztosítási-, a belsőépítészeti- és a munkavédelmi szempontokat is. A mi munkánk művészete abban rejlik, hogy segítsünk mindenki által támogatott, végrehajtható kompromisszumokat találni a munkafolyamatok során, hogy a végeredmény egy gyönyörű, de funkcionálisan egyaránt kiváló épület legyen, ami a mai kor követelményeinek is megfelel.

Megújutl a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes Forrás: Origo

A budapestiek közül sem sokan ismerik a most átadott Károlyi–Csekonics Palotaegyüttest. Mikor épült és milyen funkciókat töltött be korábban az épület?

Az 1881 és 1885 között épült palotát Csekonics Margit grófnő és férje, Károlyi István gróf építtették és használták lakhelyükként. A Múzeum utca és a Reviczky utca találkozásánál fekvő épületet az a bécsi építészpáros tervezte, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer, akiknek nevéhez jellemzően színházépületek tervei – többek között a Vígszínház, a Budapesti Operettszínház, vagy a Szegedi Nemzeti Színház - fűződnek. Ennek hatása az épületegyüttesen ma is felfedezhető.

Hogyan hangolták össze a műemlékvédelmi munkálatokat a beruházás során? Hol láthatóak a legjelentősebb építészeti emlékek az épületben?

A beruházás során a legnagyobb, egyben a legizgalmasabb kihívás éppen a műemléki szempontú helyreállítás és az egyes elpusztult helyiségek rekonstrukciója volt, amelyhez archív dokumentumokat, fotókat és az eredeti terveket használtunk fel. Az épületen dolgozó restaurátorok folyamatos együttműködésére volt szükség ahhoz, hogy a helyiségek egységes képet alkossanak és az eredeti állapotok álljanak vissza. Örömmel jelenthetem, hogy a helyreállítás remekül sikerült!

Forrás: Origo

Hadd említsek néhány példát: a Múzeum utcai épületrészben újjászületett a Bálterem, ahol intarziás parketta, műmárvány borítású oldalfalak, gipszstukkók, restaurált nyílászárók és a színes Lotz-freskó rekonstrukció kápráztatják el a szemlélődőt. A restaurált és rekonstruált emeleti szobák - a Grófkisasszony lakosztálya, a Szivarszoba, az Ebédlő, a Bálterem és a Női szalon – mindegyike, valamint a Hall és a Csavartoszlopos tárgyaló a szakértők összehangolt, gondos munkáját dicsérik. A
lenyűgöző belső tereken kívül az átkötő szárny két tornyos kupoláját, valamint a Múzeum
utcai udvar bejárata fölötti hagymakupolát is sikerült hitelesen rekonstruálni.

Forrás: Origo

Az épületet 2020. szeptemberétől a Károli Gáspár Református Egyetem veheti használatba. Mely terek születtek kifejezetten a hallgatók igényeihez igazodva?

A koncepciótervek készítésekor a tervezők az Egyetem vezetőségével is szorosan együttműködtek annak érdekében, hogy az épületegyüttes a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen az oktatási céloknak, illetve alkalmas legyen konferenciák, rendezvények befogadására is. Így az összes terület csaknem 10.000 négyzetméter lett, ez egy elég impozáns szám. Két további szint ráépítésére volt szükség annak érdekében, hogy mindez megvalósulhasson, sőt: az épületet lépcsős átjáróval kötöttük össze a szintén a Károli Gáspár Református Egyetem által használt szomszédos, Reviczky utca 4. szám alatti oktatási épülettel.

Glázer Tamás: A végeredmény egy gyönyörű, de funkcionálisan egyaránt kiváló épület lett, ami a mai kor követelményeinek is megfelel Forrás: Origo

A Reviczky utcai épületszárny ad helyet az oktatási egységeknek, ahol 23 darab szemináriumi helyiség mellett elkészült egy 120 fős előadó, egy mobilfallal kettéosztható számítógépterem, két 40 fős előadóterem és egy 200 fős nagy előadóterem is. A hallgatók számára kialakított helyiségek nagy igénybevételre lettek tervezve.

A teljes beruházás egyébként közel 14,5 milliárd forintból valósult meg. Itt is meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a projektben részt vevők áldozatos munkáját! Tervezem, hogy időnként ellátogassak a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttesbe és megcsodáljam. Egészen más egy egyetemistákkal teli intézmény hangulata, látványa, mint egy bármennyire is gyönyörű, de üres épületegyüttesé.