A sokak által keresett Fertő-Hanság Nemzeti Park Kisalföld nyugati részén helyezkedik el, s európai viszonylatban is kiemelkedő vízi világnak ad otthont, melynek eredményeképpen olyan ritka növényekkel is találkozhatunk itt, mint a tavaszi hérics, a boldogasszony papucsa, de néhány ritka madár, a nagy testű túzok, a ragadozó darázsölyv és réti héja is honos itt.
Az egykori mocsárvilág napjainkban égererdők, mocsaras rétek, legelők, lápok, rekettyések birodalma.
A térség különböző éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye, így Európában egyedülálló adottságai és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozza meg a táj arculatát.
Közúton több irányból megközelíthető; vasúton Mosonmagyaróvár és Győr felől, kerékpárral a Szigetközön keresztül érhető el.
A tó magyar partszakaszán a nádasokban hosszú csatornahálózatot vágtak, hogy a nyílt vízfelület és a náderdővel elzárt belső tavak is megközelíthetők legyenek. Érdemes ezeket a környéken elérhető túrák során felkeresni, például a Vízi Rence Tanösvényen haladva.
A kenutúrák során a nádasok, a csatornák és belső tavak élővilága ismerhető meg, de a fokozottan védett területek csak szakvezetővel látogathatók.
A Nádak Útján Tanösvény a Fertő-tó partján húzódik, alkalmával a szárazföldhöz közeli élővilág ismerhető meg. A túraútvonalakat végigjárva a nád élőhelyére és a nádaratási helyekre is betekintést nyerhetnek a térséget felkeresők.
A Fertő -tó környékén vezető számtalan kerékpárút közül talán az egyik legváltozatosabb és leglátványosabb a félnapos kirándulás keretében könnyen végigjárható, Fertőrákost Mörbisch-en keresztül Ruszttal összekötő útvonal, de a fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás is a térség egyik fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.
Tartalmas program lehet ellátogatni a közeli Kőszegre is, ugyanis a város abban a kivételesen szerencsés helyzetben van, hogy a török kor óta elkerülték a komolyabb hadi események, így számos történelmi emléke maradt jó állapotban az utókorra: a városháza és a Hősök tornya, a Jurisics tér, a vár, a Jézus szíve-templom vagy a Kálvária-templom mind látogatásra érdemes célpont.
A Győr közelében fekvő Sokoró három dombsorból és két völgyből álló halomvidék, s legegyszerűbben a megyeszékhelyről érhető el, de kerékpárosok számára a Fertő-tavi és szigetközi kerékpárutakról is jól megközelíthető. A terület turisztikai értékét növeli a Bakony hegység, a Balaton közelsége és a dombvonulatok völgyeiben megbúvó falvak, hegyközségek, betelepült szőlőhegyek.
A Szigetköz Mosonmagyaróvárral együtt Magyarország legnagyobb szigete, és sokan az aktív turizmus egyik fellegváraként ismerik, hiszen amellett, hogy fészkelő helye a költöző madaraknak, számos állatfajnak ad otthont, megannyi kalandos kajak- és kenutúra várja az idelátogatókat különböző nehézségi szintekkel, de sétahajóról is megfigyelhető a vadregényes táj.
A Mosoni-Duna körülölelte Szigetközt nem véletlenül nevezik a sokan Duna ajándékának, páratlan látnivalók, izgalmas túrák, színes állatvilág várja az idelátogatókat.
Kerékpárosok számára jó hír, hogy a Duna menti nemzetközi kerékpárútnak része a Szigetközön átvezető szakasz, de kedvelt a térség lovardái által a szigetvilágba szervezett túralovaglás, sétakocsizás is, valamint Dunakilitin kilenclyukú golfpálya várja a sportág kedvelőit.
A Soproni borvidék gazdag választéka borkóstolókon, a hangulatos borutak bebarangolásával fedezhető fel,
míg a helyi gasztronómia értékei, a kapuvári bicskás tál, Hany Istók göngyöltje, a böllérmáj, a kapuvári csülök, a Hanság-göngyölt, a forgácsfánk és a rábaközi perec a térség éttermeinek, bisztróinak a többségében fellelhető. A környék természeti adottságai lehetővé teszik a vadászattal és horgászattal szívesen foglalkozó vendégek igényeinek kiszolgálását is, továbbá Kapuvár és környéke bővelkedik olyan népi és népművészeti, építészeti értékekben és hagyományokban, mint a höveji csipke, a kapuvári verbunk, vagy a rábaközi népviselet.
A környéken találhatók továbbá a fertődi, nagycenki, röjtökmuzsai és mihályi kastélyok, melyek a magyar építészet kimagasló értékei közé tartoznak.
Érdemes felkeresni az Osliban található Mosolygó Szűz Anya kegyhelyét és a szanyi háromtornyú templomot is.
Az ország egyik leghíresebb egyházi épülete is itt található, a lébényi Szent Jakab templom az Árpád-korból származik. Kiemelkedő szerepet tölt be a híres Szent Jakab zarándokútra indulók számára is, hiszen ez a magyarországi szakaszának utolsó megállója, és innen folytatódik tovább a zarándokok útja Santiago de Compostelába.
A Kisalföldön található szintén egyházi és építészeti célpont a Pannonhalmi Főapátság, melyet Géza fejedelem alapított, több mint ezer évvel ezelőtt.
A bencés szerzetesek kolostora jelentős kulturális értékekkel bír; könyvtárának több, igen értékes darabja van, de itt őrzik az egyik leghíresebb magyar nyelvemléket, a tihanyi apátság alapítólevelét is.
Érdekes látványnak lehetnek tanúi, akik a Kisalföld déli részére, a Marcal-medencébe látogatnak: két tanúhegy, a Ság-hegy és a Somló áll itt annak bizonyítékként, milyen magas volt egykor ez a vidék, mielőtt a szél és a víz le nem csupaszította.
Mindkét képződmény kőzete vulkanikus eredetű bazalt, így amíg a terület többi része a külső erők pusztítása hatására egyre alacsonyabb lett, a jóval keményebb kőzet ellenállt, s hosszú ideje „tanúskodik" a régmúlt állapotról.
A Kisalföld sokszínűsége mindenkinek tartalmas időtöltést kínál,
így érdemes gyakran felkeresni, hiszen lehetőségek egész tárháza várja úgy az egy napra, mint a hosszú hétvégére érkezőket: legyen szó vízi-vagy szárazföldi túráról, kerékpározásról, állatmegfigyelésről, egyedi gasztronómiai élményekről.